A befektetők a FED kamatemeléseit figyelik

Mit hoznak a félidős amerikai választások a piacoknak?

Fotó: clipart.com

2022. november 8. Ma, november 8-án tartják a szokásos „félidei” választásokat az USA-ban. Ilyenkor gyakran a hivatalban levő elnök pártját szokták „büntetni” a választók. Idén is arra számítanak, hogy a demokraták elveszítik a többségüket a Kongresszus egyik vagy mindkét házában. Milyen hatással lesz ez a tőzsdére? Hol tart most a FED a kamatemelésekben? Amerikai kitekintőnk következik.

Régi igazság, hogy az éppen két éve hatalomba került mindenkori elnököt okolják a választók a gazdasági gondokért, a folyton dráguló egészségügyért, a háborúért, a békéért, a bármiért. Ez jogos és természetes, hiszen éppen azért nyerte meg az elnöki választásokat korábban, hogy ezeket az ügyeket intézze és javítsa az amerikai lakosok életkörülményeit – azaz mindegy, hogy ki van éppen hatalmon, amikor két év múlva újra az urnákhoz szólítják a választókat, ők általában kritikusan ítélik meg azt, hogy mi minden történt vagy nem történt. Ha törvényszerűnek nem is, de erősen szokásosnak tekinthető, hogy a „midterm” (félidei) választásokon a hatalomban levő elnök pártja mandátumokat veszít.

Amikor az inga visszafelé mozog

A legfrissebb felmérések szerint nem lesz ez most sem másképpen, hiába Biden elnök (demokratáktól talán szokatlan) harciassága az ukrán háborús konfliktusban, hiába a demokrata pártot felrázó abortusz döntés a Legfelsőbb Bíróságon, a választók úgy tűnik, hogy most kiemelten a gazdaságról mondanak véleményt. Márpedig a gazdaság az egyszerű emberek szemében sem teljesít igazán jól, a Covid-leállások megzavarták a szokványos eljárásokat, az ellátási láncok meglepetésszerű sérülékenysége szétzilálta az amerikai kereskedelmi szektort, az olcsó és könnyen elérhető árukhoz szokott fogyasztók bevásárlási rutinjait felülírta a válság.

Mindemellett egy harminc-negyven éve nem látott mumus is újra felütötte fejét; az infláció ugyanis nagyon rég nem látott magasságokba repítette az árakat, a fogyasztók is minden nap érzékelték ezt például a benzin és az élelmiszerek árának löketszerű emelkedésében. A központi bank szerepét betöltő FED erre igen határozott kamatemelés hullámmal reagált, ami nemcsak a hiteleket drágítja meg (például az igen sokak által fizetendő jelzáloghiteleket), hanem egyben azt a kockázatot is tartalmazza, hogy az amerikai GDP növekedése megáll - sőt akár recesszió is fenyegetheti a világ legnagyobb gazdaságát.

Vegyük ehhez, hogy a republikánusok egy részét külön revans vágy vezeti, főleg a Donald Trump hívők akarnak visszavágni az elnökválasztási vereségért, így azon az oldalon nagy a motiváció, nem nehéz mozgósítani a választópolgárokat. Joe Biden elnököt minduntalan támadják, például életkorával és azzal, hogy nem alkalmas a feladatára – ezeket a valós politikai kritikának nehezen tekinthető karaktergyilkos megjegyzéseket gyakran átveszik hazai facebook oldalak is.

Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a legtöbb közvélemény-kutató nem gondolja, hogy a demokraták meg tudnák védeni az egyébként is hajszálvékony többségüket. Egyes előrejelzések szerint a szenátusban a legszorosabb kimenetel is elképzelhető, akár egy 51 - 49 arányú felosztás is jöhet. Az alsóházban is erősen billeg a demokraták helyzete, itt is elég csupán néhány körzet megfordítása ahhoz, hogy a republikánusok vegyék át az irányítást.

Hogyan hat ez a befektetőkre?

Az igazság az, hogy bár a retorikában erősen eltérnek a két párt üzenetei, de a valóságban nagy változás nem várható csak azért, mert az egyik párt minimális többsége minimális kisebbségbe fordul át. Az elnök hatalmát eddig sem hagyta jóvá szolgalelkűen a demokrata többség, és ugyanígy a kormányzat jövőbeli intézkedéseit sem fogja obstrukciós szándékkal elszabotálni a republikánus párt, ha valóban számbeli fölénybe kerülnek a Kongresszusban. A végrehajtó hatalom erősebb az amerikai alkotmány szerint, mint például a szokásos európai modellekben, ami abban is látszódik, hogy a törvényhozás mindig is egyfajta kontrollal átitatott együttműködésre van ítélve.

A piacokat tehát nem a Fehér Ház és a Kongresszus csatája vezérli igazán – bár az igaz, hogy egy szükségszerűen meggyengült elnök mozgástere csökkenni fog, és ez mindenképpen indokol egy minimális óvatosságot a hosszú távú terveket illetően. Ennek egyik ékes példája, hogy Biden elnök nemrég kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni, amiért azt állította, hogy a szén alapú erőművek kora leáldozott, és hogy egyre többen lesznek kénytelenek majd szél és nap alapú energiára átállni. Az állítás önmagában teljesen helytálló és korrekt, de érzékenyen érintette a szénben gazdag Nyugat Virginia szenátorát, a történetesen szintén demokrata Joe Manchint, aki hangosan követelte saját pártja vezetőjétől, hogy azonnal határolódjon el saját kijelentéseitől – amit az elnök kénytelen kelletlen meg is tett. Az ilyen lépések mutatják, hogy az érzékeny politikai helyzetben a hosszútávú gazdasági és társadalmi átalakítások bizony veszélybe kerülhetnek.

A FED lépéseit figyelik

A tőzsde azonban nem igazán ezekre a jelekre érzékeny. A piacot sokkal jobban érdekli a FED kamatemelési hulláma, ugyanis ez egyrészt érzékenyen érinti a kötvény befektetőket (akik minden hozamemelkedésnél árfolyamveszteséget kénytelenek elszenvedni), másrészt az infláció elleni harcban magasra emelt kamatok olyan erősen fékezhetik a gazdaságot, hogy az recessziót okozhat. Ebből a szempontból az elmúlt októberi hónap egész jó volt a részvénybefektetők számára, ugyanis az volt a közvélekedés, hogy a FED ugyan emelni fogja még a kamatait, de a mostani novemberi emelés lesz az utolsó nagymértékű szigorítás, decemberben már lassulhat a pénzügyi szigor. Ennek megfelelően a főbb indexek néhány százalékos pluszban zárták a hónapot, és nagy érdeklődéssel hallgatták a FED elnökének sajtótájékoztatóját.

A központi bank a vártnak megfelelően újra 75 bázisponttal emelte a kamatokat, de egyben elkeserítette a befektetőket is, ugyanis Jerome Powell FED-elnök azt jelezte, hogy nem készek még elkötelezni magukat a kamatemelési hullám lassítása mellett. Azok a befektetők, akik az elmúlt hónapban erre számítottak most eléggé elkeseredetten próbálják kitalálni, hogy vajon decemberben újra 75 bázispontos emelés következik-e és ha igen, akkor mégis mikor fog a FED lassítani a tempón? A központi bank vezetősége ugyanakkor továbbra is azt jelzi, hogy számukra a legfontosabb az infláció elleni harc, ennek rendelnek alá mindent. Nem érdekli a FED-et a részvénybefektetők aggodalma, sem Joe Biden elnök reménye, hogy hamarosan jó híreket kommunikálhat a választóknak. Az üzenet egyértelmű: amíg nem csökken az inflációs nyomás, nem lesz enyhülés a kamatemelések frontján sem. Ez tovább erősítheti a dollárt, miközben továbbra is fékezheti a részvény- és kötvénypiacokat. Ebben a környezetben nem lesz könnyű a demokratáknak meggyőzni a szavazókat arról, hogy jó irányba mennek a dolgok...

Szerző: Szepesi László
Címkék: USA, FED, infláció, választás, Kongresszus, Demokrata Párt, Republikánus, befektetés, tőzsde