Áttekinthető táblázatban összefoglaltuk a devizahitelesekre váró csapdákat
2014. augusztus 25.
Futószalagon haladnak a napokban a devizahiteles perek (a menetrendet lásd táblázatunkban). Az első ítélet azonban már rávilágított arra, nem is annyira tiszta a helyzet, mint sokan gondolták. Az adósmentőnek nevezett törvényben ugyanis akad kiskapu. Nem csak a kamatemelésekre, hanem az árfolyamrés elszámolására is. A végrehajtásoknál is több dologra kell figyelni.
Pénteken elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet saját szerződéseinek tisztességességét bizonygató keresetét – írtuk meg a nemzeti hírügynökség tájékoztatása alapján. A nagy sajtónyilvánosságot kapott ítéletnek (lásd képünk) a törvényszék honlapján közzétett rövid kivonata, valamint az élő közvetítések alapján azonban egészen más kép rajzolódik ki. A bíróság hangsúlyozza, hogy „a törvény nem teszi lehetővé a keresetindítást a pénzügyi intézmények által a fogyasztókkal egyedileg megtárgyalt szerződési kitételek esetében". A Kéthely pedig éppen arra hivatkozott, hogy az ő szerződései egyedileg megtárgyaltak voltak. A bíróság tehát nem azért utasította el a hitelintézet keresetét, mert tisztességtelennek találta a szerződéseket. Most úgy tűnhet, a törvényszék, az állam által felfogadott ügyvédek lelkes segítsége mellett, papírt ad arról, nem jár semmi vissza a takarék devizahiteleseinek (persze meg kell várni a részletes ítéletet).
A devizahitelesekkel foglalkozó jogászok már kongatják a vészharangot, tartva attól, hogy a többi bank is ilyen módon bújhat majd ki a fizetési kötelezettségek alól. Nehéz azonban elképzelni, hogy ami megállhat a száznál kevesebb szerződés esetében (tapasztalataink szerint a takarékoknál nem volt ritka az egyedileg megtárgyalt szerződés), az járható út lehet azoknál a bankoknál, ahol több tízezer ügyféllel foglalkoztak. Tény azonban, hogy korábban találkoztunk olyan perrel, amit az OTP azért nyert meg, mert a bíróság a vitatott szerződést egyedileg megtárgyaltnak minősítette.Az ilyen esetekben pedig nemcsak az egyoldalú kamatemelés miatti visszafizetési kötelezettség dőlhet meg, még az árfolyamrés elszámolása sem kötelező. A következő napokban a mellékelt táblázatban szereplő hitelintézetek devizahiteleseinek érdemes figyelni, pontosan mit, illetve miről is dönt a bíróság.
Már a törvény elfogadásakor felhívtuk a figyelmet néhány (így az egyedi megtárgyalásra vonatkozó) buktatóra. Most a mellékelt táblázatban ismét összefoglaltuk (frissítve és kiemelve), mely pontokra érdemes mindenképpen figyelniük az adósoknak. Különösen a végrehajtási eljárás, fizetésletiltás alatt állóknak kell résen lenniük. Mivel – mint arról korábban szintén írtunk – a gyakorlati alkalmazás terén is vannak zavarok, a táblában néhány konkrét (ügyintézés módja, hivatkozás) segítséget is szerepeltettünk.
Sok olvasónk reklamálta, hogy a törvény hatályba lépése után a törlesztője (leszámítva az árfolyamváltozás hatását) nemhogy csökkent volna, még nőtt is. Nyoma sincs annak, hogy a bank a jegybanki középárfolyamra állt volna át – érkezett hozzánk több panasz is. Aligha meglepő, hogy szinte senki sem lépett, ha a jogszabály betartásának ellenőrzésére hivatott Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törvény értelmezésével kapcsolatos kérdésünkre azt javasolta, hogy forduljunk a jogalkotóhoz.
Talán most majd bekövetkezhet némi változás, portálunk megkeresésére ugyanis az igazságügyi tárca (IM) leírta, mikor milyen árfolyamot tartanak elfogadhatónak. „Autólízingnél a cégek alkalmazhatnak saját középárfolyamot, de csak abban az esetben, ha minden (folyósítás, törlesztés, díjak és költségek) ezen árfolyam alapján került elszámolásra" – tudatta Váli Júlia, sajtófőnök-helyettes. Ilyen gyakorlatról mi nem tudunk, tehát az autóhitelesekkel már most (és visszamenőleg) a jegybanki középárfolyamon kell elszámolni.
