Ismét belepiszkítana a hatalom a piaci folyamatokba, pedig nagy a verseny

Mit akar a kormány? Már most is vannak ingyenes diákszámlák!

Fotó: clipart.com

2022. október 28. Erős a verseny a bankok között a diákokért, számukra nem piaci díjért, hanem annál jóval kedvezőbben, akár ingyenesen is szolgáltatnak. A kormány most belepancsolna ebbe a szegmensbe, rendelettel terelné a Diákhitelt igénylőket egy kitüntetett bankhoz. Nem biztos, hogy sikerrel fog járni.

Az elmúlt 12 évben lassan már megszokhattuk, hogy akár egyetlen éjszaka alatt teljes szektorokat semmisít meg a kormány vagy tereli a teljes üzletágat a hozzá közelállók érdekszférájába. Most hirtelen az az ötlete támadt, hogy a diákokat az általa kiválasztott bankhoz irányítsa át. A kormány honlapjára ugyanis a múlt héten felkerült egy tervezet, amit „társadalmi egyeztetésre” bocsátott. (Megígérte a kormány az Európai Uniónak, hogy csökkenti az „egyéjszakás” jogszabályalkotást, és egyeztet a társadalommal. Ez egyébként az ígéret elhangzása után rögtön „nem sikerült” a kata kinyírása esetében.)

A hivatalos szöveg szerint „a diákok helyzetének javítása érdekében a kormány áttekinti és fejleszteni kívánja a diákhitel rendszerhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási rendszert annak érdekében, hogy a hallgatók diákhitellel kapcsolatos költségei a lehető legalacsonyabbak legyenek. Az előterjesztés így egy 2023-ban bevezetésre kerülő kedvezményes “Diákhitel számla” bevezetését célozza, a diákhitelhez való hozzájutás kedvezőbb feltételeinek biztosítása érdekében.”

A hallgatói hitelrendszerről szóló rendelet tervezett módosítása szerint a szabad felhasználású hitel folyósításának az lenne a feltétele, hogy a hallgató kedvezményes fizetési számlát nyisson és tartson fenn egy olyan banknál, amelyet a Diákhitel szervezet (ez most a Diákhitel Központ) négyévente választ ki közbeszerzési eljárás keretében.

Milyen diákhitelekről van szó?

Jelenleg három különböző diákhitel igényelhető. A Diákhitel1 szabad felhasználású, a felsőoktatásban tanulók igényelhetik. Havi 15 ezer és 150 ezer forint közötti összeg kérhető, félévente legfeljebb 750 ezer forint. A kamata jelenleg 4,99 Százalék. A Diákhitel2-t a felsőoktatási tandíj kifizetésére lehet használni. Amit persze nem szabad tandíjnak hívni, mert kiderülne az igazság, hogy többségében fizetősek az egyetemeink, és valójában a Fidesz-kormány tette ilyenné. Tehát hivatalosan az önköltséges képzés díjának finanszírozására lehet igényelni. Ez kamatmentes. Közvetlenül a felsőoktatási intézmény, azaz egyetem számlájára érkezik.

Létezik még a Képzési hitel a szakképzés díjának finanszírozására, ami ugyancsak kamatmentes. És egy hónappal ezelőttig még itt volt a koronavírus-járványban bevezetett, legfeljebb 500 ezer forint egyszeri, kamatmentes Diákhitel Plusz, amit 2022. szeptember 30-ig lehetett igényelni.

Hány diákhitelesről beszélünk?

Pontos számokat nehéz mondani, mert a Diákhitel Központ a közleményeiben inkább győzelmi jelentéseket közöl. Ráadásul a honlapjára a 2021-es beszámolót még nem sikerült feltöltenie. A 2020-as beszámoló adatai szerint a hallgatói rendszer 2001-es indulásától kezdve 2020. december 31-ig szabad felhasználású Diákhitel1-et összesen 3702501 főnek folyósítottak, ez összesen 325 milliárd forint összegű hitel volt. 2020-ban 17 ezer diák igényelt Diákhitel1-et 10,7 milliárd forintért. Diákhitel2-t az indulástól 47146 diák igényelt, tandíjra (hopp, elnézést, önköltséges képzés díjára) összesen 49 milliárd forintot folyósítottak. 2020-ban 18 ezer diák vett fel Diákhitel2-t összesen 8,1 milliárd forintért.

Egy idén szeptember közepén kiadott közleményből pedig az derült ki, hogy a Diákhitel Pluszból összesen 58 ezren igényeltek.

