Az államcsőd már a spájzban van?

Mindenki megnyugodhat - üzeni a szóvívő

2012. január 4. Az utóbbi napokban érzékelhetően felgyorsultak az események. Egyre drágábban szerez az ország pénzt, harmatgyenge a forint. Több szakértő nyíltan boncolgatja az államcsőd kilátását (ezeket igyekeztünk most csokorba gyűjteni), a kormányzat közben mintha továbbra is azt gondolná: a Nemzetközi Valutaalap érdeke, hogy velünk megállapodjon. A kabinet mindenesetre még hatékonyan tehetne a helyzet további romlása ellen.

A Valutaalap tárgyalódelegációjának is az az érdeke, és arra törekszik majd, hogy a lehető legjobb megállapodást kösse az országgal - állította Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvívője az MTV-ben tegnap. Szíjjártó ismét hangsúlyozta: az IMF-fel készek tárgyalni arról, hogy "a növekedés biztosításához egy elővigyázatossági megállapodást kössenek velünk". Arra a felvetésre, hogy többször jelezték, legfeljebb készenléti hitelre számíthatunk, a szóvívő azt mondta: "ezért lesznek majd tárgyalások, hogy ki-ki elmondja a saját álláspontját". Hasonlóak az elhangzott nyilatkozatok az erősen kifogásolt jegybanktörvénnyel kapcsolatban is. Az elfogadott MNB-törvény teljes mértékben összhangban van az uniós joggal, "mindenki megnyugodhat" - mondta legutóbb Szíjjártó a kormany.hu-n közzétett beszámoló szerint.

Az elmúlt napokban több kormányzati forrás is az eurózóna válságát okolta a forint gyengülése és a magyar államkötvények emelkedő hozama miatt. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere bogbejegyzésében kiemelte: a hosszú lejáratú állampapíroknál bekövetkezett változásokból (lásd a mellékelt ábrán) egyértelműen látszik, hogy a feltörekvő piaci országok közül Magyarország megítélése alakul a legrosszabban, tehát a gyengülésnek hazai okai vannak. Jelenleg a nyári értékekhez képest például harmincöt százalékkal magasabb kamatot kell fizetni a tíz éves állampapír után. Ez a hétköznapi embereket is érinti, hiszen az államadósság finanszírozásának költségeit az állam adóforintokból fedezi. Minél drágábban kap tehát az ország pénzt, annál több adóra van szükség, hogy az állam törleszteni tudjon.

A jelenlegi kamatszintek mellett az ország adósságpályája fenntarthatatlan, még a kormány meglehetősen optimistának mondható GDP-növekedési prognózisa mellett is - fogalmaz Bebesy. Amikor pedig a piac egyszerűen nem nyújt pénzt az adósságfinanszírozáshoz, segítséget jelenthet egy olyan nemzetközi intézmény, mint az IMF, ami a piaci kondícióknál kedvezőbb feltételekkel biztosít forrást, amivel elkerülhető az államcsőd. A szakember szerint önámítás abban gondolkodni, hogy ha nagy baj lesz, akkor az EU meg az IMF majd úgyis ad pénzt. Ezek a szervezetek Magyarország kapcsán ugyanis viszonylag kis veszteséggel demonstrálhatják, hogy aki nem tartja be a közösségi elveket, cudar sorsa juthat. Magyarország ebből a szempontból intő példa lehet majd az Eurózóna számos országában is erősödő populizmus számára.

Valentinyi Ákos közgazdász, a Cardiffi Egyetem professzora - szintén az Index blogterében - arról ír, hogy az IMF-Európai Bizottság kettős világossá tette, hogy milyen előfeltételek esetén hajlandó tárgyalni egy új hitelmegállapodásról. A magyar kormány is világossá tette, hogy a feltételek lényegi részét nem kívánja teljesíteni. Ezután azt vázolja fel, hogy milyen "ortodox" (értsd közgazdaságilag értelmezhető) megoldások jöhetnek szóba, ha Magyarország nem kap IMF-hitelt. Az első a jegybanki függetlenség felszámolása, majd az állampapírok belső értékesítésének kikényszerítése, a devizaszámlák kötelező (fix árfolyamú) forintra váltása, majd az államcsőd bejelentése. Mint írja, csak az első lépés a nehéz. Minden azt követő lépés valójában az előző következménye. Az első után már megállni nehéz, nem tovább lépni.

A Portfolió.hu helyre kis összeállítást közölt a különböző megnyilvánulásokból. Ebből kiderült például, hogy a svájci UBS elemzőinek 2012-re vonatkozó meglepő események listáján szerepel a magyar államcsőd. Nouriel Roubini elemzőcége néhány nappal korábban rögzítette: a kormány elutasító magatartása felerősítheti a finanszírozási kockázatokat a 2012-es évben. Ha a kormány végül úgy dönt, hogy nem állapodik meg egy újabb IMF-hitelkeretről, akkor a piacok várhatóan befagynak, ami felveti a likviditási válság bekövetkezését - figyelmeztettek Roubiniék. Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere az új jegybanktörvény pénteki parlamenti elfogadásával kapcsolatban a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a törvény megszavazása arra utal: a kormány nem gondolja komolyan az új IMF-hitelről szóló megállapodást. A kormány lebegteti az új megállapodás lehetőségét, de valóságban időhúzásra játszik, abban reménykedve, hogy a globális gazdaság javulni fog, és így a mentőcsomag szükségtelenné válik - mondta a közgazdász.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságban közölt publicisztikájában azt írta: az Európai Unió tárgyalói és döntéshozói személyes ügyként fogják fel a magyar kormány részéről őket ért otrombaságokat, és a megegyezéshez olyan feltételeket szabnak, melyet a magyar politikai vezetés az általa kiásott lövészárkokból nem fog elfogadni. Megfogalmazása szerint a leértékelődő forint, a kétszámjegyű kamatok, valamint a menekülő üzemmódba kapcsoló tőke olyan helyzetbe hozná az országot, amelyet húsz éve még a moziban sem láttunk. Mint hozzáteszi, kérdés, hogy döntéshozóink ennek kockázatát mennyire veszik komolyan.

Jobboldali közgazdászok között érzékelhetően kialakult az argentín eseményeknek valamiféle nimbusza (ott az államcsődöt jelentős fellendülés követte). Alighanem erre reagálva nyomatékosítja Bebesy: Magyarország nem Argentína. Ott az államcsődöt megelőző három évben a gazdaság már recesszióban volt, alaposan túlértékelt helyi deviza mellett. Akinek ez tetszetős út, talán nem árt felidézni: az árfolyamrögzítést feladva az argentin peso közel négyszáz százalékot gyengült. Nekünk nincs szükségünk az adósságtörlesztésünk megtagadására, a forint leértékelése nem stimulálná a gazdasági növekedést, és a kétezres évek Argentínájával ellentétben Magyarország ma nem tud felülni a globális konjunktúrára - írta a portofliómenedzser.