Október végén újra összeül a Kúria Konzultációs Testülete

Mire várhatnak még a devizahitelesek?

Fotó: Azénpénzem

2019. október 14. Az elmúlt hetekben az Európai Unió Bírósága (EUB) három devizahiteleseket érintő ügyben is hozott határozatot. Összeszedtük, a döntésekre előzetesen miként reagált a magyar Kúria. Részletesen a Konzultációs Testület október végi ülését követően nyilatkoznak majd a perekről.

Nagy fordulatként élhettük meg, ahogy az idén tavasszal a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület döntött. A legmeglepőbb fejlemény talán az lehetett, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban kimondták: a „tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa”. (Mindezt megelőzte az EUB 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése.)

A Konzultációs Testület később útmutatást adott arról is, hogy az érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása során milyen megoldásokat ajánl a bíróságok számára (a lehetőségeket – amelyek között igen lényeges a különbség – áttekinthetően itt foglaltuk össze).

Mostanában azonban születtek további uniós ítéletek is, amelyek láttán – ahogy a hozzánk érkezett jelzések alapján érzékeltük – sokan csak kapkodják a fejüket. Ezért az alábbi táblázatban összefoglaltuk, mi is történt. Különösen azért érdemes ezt áttekinteni, mert időközben reagált a magyar Kúria is. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a táblázat a közérthetőség érdekében erős egyszerűsítéseket tartalmaz, ezért minden esethez odatettük azt a linket, amin megnézhető a részletes ítélet.)

Uniós döntések és következményei
Ügy	Felvetett kérdés(ek)	Uniós döntés	A Kúria véleménye	Várható fejlemény
C-621/17.	Kezelési költség, folyósítási jutalék tisztességtelensége	Nincs szükség részletezésre	Vizsgálható, van-e aránytalanság	Lehetséges a változás a joggyakorlatban
C-260/18.	Az árfolyamrés miatti érvénytelenség kihatása (lengyel ügy)	Nem orvosolható a helyzet	A lengyel és a magyar jog eltérő tartalma miatt nálunk nem irányadó	Új igényérvényesítési lehetőség nincs
C-34/18.	Végrehajtási záradék, bizonyítási teher megfordulása	Nemzeti hatáskörbe utalták	Itt minden rendben van	A Kúria mostani gyakorlata marad
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és értelmezés

Érdemes felidézni, hogy különösen a lengyel adós ügyében hozott határozat mozgatta meg a magyar devizahitelesek jogaiért egyre küzdők fantáziáját. Sajnos azonban a Kúria a mi értelmezésünket igazolta vissza. A tájékoztatás szerint a Kúria munkatársai ugyanis előzetesen megvizsgálták, hogy a szóban forgó ítéletekből a magyar joggyakorlatra vonatkozóan milyen következtetések adódnak. A részleteket pedig a Konzultációs Testület október végi ülésén vitatják majd meg.

Sokaknak mindez már eső után köpönyeg

Az októberi ülésen a Kúria előzetes elemzése alapján esetleg a kezelési költség és a folyósítási jutalék kikötésének tisztességtelenségével kapcsolatos ügyben lehet valamilyen új fejleményre számítani. Mint a Kúria közölte: „az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését”. Megvizsgálják, hogy van-e a folyósítási jutalék és a kezelési költség mögött valamilyen szolgáltatás, és az összeg nem aránytalan-e a kölcsönhöz képest.

Azt persze nem tudjuk, hogy valóban lesz-e valamilyen változás az eddig bírói gyakorlathoz képest, de ha lesz is, sokakon már aligha segít. A még mindig küzdő adósok folyamatban levő pereiben – mint ez már a tavalyi kúriai döntés előtt is látszott – sorra születtek az adósok számára kedvező ítéletek. Mindez azonban azoknak, akiknek az élete már korábban teljesen tönkrement a devizahitel miatt, nem feltétlenül ad vigaszt.

Nemrégiben a 24.hu írt meg részletesen egy esetet, amelyben egy hódmezővásárhelyi házaspár hiába nyert pert a nekik devizahitelt nyújtó Budapest Bank ellen, a házukat addigra már elárverezte a pénzintézet. A bíróság jogerős ítéletében akkor is azt állapította meg, hogy a hitelszerződés érvénytelen, de – derült ki a cikkből – az adósok legfeljebb újabb, immár tulajdonjogi per indításával próbálhatják ingatlanukat visszaszerezni.