A lakáshitelesek esetében 2010. november 27-e után használható a saját középárfolyam. A szabad felhasználású jelzáloghitel esetében a 2014. július elseje a fordulónap. A dolog jelentőségét az adja, hogy sok bank az általa alkalmazott törlesztési árfolyamot a jegybankinál 4-8 forinttal magasabb szinten szabja meg (lásd az árfolyamokról szóló cikkünket és az abban szereplő táblázatunkat!). A helyzet egyébként mára sem változott. Sőt, néhány intézmény még szélesítette is a marzsot. Úgy tűnik, jelzáloghiteleknél ezt meg is tehetik. A többi kölcsön esetében viszont (bár tapasztalatunk szerint ezt nem teszik a pénzügyi intézmények) már jegybanki középen kellene számolni.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: végrehajtás, fizetésletiltás, devizahitel, perek, MNB, IM, adósmentő csomag, törvény, árfolyamok
Minden az adósmentésről!
Fotó: Máthé Zoltán, MTI
Pénteken elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet saját szerződéseinek tisztességességét bizonygató keresetét – írtuk meg a nemzeti hírügynökség tájékoztatása alapján. A nagy sajtónyilvánosságot kapott ítéletnek (lásd képünk) a törvényszék honlapján közzétett rövid kivonata, valamint az élő közvetítések alapján azonban egészen más kép rajzolódik ki. A bíróság hangsúlyozza, hogy „a törvény nem teszi lehetővé a keresetindítást a pénzügyi intézmények által a fogyasztókkal egyedileg megtárgyalt szerződési kitételek esetében". A Kéthely pedig éppen arra hivatkozott, hogy az ő szerződései egyedileg megtárgyaltak voltak. A bíróság tehát nem azért utasította el a hitelintézet keresetét, mert tisztességtelennek találta a szerződéseket. Most úgy tűnhet, a törvényszék, az állam által felfogadott ügyvédek lelkes segítsége mellett, papírt ad arról, nem jár semmi vissza a takarék devizahiteleseinek (persze meg kell várni a részletes ítéletet).
| Tárgyalások | ||
| Pénzügyi intézmény | Dátum | Óra |
|---|---|---|
| Milton Hitelezési | 25.aug | 8:30 |
| K&H Bank | 25.aug | 10:30 |
| MKB | 25.aug | 13:30 |
| Raiffeisen Lízing | 26.aug | 8:30 |
| Környe- Bokod Takarék | 26.aug | 9:00 |
| Takarékbank | 26.aug | 9:00 |
| Erste Bank | 26.aug | 9:30 |
| MKB- Euroleasing | 26.aug | 9:30 |
| EvoBank | 26.aug | 9:30 |
| Sopron | 26.aug | 10:00 |
| Raiffeisen Bank | 26.aug | 13:30 |
| Forrás: Fővárosi Törvényszék | ||
Nem árt ügyelni a törvény részleteire
Már a törvény elfogadásakor felhívtuk a figyelmet néhány (így az egyedi megtárgyalásra vonatkozó) buktatóra. Most a mellékelt táblázatban ismét összefoglaltuk (frissítve és kiemelve), mely pontokra érdemes mindenképpen figyelniük az adósoknak. Különösen a végrehajtási eljárás, fizetésletiltás alatt állóknak kell résen lenniük. Mivel – mint arról korábban szintén írtunk – a gyakorlati alkalmazás terén is vannak zavarok, a táblában néhány konkrét (ügyintézés módja, hivatkozás) segítséget is szerepeltettünk.
Sok olvasónk reklamálta, hogy a törvény hatályba lépése után a törlesztője (leszámítva az árfolyamváltozás hatását) nemhogy csökkent volna, még nőtt is. Nyoma sincs annak, hogy a bank a jegybanki középárfolyamra állt volna át – érkezett hozzánk több panasz is. Aligha meglepő, hogy szinte senki sem lépett, ha a jogszabály betartásának ellenőrzésére hivatott Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törvény értelmezésével kapcsolatos kérdésünkre azt javasolta, hogy forduljunk a jogalkotóhoz.
Talán most majd bekövetkezhet némi változás, portálunk megkeresésére ugyanis az igazságügyi tárca (IM) leírta, mikor milyen árfolyamot tartanak elfogadhatónak. „Autólízingnél a cégek alkalmazhatnak saját középárfolyamot, de csak abban az esetben, ha minden (folyósítás, törlesztés, díjak és költségek) ezen árfolyam alapján került elszámolásra" – tudatta Váli Júlia, sajtófőnök-helyettes. Ilyen gyakorlatról mi nem tudunk, tehát az autóhitelesekkel már most (és visszamenőleg) a jegybanki középárfolyamon kell elszámolni.
