Megbüntették a Gránit Bankot

Mit jelent, ha egy hitelintézet állami?

2016. július 9. A majdnem felerészben állami tulajdonban levő Gránit Bankot 3,5 millió forintra büntette a felügyeleti hatóság (MNB). Mint a határozatból kiderült: például a helyes tőkeszámítást, a hitelek mögött álló fedezetek pontos értékelését nem először írták elő. Többen kérték, így leírtuk, szerintünk mit is jelenthet az állam tulajdonlása egy bankban.

Az MNB a Gránitot közzétett határozata szerint „ismételten kötelezte”, hogy 2016. szeptember 30-ig a tőkeszámításra vonatkozó adatszolgáltatását javítsa ki. A felügyeleti hatóság nyomatékosította azt is, hogy a hitelintézettől a valós adatokat szeretné megkapni. A banknak felrótták, hogy a hitelek mögött álló fedezetek (például ingatlanok) értékének felülvizsgálatát nem végezte el a bank a jogszabályban előírt időközönként. Mindezért 3,5 millió forintos bírságot szabtak ki.

Az előírt intézkedések teljes körű végrehajtásának ellenőrzéséről készített – az igazgatóság által megtárgyalt és a felügyelő bizottság által jóváhagyott – belső ellenőri jelentést a Gránitnak 2016. október 31-ig kell megküldeni az MNB-nek. A határozatból túl sok részlet nem derül ki, de a kötelezések azért nem elhanyagolható problémákra utalnak.

A történteket pedig határozottan pikánssá teszi, hogy a Gránit tavaly év végén már egy hajszál híján felerészben (49,97 százalék) állami tulajdonúvá vált. A bankban eredetileg most a takarékszövetkezeti integráció körüli fejleményekben jelentős szerepet játszó Demján Sándor volt meghatározó tulajdonos. Ő kiszállt tavaly a Gránitból.

Így alakult ált a tulajdonosi kör

A (minden bizonnyal szükséges) tőkeemeléshez ezt követően a magyar állam 1,7 milliárd forinttal, a Pannónia Nyugdíjpénztár 1,4 milliárd forinttal járult hozzá. (Ezért emelkedett meg a korábbi állami tulajdonrész.) A saját tőke így 8,1 milliárd forint. Hegedüs Éva, a Gránit alelnök-vezérigazgatója vette meg Demján részesedését, így ő már 33,8 százalékban birtokolja a bankot. Emellett 16,23 százalékban tulajdonosok még egyéb magánbefektetők.

A Gránit 2015-öt 150 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel és több mint 100 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. Más pályát fut tehát be, mint a Széchenyi Bank, amelyben a Gránit Bankkal egyidőben, 2013 nyarán szerzett 49 százalékos részesedést a magyar állam. A Széchenyi bezárása nemcsak az OBA-nak került 12,7 milliárd forintba, hanem az állam közpénzből még 5-5,5 milliárd forintot is kénytelen volt kiadni a milliárdos betéteseknek.

Mivel elég sokan kérdeztek ilyesmit, azért leszögezzük: a nagybetétesek kifizetése ilyen nagyságrendű állami tulajdonrésznél logikus, ami azt jelenti, hogy az állami bankok igazán drágává az adófizetőknek válhatnak, ezeknél ügyfélnek lenni nem túl nagy kockázat. A magánbefektetői (legyen az akár önkéntes nyugdíjpénztár) tulajdonrész rizikóját viszont magasabbnak tartjuk. A tavalyi profittal, és annak osztalékként teljes egészében kiosztásával számolva a Pannónia befektetett pénzén még egy százalékos hozamot sem ért volna el (ez elmélet, hiszen csak most szálltak be).

Az állam elérheti persze, hogy bankja jobban muzsikáljon, mint a piacon levő többiek (például dedikált feladatokkal, lehetőséggel). Az üzletmenetet is alakíthatja, ami viszont már inkább a rizikó faktort erősíti. A menedzsment összetétele, hatásköre és lehetőségei is lehetnek függőek a központi szándékoktól, sőt akár az oligarchák közötti összecsapásoktól, azok megítélésétől is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: állami, bank, takarékok, Gránit, MNB