Mától akár indulhatnának is a kilakoltatások

Mire számíthatnak a devizahitelesek?

2014. április 30. Ma lejár a kilakoltatási moratórium, annak beígért hosszabbításáról csak májusban az újonnan alakuló parlament dönthet. Nem valószínű azonban, hogy ebben a néhány napban bárki is az utcára kerülhet. A devizahitelesek kálváriája persze folytatódik.

Ma kerülhet nyilvánosságra, mit döntött az Európai Bíróság (EB) Kásler Árpád OTP Bank ellen indított perében. A várakozás óriási, annak ellenére, hogy már megismerhettük, mit is javasolt a főtanácsnok. Nils Wahl főtanácsnok indítványa ugyan nem köti EB-t, de várhatóan azzal megegyező határozatot hoznak, és a Kúriának is annak szellemében kell ítélkeznie. A főtanácsnok fontos megállapítása, hogy (itt elérhető a teljes indítvány magyarul) a devizahitelek, pontosabban deviza alapú hitelek esetében a folyósítás és a törlesztés vételi illetve eladási árfolyamon történik, és ezeket az árfolyamokat meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgyához tartoznak. Az adósokat persze kacifántos jogi szövegek helyett az érdekli, pontosan mire is számíthatnak... és persze mikor.

Korábbi cikkünkben már megfogalmaztuk, hogy a dolog lényege: nem válhatnak köddé a devizahitel szerződések, de pénz visszajárhat. A legjobb esetben – tehát ha végül az árfolyamrés- és a kamat emelését teljes egészében jóvá kell írniuk a bankoknak – egy átlagos adós mintegy 600 ezer forinttal kerülhet jobb helyzetbe. Ezt sem eszik persze annyira forrón! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence az MTI tudósítása szerint elmondta: előfordulhat, hogy a folyamat végén a bankoknak újra kell számolniuk a tartozások összegét. Az már korábban nyilvánvalóvá vált viszont, hogy az „új előírások kialakítása” minden bizonnyal őszre marad, a Kúria ugyanis az EB döntése nyomán csak hónapok múltán, az augusztus végéig tartó ítélkezési szünetet követően hozhatja meg állásfoglalását. (Azt, amit azután a kormányzat még értelmez, majd úgy lép, ahogy jónak látja.)

Az idén az első negyedévben majdnem ötezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai azt mutatják, hogy közel 120 ezer lakás lehet veszélyben, ami ötösével több a két évvel korábbinál. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 2013-ban összesen alig több mint négyezer ingatlant vett át. A bankok 234-et vertek dobra, míg az adósok 1128 esetben tudták maguk eladni lakásukat. Schmidt a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy 2013-ban 400-500 kilakoltatás volt (akkor nem hosszabbították meg a moratóriumot).

A végrehajtók nem mérlegelhetnek

Rétvári az egész kérdésről az április 30-án lejáró kilakoltatási moratórium mostani meghosszabbítása kapcsán beszélt. Mint elmondta: a hosszabbítás azért is lényeges, mert kiderülhet, hogy a lakásuk elhagyására kényszerülő adósok tartozása kisebb a végrehajtási lapon szereplő összegnél. (Kérdés persze, hogy hosszabb távon ez vajon mennyit segíthet a valóban nagy bajban levőkön.)

A kilakoltatási moratórium mindenestre ma lejár. Az új ciklus parlamentjének alakuló ülését Áder János köztársasági elnök május 6-ára hívta össze, a kormány egyes hírek szerint május 12-én, mások szerint ennél is később alakulhat meg. Rétvári azonban azt mondta, hogy kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról a májusi alakuló ülésen szavazhat az Országgyűlés. Elméletben tehát nem lehet akadálya annak, hogy senkit se lakoltassanak ki őszig (a hosszú hétvége után így egy, legfeljebb két nap marad). A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára, Schmidt Zoltán a Magyar Nemzetnek elmondta: elfogadhatónak tartják a moratórium meghosszabbítását. Arról is beszélt azonban, hogy amíg nem születik döntés, a végrehajtók hozzáláthatnak a jogerős végzések teljesítéséhez.

Schmidt szerint a végrehajtó nem mérlegelhet, nem veheti figyelembe az adós hátterét, az eset részleteit. A kilakoltatás vagy más intézkedés csak akkor mellőzhető, ha a hitelező haladékot ad az adósnak, esetleg eláll a végrehajtástól. A folyamatot emellett a bíróság végzése is megakaszthatja – az adósok az ügyükben eljáró ítélkező fórumnál kezdeményezhetik a végrehajtás felfüggesztését. Kérelmük akkor lehet eredményes, ha megfelelő dokumentummal igazolják, hogy nem sújtották őket rendbírsággal, és van olyan méltányolható körülmény, amely indokolttá teszi a folyamat megállítását.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: végrehajtó, kilakoltatás, devizahitelesek, Európai Bíróság, Kúria, árfolyamrés, kamatemelés