Milyen diákszámlák közül lehet választani?

Honlapunk minden évben összehasonlítja a diákszámlákat, hogy ezzel is segítsük a választást. A főbb díjakat táblázatban is összefoglaljuk, és elemző cikkben mutatjuk be, hogyan lehet a legolcsóbban megúszni a bankolást. Sokszor megírtuk már, hogy a normál bankszámláknál olcsóbbak a diákszámlák, akár bankkártyával együtt is teljesen ingyenesek. A választásnál azt kell mérlegelni, mire szeretné használni a diák. Számításaink szerint a legtöbb diákszámla havi költsége ténylegesen nulla vagy néhány száz forint. (Részletesen erről itt írtunk.) Ehhez persze okosan kell használni a számlát, különben extra költségek is összejöhetnek.

A verseny nagy a diákokért, és nem azért, mert most azonnal akkora üzlet lenne a bankoknak, hanem azért, mert ők a jövőbeli „jó” ügyfelek, akiket meg kell becsülni. A bankváltásra ugyanis meglehetősen kicsi az igény Magyarországon, így legtöbbször örökre annál a banknál ragad az ügyfél, amelyiknél megnyitja az első számlát. De nehezítheti a váltást az is, ha egy-egy hitel röghöz köti az ügyfelet.

Nem véletlen tehát, hogy sok bank ácsingózik a jövő reménységeinek számlavezetésére. A legtöbben ezért versenyre kelnek, megfelelő díjakat és szolgáltatásokat kínálva.

A kormány látszólagos indoka tehát, hogy olcsóbbá tegye a szolgáltatást a diákoknak, egyszerűen nem állja ki az igazság próbáját. (Az ingyenesnél elég nehéz olcsóbbat adni.) Sokkal valószínűbb tehát, hogy ismét helyzetbe hoznának Fidesz-közeli családtagokat. Nem véletlenül merült fel már a Gránit Bank neve, ahol Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonos. Hiszen a kamarai hozzájárulást már tavaly óta ide kötelező utalnia a vállalkozásoknak. De felmerülhet a most formálódó óriásbank, a 2023 májusában létrejövő MBH Bank, amely a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank és a Takarékbank fúziójával jön létre.

Mit tehetnek a diákok?

A tervezet szerint, aki szabad felhasználású diákhitelt vesz fel, annak kell majd az államilag kiválasztott kiváltságos banknál számlát nyitnia. A fenti számok alapján 2020-ban 17 ezer Diákhitel1-et vettek fel. Ugyanakkor a járvány miatt átmenetileg kínált Diákhitel Pluszt már jóval többen igényelték, igaz, ingyenes szabad felhasználású hitelt nem minden nap dobnak az emberek után. Vagyis évente azért több tízezer diákszámla nyitására számíthat a kedvezményezett bank.

Megkérdeztünk több bankot is a diákszámlákat használók szokásairól. Eddig az OTP Bank válaszolt a megkeresésünkre.

- Azt tapasztaljuk, hogy egyre fiatalabb korban jelenik meg az igény mind a szülő, mind a gyerek oldaláról a számlanyitásra. A többség középiskolai vagy a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt nyit OTP Junior számlát. Az OTP Juniorhoz kapcsolódó kedvezmények egészen 24 éves korig vannak érvényben, így díjmentes a számlavezetési, valamint 0 forint a betéti kártya és az internetbank díja is. Emellett érintéses és online vásárlás esetén sincs költsége a kártyás vásárlásnak – írta az OTP Bank.

Ez alapján látható, hogy a többség már egyetem előtt megnyitja a diákszámlát, vagyis a kellően versengő bankszámlák közül választ. Ha tehát a későbbiekben a diákhitel miatt még egy számlát kell nyitnia, addigra lesz egy bejáratott bankszámlája. Akár teljesen ingyen. Nem kell tehát az addig használt számlát „eldobnia”. Hosszabb távon pedig akár kontraproduktív is lehet, ha valakit egy bankhoz „kényszerítenek”. Csak egy újabb sarcként éli meg ilyenkor az ember, ha nincs szabad választása, és az első adandó alkalommal felszámolja a kényszer szülte számlát.

A diákszámlák összehasonlításáról itt írtunk cikket.

A diákszámlák kondícióit itt szedtük táblázatba.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat

Szerző: Lovas Judit
Címkék: diákszámla, tanuló, bankkártya, OTP Junior, MKB, Erste, K&H, Unicredit, diák, Revolut, Raiffeisen Yelloo, CIB, diákhitel