A csúcstól még nagyon messze vagyunk

Mindent visz az állampapír

Fotó: Latzer Anna

2012. szeptember 11. A miniszterelnök tegnapi beszédében az állampapírok lakossági értékesítésének további felívelését jósolta. Az ÁKK egyik elemzéséből kiderül, erre még bőven lehet tér. Kérdés, milyen módszerekkel viszik majd végbe a mostani állomány esetleges megkétszerezését. Ja, és ez mire lehet vajon elég.

A lakossági kézben levő állampapírok mennyiségét a miniszterelnök 780 milliárd forintban határozta meg. Az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) első nyolchavi adatai szerint a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 771,1 milliárd forintra emelkedett. A legfrissebb jegybanki statisztika alapján viszont ez az összeg már nagyon is közel van az ezermilliárdhoz (amiről Orbán Viktor nagy lendülettel várható fejleményként beszélt). A háztartások piaci értékben augusztus elsejére 984,3 milliárd forint államadósságot „birtokolt”. Az idén az első hét hónap alatt mintegy 240 milliárd forint volt a növekmény. Az ÁKK augusztusra több mint 53 milliárd forintos vásárlásról számolt be.

Típus	Aktulis kamat
Lakossági kamatok
Féléves Kincstárjegy	7,00%
Kamatozó Kincstárjegy	7,50%
Kincstári Takarékjegy	7,25%
Kincstári Takarékjegy II.	7,50%
Prémium Magyar Államkötvény 2015/K	9,50%
Prémium Magyar Államkötvény 2017/I	9,50%
Prémium Magyar Államkötvény 2016/I	7,40%

A háztartások pénzügyi eszközei (ebbe minden megtakarítás beletartozik, a bankbetétektől a befektetési jegyeken át a biztosításokig) az első félévben – ez szintén jegybanki statisztikából tudható – közel 70 milliárd forinttal csökkent. Ebből nehéz nem arra következtetni, hogy az állampapírok elszívják mindenhonnan a pénzt. Ezeket hihetetlenül vonzó hozamokkal kínálják (a kamatokról lásd táblázatunkat, további információk a www.allampapir.hu oldalon találhatóak). A Prémium szinte minden banki betétkamatot (a bankbetétek kínálatát itt kalkulálhatja) ver.

Az ÁKK szakértői elemzésben igyekeztek bebizonyítani, hogy ilyen kiszorító hatás nincs is. Ezt bizonyítandó hosszabb idősor alapján enyhe pozitív korrelációt mutattak ki a lakossági betétek és lakosság közvetlen állampapír-megtakarításai között. Lefordítva ez azt jelenti, hogy ha volt megtakarítandó pénz, akkor abból többnyire mindkét formába jutott. Az elemzésből kiderült: a 81 vizsgált negyedév alatt mindössze két esetben fordult elő, hogy úgy nőtt a lakossági kézében levő állampapír, hogy közben a betétállomány csökkent. 18 esetben pedig az állampapír-állomány annak ellenére csökkent, hogy a lakossági betétek nőttek. Elméleti elemzés ide vagy oda, aki megtakarít, az pontosan tudja, hogy pénze elhelyezéséhez áttekinti a lehetőségeket – és választ.

A lakossági bruttó megtakarításokon belül az állampapírok aránya a 2004-es 11 százalékos csúcson – olvasható az elemzésben – megtört, és innentől kezdve jelentős mértékben visszaesett. Nominális értelemben a lakossági állampapírok állománya az 1185 milliárd forintos csúcsról (hoppá, ezt nem jól tudta a miniszterelnök, aki azt mondta: a lakosság kezében sohasem volt annyi állampapír, mint most) egészen 723 milliárd forintig zsugorodott 2010 harmadik negyedévére. Így 2011 végén a nettó megtakarítás 4,2 százalékát érte el az állampapírok aránya, mely a GDP 2,9 százaléka. Ez jócskán elmarad a 2004-es csúcson elért 6,2 százalékos GDP aránytól.

Mint a Népszabadság megírta, a bankok a végtörlesztés után visszaigényelhető pénzt teljes egészében állampapírban kapták meg. Kicsit továbbgondolva, ki-ki hozzáteheti, mi mindent lehetne még így kifizetni.

Ha így nézzük, akkor még van hová eljutni. Az MNB (egy harmadik) tájékoztatásából kiderül, hogy az első félév végén 28,6 ezermilliárd körüli volt az éves GDP. Amennyiben tehát a GDP-hez mért csúcsot szeretnék megdönteni, akkor 1800 milliárd forint állampapírt is „dédelgethetnének” a magyar lakosok. Arra, hogy ezt miként lehetne elérni, inkább nem adunk tippeket. Bár úgy tűnik, a kormányzat maga is elég találékony ezen a téren. Érdemes megemlíteni a babakötvények államosítását, de nem szabad elfeledkezni arról a korábbi elképzelésről sem, hogy a közszolgálati dolgozók munkahelyükön bérük egy részéből (persze szigorúan saját akaratukból) jegyezhetnének adósságleveleket.

Nem csak a lakosság volt szorgos

Az összesített jegybanki számok azt mutatják, hogy a forintban kibocsátott állampapírok minden szektorban vitték a pálmát. Közel 440 milliárd forint volt a jegyzés nettó értéke (az eladások és vételek különbözete), miközben az értékpapírok teljes körénél a tranzakciók értéke 162 milliárdnál is kevesebbre rúgott. Úgy véljük, a forint állampapírok így kétségtelenül más elől szívták el a pénzt.

Fantasztikus tehát a növekedés, mondhatjuk azt is, hogy a befektetők viszik a magyar kormány adósságleveleit, mint a cukrot. Persze segít, hogy a papírokat szép hozammal alaposan meg is édesítik. Néhány szakértő attól tart, hogy ez gond esetén forró pénz lesz (tömegessé válik eladásuk). Az ország finanszírozását pedig egyelőre elég nehéz lenne a magánszemélyekre alapozni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számaiból ugyanis az is látszik, hogy a külföldiek kezében tízszeres, több mint kilencezer milliárd forintnyi állampapír volt. Megnyugtató ugyanakkor, hogy a statisztikák alapján arra jutottunk, hogy a januári piaci pánik idején nem került sor az állampapírok tömeges eladására.

Olvassa el jegyzetünket is!

Címkék: állampapír, ÁKK, MNB, adósságlevél, befektetés, lakossági megtakarítás, háztartások, Orbán Viktor