Program nélkül is jól láthatóak a vonalak
2014. május 8.
Már (majdnem) elkezdődött a következő kormányzati ciklus, ami alatt számos fontos kérdésnek kell eldőlnie. Ezeket szedtük csokorba cikkünkben. A várható intézkedések megítélésében a korábbi tapasztalatok szerint aligha zavarhat bennünket a program hiánya. Amúgy az előző négy év alatt sem igazán azt valósították meg, ami eredetileg várható volt.
Megalakult az új parlament (képünk az alakuló ülésen készült), a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja pedig május 10-re javasolja a miniszterelnök megválasztását. A kormány megalakulása június elejére várható. Nincs információ még a miniszterekről, de az új kormányzat programjáról is csak annyi tudható, hogy előre a megkezdett úton. Az előző ciklusban történtek alapján ez szinte elég is. Számos kérdésben ugyanis jól felvázolták, mire lehet számítani. Több nyilatkozat mindenestre azt sugallhatja, hogy most azután igazán eljöhet a magyaroknak (legalábbis bizonyos csoportjaiknak) a Kánaán. Táblázatban foglaltuk össze, hogy bizonyos területeken milyen intézkedések vagy irányok körvonalazhatók.
Ez a sajátos koreográfia szerint a devizahitelesek körül folytatott tánc már régóta tart. Így, bár szinte ez az egyetlen egészen konkrétan elhangzó kormányzati ígéret, ezen a téren látszik a legnagyobb bizonytalanság. Valószínűnek tűnik, hogy a végül meghozandó döntést befolyásolni fogja a bankokkal különböző szinten folytatott meccs kimenetele is. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy az Iránytű Intézet várható gazdaságpolitikáról készített elemzésében az írja: „a második Orbán-kormány által kiemelten kezelt, a többségi magyar tulajdon kívánalma alá eső ágazatok azonban még átalakulás alatt állnak, ami döntő lehet a következő négy évben”. (Nehéz azonban elképzelni – bár a kormány már bizonyította találékonyságát –, hogy a devizahitelesekkel kapcsolatban úgy döntsenek, hogy az csak a külföldi bankokat sújtsa.)
A napi.hu összegyűjtött néhány olyan teendőt, amit meg kellene tenni, de esetleg mégsem kerül még most sem sor rá. Mint írják: 2012 óta vár tárgyalásra a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) 2011-es működésének elszámolása. A magánnyugdíjpénztárak vagyonából 2945 milliárd forintnyi befektetés került az államhoz, ebből a pénzből mintegy 2100 milliárd forint ment az államadósság csökkentésére, a fennmaradó részt a költségvetési hiány finanszírozására költötték. A NYACSA vagyona mostanra tulajdonképpen teljesen elfogyott. A 2013-as jelentés még el sem készült, a 2012-es a parlament előtt van. (Még emlékszünk arra, hogy bizonygatták, a számok majd szépen mutatják, hogy mennyivel jobban gazdálkodott az államkincstár a vagyonnal – ezt úgy a legkönnyebb állítani, ha egyáltalán nincsenek számok.)
Az elszámoltatás, illetve országgyűlési kontroll más téren sem tűnik fontosnak. Az Országgyűlés – sorolta a portál – még nem fogadta el az ügyészségnek, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának és a Közbeszerzési Tanácsnak 2009-2011 évekről szóló beszámolóját sem. Ugyan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly megszűnt és az MNB-be olvadt, ám a PSZÁF 2011-es jelentése még mindig a parlament előtt fekszik.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, kormányprogram, kormányzati intézkedések
Mire számíthatunk a kormánytól?
Fotó: Beliczay László, MTI
Megalakult az új parlament (képünk az alakuló ülésen készült), a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja pedig május 10-re javasolja a miniszterelnök megválasztását. A kormány megalakulása június elejére várható. Nincs információ még a miniszterekről, de az új kormányzat programjáról is csak annyi tudható, hogy előre a megkezdett úton. Az előző ciklusban történtek alapján ez szinte elég is. Számos kérdésben ugyanis jól felvázolták, mire lehet számítani. Több nyilatkozat mindenestre azt sugallhatja, hogy most azután igazán eljöhet a magyaroknak (legalábbis bizonyos csoportjaiknak) a Kánaán. Táblázatban foglaltuk össze, hogy bizonyos területeken milyen intézkedések vagy irányok körvonalazhatók.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Washingtonban „Az általános egészségügyi ellátási biztosítás felé 2030-ig” elnevezésű fórumon arról beszélt, hogy a hozzáadott sót és cukrot tartalmazó élelmiszerekre vagy az alacsony kakaótartalmú csokoládékra kivetett népegészségügyi termékadó bevezetése óta 25 százalékkal fogy kevesebb Magyarországon az egészségre káros élelmiszerekből. A dohányzás visszaszorítását eredményező kormányzati intézkedésekről is pozitív kicsengéssel esett szó. Ez pedig megalapozhatná akár az alkoholértékesítés régóta emlegetett (a kormányzat által amúgy cáfolt) trafikokhoz hasonló „nemzeti” átrendezését, de akár újabb adók kivetését is.
