Kacifántos példák is akadnak a gyakorlatban

Mitől lehet zöld a kötvény?

2020. február 20. A miniszterelnök által bejelentett új állampapír már nem ismeretlen a térségben. Az viszont cseppet sem mellékes, hogy általános vélekedés szerint a zöldkötvények legnagyobb kockázata: a befektető nem lehet biztos abban, pénzét valóban környezetvédelmi, klímavédelmi célok érdekében használják fel.

A klímahisztiből Orbán Viktor beszédében váratlanul kormánypolitikává vált klímavédelmi intézkedések egyike a zöldkötvények lehetséges kibocsátása. Voltaképpen nem új találmányról van szó. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy ideje tesz már lépéseket ilyen irányba: már tavaly bejelentette, hogy a nemzetközi tartalékok között elkülönített zöldkötvény portfóliót hoz létre, amibe egyelőre külföldi értékpapírok kerülhetnek, és megpendítette a hazai zöldkötvény piac majdani elindulását is. A zöldkötvények többek feltételezése szerint a mostani Orbán-beszédbe is jegybanki ösztönzésre került bele.

A zöld különböző árnyalatai
Elemzéseiben a Cicero Shades of Green, a norvégiai Cicero Nemzetközi Klímakutató Központ befektetéselemző részlege három kategóriát állított fel:
Világoszöldek a projektek és megoldások, amelyek éghajlatbarátok, de önmagukban nem járulnak hozzá a hosszú távú jövőhöz. Rövid távú üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentést jelentenek, de éghajlati kockázatoknak vannak kitéve, például a hatékonysági beruházások a hajózási technológiákban.
Közepesen zöldek azok megoldások, amelyek jó előrelépést jelentenek, de nem hoznak valódi megoldást, átmeneti éghajlati kockázatokat hordoznak. Ilyenek az áthidaló technológiák, például a plug-in hibrid buszok.
Sötétzöldek az olyan projektek és megoldások, amelyek megfelelnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és éghajlati szempontból ellenálló jövő hosszú távú jövőképnek. Például a szélenergia-projektek.

Elvben a kötvénykibocsátók – legyen vállalkozás, önkormányzat vagy az állam – vállalhatnak kötelezettséget arra, hogy a befolyó pénzt meghatározott célokra fordítják. Ezzel általában egy-egy terület iránt érzékenyebb, esetleg annak fejlődésében érdekelt befektetőket igyekeznek megcélozni. Idősebbek még emlékezhetnek a hazai kötvénypiac hajnalán kibocsátott telefonkötvényre vagy a kilencvenes évek elején piacra dobott Innovációs – felsőoktatási kötvényre, amellyel az utóbb lemondott világkiállítást, de nem utolsósorban az azóta megvalósult lágymányosi egyetemi negyedet finanszírozta az állam.

Már több mint 50 országban vannak ilyen papírok

Nem csoda, hogy a fenntartható fejlődés előtérbe kerülésével világszerte a befektetési szektor célkeresztjébe kerültek a speciális célok finanszírozására kibocsátott értékpapírok, amelyek piaca az elmúlt évtizedben lényegében külön ágazattá vált. Egy részük bevételeit a szociális jólét javítására vagy a hátrányos helyzetű lakosság segítésére, infrastruktúrafejlesztésre fordítják, míg a zöldkötvényekkel kifejezetten a környezetvédelmi célokat finanszírozzák, és nemrég megjelentek az óceánok védelmét, fenntartható fejlődését célzó kék kötvények is.

Az első zöldkötvényt a Világbank bocsátotta ki 2009-ben intézményi befektetők számára. Azóta több mint 50 országban jelentek meg ezek a papírok. A több mint 100 billió dolláros globális kötvénypiacnak még csak töredékét teszik ki, de gyorsan fejlődő területről van szó. Tavaly a Climate Bonds Initiative, egy nemzetközi nonprofit szervezet adatai szerint a kibocsátások értéke 257 milliárd dollárt tett ki, idén pedig 350 milliárdot várnak. A Moody's Investors Service jelentésében szintén a kibocsátások növekedésére számít. A társadalmi és fenntarthatósági kötvények idei 400 milliárd dollárnyi értékesítésből 300 milliárd dollárra teszik a zöldkötvényeket.

Zöld államkötvényt elsőként Lengyelország bocsátott ki, de hamar követte Franciaország, Belgium, Írország és az USA is, mára pedig Kína is a legnagyobbak közé tartozik. De dobtak piacra transznacionális szervezetek, mint az Európai Beruházási Bank, önkormányzatok és vállalatok is. Utóbbiak sokszor összekapcsolják a zöldkötvényeket más pénzügyi innovációkkal. A Tesla például 2013-ban 600 millió dolláros átváltható zöldkötvényt bocsátott ki, a Toyota pedig eszközfedezetű zöldpapírt dobott piacra. De bocsátott ki zöldkötvényt az Unilever, svéd erdőgazdaság, ingatlanfejlesztési társaság, vízmű, bank is zöld projektek finanszírozására. A kötvényekre alapozva egyebek mellett az Allianz SE, az Axa SA, a HSBC zöldkötvény-befektetési alapokat és ETF-eket is alakítottak, megkönnyítve a lakossági befektetők belépését erre a piacra.

Hátrányok és furcsaságok

A zöldkötvények egyik legnagyobb hátránya a csekély likviditás. A piac viszonylag kicsi, a belépés és a kilépés nehézkes lehet – hangsúlyozza a Bloomberg elemzője. Ezen valamennyire segít, hogy a Luxembourgi Tőzsdén több mint 160 zöldkötvényt jegyeznek, amivel ma az eszközosztály vezető helyszínének számít.

A legnagyobb kockázat azonban az egyértelmű meghatározások hiánya. A befektető nem minden esetben lehet biztos abban, hogy a pénzét valóban környezetvédelmi, klímavédelmi célok érdekében használják fel. „Néha nehéz megmondani, mi hiányzik, az elfogadott szabványok vagy a következetes ellenőrzés” – állapítja meg a Bloomberg. Vitatható, hogy a kibocsátó általános környezeti elkötelezettsége vagy a széndioxid lábnyom számít. Kína a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, a zöldkötvényeket szénégető erőművek finanszírozására használta, igaz hogy az új létesítmények tisztábbak, mint az elődei. Akad, aki Lengyelország zöldkötvényeit kérdőjelezte meg az ország szén iránti bizalma és az éghajlatváltozással kapcsolatos vegyes eredményei miatt. 2017-ben még egy olajtársaság is, a spanyol Repsol szintén zöldkötvényeket dobott piacra.

Az Európai Unió is foglalkozik a zöldkötvények ügyével. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikájával összhangban az EU pénzügyekkel foglalkozó technikai szakértői csoportja (TEG) 2019-ben hozta nyilvánosságra a zöld kötvény standardjáról (UE-GBS) szóló jelentését. Ebben meghatározta, hogy az EU zöldkövetelményeinek megfelelő kötvényeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük, amiket akkreditált hitelesítővel kell megerősíteni. Az ezekkel finanszírozható kiadások magukban foglalják a zöldeszközök minden beruházási és működési kiadását, amelyek növelik az eszközök élettartamát vagy értékét, valamint a kutatási és fejlesztési költségeket.