Kapkodhatjuk a fejünket a különböző nyilatkozatok láttán

Mitől más az idei ünnep?

2013. december 23. Az idén többen többet költenek a tavalyinál, sokaknak azonban minden korábbinál keservesebb a karácsonyi készülődés. Az a sajátos helyzet, hogy jelenleg mindez egyszerre lehet igaz. A hitelre vett ajándékok kora mindenesetre elmúlt.

Utoljára 2005-ben lángolt fel erőteljesen az áruvásárlási kölcsönök igénylése az év végére. A lakosság jókora összegre szerződött decemberben, tavaly azonban ennek már csak a töredékét mutatták a számok (lásd grafikonunkat). Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az áruhitelt letaszította „trónjáról” a kártyás kölcsön. A folyószámla-, és kártyahitelek állománya a 2005. decemberi 140 milliárd forintról mostanra 360 milliárd forint fölé nőtt. Úgy tűnik, 2013 újabb trendfordulót hozhat. Hosszú idő óta először a plasztikpénz helyett több bank is inkább áruvásárlási kölcsönt ajánl. (Néhány áruhitel feltételeit itt nézheti meg.)

A hitelkártyák (logikusan) egyre inkább azok kezébe kerülhetnek, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és eleve sokkal többet tudnak költeni. Számukra különleges akciók tehetik még vonzóbbá a hitelkártyákat. Az Erste akciója már lejárt (december 17-éig duplázták a vásárlás utáni pénzvisszatérítést), de több kedvezmény még kitart. (A hitelkártyák mostani feltételeit, a vásárlási kedvezményeket itt nézheti meg).

Minden szinten szinte minden


A plasztikpénz esetleges visszaszorulása (arról, hogy valójában mit mutatnak a számok, csak hónapok múlva kaphatunk információt) mellett talán az a legmarkánsabb jelenség az idén, hogy semmit sem tudhatunk. Aranyvasárnap este a kereskedők mondtak hideget éppúgy, mint meleget, ahogy az előzetes felmérések is elég vegyes képet rajzoltak fel. Fogytak a nagy értékű ékszerek, különleges műszaki cikkek, és a Napi Gazdaság arról írt: masszív ünnepi forgalmat generáló vendégkör alakult ki az utóbbi öt-hat évben azokból, akik a karácsonyi vacsorát éttermekben rendelik.

Talán egy korábbi GfK kutatás jelezheti, mi is a helyzet valójában. Mint megállapították: a csokoládépiacon a kismértékben erősödő szezonális hatás mögött kevesebb, ám ugyanakkor intenzívebb – többet költő – vásárló áll. Könnyen rámondhatnánk (amit a személyes és az olvasói jelzésekből körvonalazódó tapasztalatunk is alátámaszthatna), hogy egy szűkebb réteg szinte korlátlanul tud költeni, a többség viszont nehéz helyzetben van.

A felmérések azonban nem igazán ezt mutatják. A Tárki 2013. decemberi kutatása szerint a magyar háztartások nyolcada nem vásárol karácsonyi ajándékot az idén, ami elég rosszul hangzik. Ha azonban a két évvel korábbi helyzethez viszonyítjuk, akkor kifejezetten javulás látszik. 2011-ben ugyanis még 15 százalék volt a karácsonyi ajándékra nem költők aránya.  Persze még ez sem ennyire egyértelmű, az Észak-Alföldön ugyanis az idén több mint minden ötödik családban semmi sem kerül a fa alá (sokszor fa sincs).

A Tárki szerint a háztartások több mint kétharmada ugyanannyit, valamivel több, mint negyede kevesebbet, hat százalékuk viszont többet tervez költeni karácsonyi ajándékra, mint tavaly. Ezek az értékek is jobb helyzetet mutatnak a két évvel ezelőtti karácsonyhoz képest, bár a többet költeni szándékozók aránya alig nőtt. 2011-ben sokkal kevesebben remélték, hogy ugyanannyit költhetnek, s többen számítottak arra, hogy kevesebbet fognak költeni az azt megelőző évihez képest karácsonyi ajándékra, mint 2013-ban. A Budapest Bank kutatása (amit amúgy szintén a Gfk csinált) sokkal jobb eredményre jutott. Eszerint a magyar lakosság a két évvel ezelőttinél 20 százalékkal költ többet, az ajándékozásra szánt összeg 54 ezer forintra nőtt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok