A pincéből kell felkaparni a magyar gazdaságot

Mit kezdhet a gazdaság rettenetes helyzetével az új kormány?

Fotó: clipart.com

2026. április 27. Tarthatunk attól, hogy más területre is igaz lehet, amit a leendő közlekedési miniszter mondott. Vitézy Dávid szerint ugyanis a bársonyszékben előtte ülő „felperzselt földet hagyott maga után”. Apróbb jelek már mutatnak arra, hogy a gazdaság igyekszik magához térni, de a helyzet kétségtelenül igen nehéz, de nem feltétlenül reménytelen.

Már a választások előtt, mintegy beárazva a Tisza győzelmét, elkezdett erősödni a forint, és csökkenni a kamatok, illetve a hozamok. Szintén csak előjelként értékelhető, hogy a GKI konjunktúra indexe áprilisban jelentősen emelkedett. Az üzleti bizalmi index négyhavi csúcsára, a fogyasztói pedig huszonnyolc havi csúcsára ugrott. A felmérés válaszai április első felében érkeztek be, így a parlamenti választások hatását a májusi felmérés mutatja majd.

A Kopint-Tárki tavaszi konjunktúrajelentésében arról írt, hogy a kormányzati szja-könnyítések fogyasztást ösztönző hatása sem a tavalyi utolsó negyedévben, sem pedig (a monstre fegyverpénz-kifizetéssel együtt) az idei első két hónapban nem volt átütő, a jelenleg ismert kiskereskedelmi adatok tanúsága szerint. Prognózisuk szerint azonban a továbbiakban gyorsul majd a fogyasztási dinamika. A kutatók úgy vélik, hogy jó esetben már az idei év második felében meginduló uniós források pezsgést eredményezhetnek a belföldi orientációjú ágazatokban, ami a beruházási aktivitásra is kihathat. Frissített előrejelzésükben több mutatót is felfelé módosítottak.

Gondok gond hátán

Legfrissebb elemzésében azonban a Kopint-Tárki nem fest túl rózsás képet a magyar gazdaságról. Azt írják például, hogy a 2025-es évi 3,2 százalékos csökkenés után az idén az ipari termelés 1-1,5 százalékkal bővülhet – szerencsés esetben. A KSH friss statisztikája szerint 2026 első negyedévében a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 440 ezer fő dolgozott, mely 85 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mért szintnél. A 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 226 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt. A Kopint a foglalkoztattak számának további csökkenésére számít, miközben a munkanélküliség éves átlagban megközelítheti majd az 5 százalékot.

A Magyarország piaci megítélésének választás utáni látványos javulása Bod Péter Ákos a G7-en megjelent írása szerint nem a gazdasági fundamentumok hirtelen megtáltosodásának szól. A volt jegybankelnök a forint erősödését, az állampapírhozamok csökkenését és a befektetői hangulat fordulatát inkább az Orbán-kormányból fakadó politikai kockázat kiárazásának látja. Közben arra figyelmeztet, hogy az örökölt gazdasági helyzet kifejezetten törékeny, a növekedés gyenge, az államadósság magas, a hitelminősítői kockázat pedig nagyon is valós volt.

Vészterhes örökség

Ami a gazdasági örökséget illeti: igen sokat mondó, hogy Vitézy Dávid, aki a formálódó Tisza-kormányban közlekedési és beruházási miniszter lesz, a Telexnek adott interjúban Lázár János örökségeként „felperzselt földről” beszélt. Vitézy szerint a leköszönő gyakorlatilag minden részletkérdésben minden döntést magához vont és így nyert hatalmát kizárólag politikai kártyajátékra használta. Közben teljesen szétverte például a beruházási intézményrendszert. A leendő miniszter hangsúlyozta, hogy már pár óra alatt elképesztő szakmai energiák felszabadulását érzékelte.

Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója (is) azt reméli az új kormánytól, hogy hagyják majd a piacgazdaság működni, és végre egyenrangú verseny lesz. Az előző kormány által kipécézett bank első embere arról is beszélt, hogy vannak olyan szolgáltatások, amelyeket olyan szereplőktől kell megvásárolniuk a bankoknak, amelyek monopol helyzetben vannak. Az iparág emellett pontosan tudja, hogy az egyes jogszabályokkal kiket hoztak helyzetbe. Minezek alapján is úgy véljük, hogy elképesztő tartalékokat szabadíthat majd fel önmagában a gazdaság feje tetejéről a talpára állítása.

Kapitány István, a leendő gazdasági és energetikai miniszter is elismerte, hogy Magyarország költségvetési mozgástere ma súlyosan beszűkült. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a Tisza-kormány stabil és kiszámítható költségvetési politikát alakít majd ki. A pazarló és túlárazott beruházások megszüntetésével, a korrupció visszaszorításával és az állami működés hatékonyságának javításával pedig jelentős forrásokat szabadítanak fel, amelyeket az ország fejlődésére lehet fordítani. Most hazánk a GDP évi 4 százalékát fizeti ki kamatokra, ami az EU-ban az egyik legmagasabb érték. A kamatok régiós versenytársaink szintjére leszorításával évente akár ezermilliárdos összegeket lehet megspórolni. És akkor még az uniós pénzről nem is esett szó...

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, kormány, választás, miniszter, konjunktúra, GKI, Kopint-Tárki, KSH, statisztika