A járulékok emelése nem járható út

Mindenki csak alapnyugdíjat kapna majd?

Neked hány milliód van félretéve?
Fotó: Latzer Anna

2015. október 18. Annak, aki csak 55 évesen kezd el gyűjteni, havi 200 ezer forintot kellene félretennie, hogy gondtalanná tegye nyugdíjas éveit – állítják szakértők. A tapasztalatok szerint sokan túlértékelik megtakarításaikat (már akiknek egyáltalán van). Egy rendezvényen számba vették, milyen irányban változhatnak az időskori ellátások.

Előtakarékosság és megfelelő befektetés nélkül sok jóra nem számíthatunk idős korunkban – hangsúlyozta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese a társaság Prémium Ügyfélklubja legújabb rendezvényén. A szakember végigvette, hogy a társadalom öregedése miatt milyen változtatásokra lehet(ne) szükség a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében.

Határozottan érezhető a közgondolkodás változása – mondta el a befektetői est végén Havas Gábor, az Aegon Prémium üzletág vezetője. Három évvel ezelőtt, a Prémium indulásakor az ügyfelek közül szinte senki nem foglalkozott leendő nyugdíjával, de ez mára megváltozott. Egyre többen keresik a hosszú távú, nyugdíjig tartó megtakarítási, befektetési lehetőséget, ami azt jelzi, hogy az emberek egyre inkább tisztában vannak saját felelősségükkel.

A Magyarországon is alkalmazott felosztó-kirovó (azaz a járulékokat az aktívaktól beszedő, a pénzt pedig nyugdíjként kiosztó) nyugdíjrendszer ezeket a változásokat nem tudja követni, hiszen egyre kevesebb befolyó pénzből kellene egyre több embernek nyugdíjat fizetni. A járulékok emelése azonban Horváth szerint nem megoldás, hiszen jelentős többletbevételt nem eredményezne, csak a szürke- és feketegazdaság és az emigráció arányát növelné, úgyhogy csak a kiadási oldal mérséklésével lehet valamit kezdeni. Ez azonban hosszabb távú folyamat, mert a már megállapított nyugdíjakat nem lehet vagy politikailag nagyon kockázatos csökkenteni.

Ezek a lépések jöhetnek szóba

Az első, amihez az államok nyúlni szoktak, a korhatár emelése. Ezzel bizonyos mértékig korrigálhatók a demográfiai hatások, de csak korlátozottan. Létezik az úgynevezett 15 éves hüvelykujjszabály, amely szerint 15 nyugdíjban töltött évet képes finanszírozni a rendszer, ennek alkalmazása azonban 70 év feletti nyugdíjkorhatárt jelentene.

Hosszú távon csökkenteni lehet az úgynevezett helyettesítési rátát, ami azt mutatja, hogy a nyugdíj mekkora hányada az utolsó fizetésnek. Ez most Magyarországon 80 százalék körüli, de Horváth Gyula szerint semmiképp nem tartható fenn. Személyes véleménye egyébként az, hogy a világ az alapnyugdíj felé fordul majd, azaz mindenki egységesen az alapvető létfenntartáshoz szükséges nyugdíjat kapja, az igény szerinti többletről pedig magának kell gondoskodnia az aktív évek során.

Ezt még – mint állította – a mai, 80 százalékos helyettesítési rátát biztosító rendszer mellett is egyre többen belátják. Egy nagy nemzetközi kutatás szerint Magyarországon az emberek a teljes nyugdíjuk összegének csak 55 százalékára számítanak az államtól, 15 százalékot munkáltatói programoktól várnak, 30 százalékáról pedig saját maguk gondoskodnak nyugdíjcélú megtakarítással. A képet azonban – nyomatékosította a vezérigazgató-helyettes –árnyalja, hogy az emberek több mint felének saját bevallása szerint sincs semmilyen terve a nyugdíjas évekre, sokan ráadásul valószínűleg túlértékelik a megtakarításaikat.

Már a diákmunka keresetéből érdemes félretenni

Az előadásban kitért arra is, hogy a nyugdíj-előtakarékossági ökölszabály szerint az inaktív évekre 20 évnyi nyugdíjnak (illetve az elképzelt kiegészítés 20 évnyi összegének) megfelelő tőkét kell összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 45 évesen kezdi, akkor a nyugdíjig évente annyit kell félretennie, amennyi a nyugdíj éves összege lesz, azaz ha havi 100 ezer forinttal szeretné kiegészíteni majdani (a jelenleginél jóval kisebb összegű) nyugdíját. Tíz múlva (azaz 55 évesen) belekezdve ez az összeg már a duplájára emelkedik. Nem véletlen, hogy a szakemberek minden lehetséges fórumon elmondják: a nyugdíj-előtakarékosságot a legelső fizetésből el kell kezdeni. Sok országban ez egyébként teljesen természetes, még a diákmunka keresetéből is automatikusan félretesznek egy megfelelő nyugdíjalapba.

A befektetési stratégia kialakításához Horváth Gyula azt javasolja, hogy a lehető legjobban diverzifikálni kell a befektetéseket, minél nagyobb arányban nemzetközi terepeken, hiszen így jelentősen csökkenthető a nyugdíjat úgyis fokozottan érintő hazai kitettség, másrészt a nyugdíjba vonuláshoz közeledve egyre kisebb kockázatú befektetésekben érdemes tartani a tőkét. A kezdeti időkben ugyanis a hosszú időtáv kiegyensúlyozza a kockázatokat, rövid távon azonban nagy veszteségeket okozhat a nem jól megválasztott befektetés.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, időskori ellátás, járulék, helyettesítési ráta, Aegon