A Fidesz frakcióvezetője az M1 Este című műsorában mindenestre már közölte: továbbra is kiállnak a rezsicsökkentés folytatása, a családok támogatásának bővítése, a nyugdíjak megvédése mellett. A devizahitelek is fontos helyen szerepelnek, ezeket továbbra is szeretnék kivezetni. Először azonban a parlament a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával foglalkozik. Ez amúgy április 30-án már lejárt, így elméletben akár most is folyhatnának a kilakoltatások (a későbbi rezsicsökkentésről tudtak előre jogszabályt alkotni, de úgy látszik, a bajba kerül adósok megnyugtatása nem tűnt annyira fontosnak még a választások előtt). Rogán Antal nyilatkozatában arra is kitért, hogy sürgetni fogják a Kúriát, hogy minél előbb hozza meg a saját döntését, hogy a parlament minél gyorsabban foglalkozhasson a devizahitelek kérdésével (ezt a témát korábban már tulajdonképpen kiveséztük). Eddig több intézkedés is elmaradt
Ez a sajátos koreográfia szerint a devizahitelesek körül folytatott tánc már régóta tart. Így, bár szinte ez az egyetlen egészen konkrétan elhangzó kormányzati ígéret, ezen a téren látszik a legnagyobb bizonytalanság. Valószínűnek tűnik, hogy a végül meghozandó döntést befolyásolni fogja a bankokkal különböző szinten folytatott meccs kimenetele is. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy az Iránytű Intézet várható gazdaságpolitikáról készített elemzésében az írja: „a második Orbán-kormány által kiemelten kezelt, a többségi magyar tulajdon kívánalma alá eső ágazatok azonban még átalakulás alatt állnak, ami döntő lehet a következő négy évben”. (Nehéz azonban elképzelni – bár a kormány már bizonyította találékonyságát –, hogy a devizahitelesekkel kapcsolatban úgy döntsenek, hogy az csak a külföldi bankokat sújtsa.)
A napi.hu összegyűjtött néhány olyan teendőt, amit meg kellene tenni, de esetleg mégsem kerül még most sem sor rá. Mint írják: 2012 óta vár tárgyalásra a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) 2011-es működésének elszámolása. A magánnyugdíjpénztárak vagyonából 2945 milliárd forintnyi befektetés került az államhoz, ebből a pénzből mintegy 2100 milliárd forint ment az államadósság csökkentésére, a fennmaradó részt a költségvetési hiány finanszírozására költötték. A NYACSA vagyona mostanra tulajdonképpen teljesen elfogyott. A 2013-as jelentés még el sem készült, a 2012-es a parlament előtt van. (Még emlékszünk arra, hogy bizonygatták, a számok majd szépen mutatják, hogy mennyivel jobban gazdálkodott az államkincstár a vagyonnal – ezt úgy a legkönnyebb állítani, ha egyáltalán nincsenek számok.)
Az elszámoltatás, illetve országgyűlési kontroll más téren sem tűnik fontosnak. Az Országgyűlés – sorolta a portál – még nem fogadta el az ügyészségnek, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának és a Közbeszerzési Tanácsnak 2009-2011 évekről szóló beszámolóját sem. Ugyan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly megszűnt és az MNB-be olvadt, ám a PSZÁF 2011-es jelentése még mindig a parlament előtt fekszik.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Miben miként intézkedhet a következő négy évben a kormány
| Téma | Lehetséges változás | Az intézkedés esélye* |
|---|---|---|
| Adórendszer | További szja-csökkentés, egyszámjegyű kulcshoz közelítés | Kicsi |
| Bankszolgáltatás | A magyar tulajdon arányának növelése (ez a verseny csökkentését is jelenti) | Szándék szinten nagy |
| Családtámogatás | A Magyar Nemzet az alanyi jogon járó anyasági támogatás 300 ezer forintra emeléséről írt | Így nem valószínű,de más lépés várható |
| Devizahitelesek | Elméletben az árfolyamgát kiterjesztése, gyűjtőhitel elengedése, árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés jóváírása | Semmi nem tudható |
| Bajban levő adósok | Az otthonteremtési támogatás itt kifutott, hosszabbításról nincs szó, kérdéses az Eszközkezelő továbbfejlesztése, az elsétálási jog bevezetése, a családi csőd megteremtése | Nem látszik igazi szándék |
| Kereskedelem | Felmerülhet a vasárnapi zárvatartás, az alkohol, vagy egyéb árusítási jog durva szabályozása | Problémás lehet (bár ez a trafikoknál nem jelentett gondot) |
| Közszolgák | Mint megtudtuk: nem került le a napirendről az ingyenhitel | Nem túl nagy |
| Lakástámogatás | Állítólag van program a szocpol kiterjesztésére, a félszocpol bevezetésére | Elgondolkodtató, hogy eddig nem valósult meg |
| Nyugdíj | A tb-ben egyéni számlák bevezetése, a pénztári járadékszolgáltatás kiterjesztése | Előbbinél szinte semmi, utóbbinál beléphet egy nagy állami szolgáltató |
| Kamat, árfolyam | Nyomott forintkamat és gyenge forint várható a végsőkig (tehát még nagyobb piaci zavarok – de nem összeomlás – esetén is) | |
| * az Azénpénzem.hu megítélése szerint | ||
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, kormányprogram, kormányzati intézkedések