A lakáshitelesek esetében 2010. november 27-e után használható a saját középárfolyam. A szabad felhasználású jelzáloghitel esetében a 2014. július elseje a fordulónap. A dolog jelentőségét az adja, hogy sok bank az általa alkalmazott törlesztési árfolyamot a jegybankinál 4-8 forinttal magasabb szinten szabja meg (lásd az árfolyamokról szóló cikkünket és az abban szereplő táblázatunkat!). A helyzet egyébként mára sem változott. Sőt, néhány intézmény még szélesítette is a marzsot. Úgy tűnik, jelzáloghiteleknél ezt meg is tehetik. A többi kölcsön esetében viszont (bár tapasztalatunk szerint ezt nem teszik a pénzügyi intézmények) már jegybanki középen kellene számolni.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Az adósmentő törvény (tv.) fontos tartalmi elemei
| Megnevezés | Rendelkezés | Gyakorlati alkalmazás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Minden fogyasztói kölcsön | Az egyoldalú kamatemelés vélelmezetten tisztességtelen | Az elszámolás módját későbbi törvényben rendezik, a tisztességet a banknak kell 30 napon belül indítandó (ez a határidő ma jár le) perben bizonyítania | Az egyedileg meg nem tárgyalt pontokra vonatkozik |
| Devizahitelek | Az árfolyamrés tisztességtelen | Az elszámolás módját későbbi törvényben rendezik | A folyósítás és a törlesztés eltérő árfolyamát egyaránt a jegybanki középárfolyam váltja fel. Kivéve a jelzáloghitelek, ahol elfogadható a saját középárfolyam. Az egyedileg megtárgyalt árfolyamra ez sem vonatkozik! |
| Kivétel | Végtörlesztés, NET-program | Rájuk nem vonatkozik a jogszabály | A végtörlesztéshez felvett kiváltó hitelekre elvben alkalmazható lenne a tv., de azok már mind referenciás hitelek, így nem jöhet szóba az egyoldalú kamatemelés |
| Időhatály | A tv. a 2004. május 1-2014. július 26. között kötött szerződésekre vonatkozik | Bár az elszámolás később lesz, a dátumot most rögzítik (ld. elévülés) | Kérdés, hogy az ezután kötött szerződéseknél lehetséges-e az egyoldalú kamatemelést kikötniük a bankoknak |
| Elévülés | A szerződés megszűnésének időpontjától kezdődik | Az általános ötéves időtartam érvényes a lejárat után (a tv. „befagyasztja" a mostani időpontot) | A törvény a 2009. július 26-a előtt lezárt szerződésekre nem vonatkozik |
| Eladott, átadott hitel | A tv. bankra, lízingcégre hárítja a visszafizetési kötelezettséget | Az adósok is az eredeti banktól várhatják a jóvátételt | Azok a hitelesek is számíthatnak pénzre, akiket időközben végrehajtottak, vagy az eredeti hitelnyújtó már nincs a piacon |
| Végrehajtás | Minden eljárás leáll | Ha végrehajtást kérő jelzi, hogy az eredeti szerződésben nem szerepelnek a kifogásolt pontok, újraindítható a folyamat | Erre 120 napos határidőt ad a törvény, tehát október végéig léphetnek a hitelezők |
| Már engedélyezték a részletfizetést, megindították a letiltást | Az adós kérheti az intézkedés leállítását | Ezekben az esetekben nem automatikus a leállítás! A végrehajtónál kell kezdeményezni a eállítást a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján. Ha erre a végrehajtó nem hajlandó, panasszal kell fordulni a kamarához, ahol ezen a linken lehet tájékozódni |
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: végrehajtás, fizetésletiltás, devizahitel, perek, MNB, IM, adósmentő csomag, törvény, árfolyamok
Kapcsolódó anyagok
- 2014.11.05 - Elszámoltatás: aggódhatnak a nemfizetők
- 2014.10.07 - Elszámoltatás: itt a törvény!
- 2014.09.25 - Devizások: mennyi lehet az annyi?
- 2014.09.23 - Elszámoltatás: itt az újabb csomag
- 2014.09.19 - Adósok a partvonalon kívül
- 2014.09.04 - Jogellenes minden hitel?
- 2014.09.02 - Sok lízingcég bedőlhet
- 2014.09.01 - Devizaperek: eddig jutottunk!
- 2014.08.27 - Kilakoltatás: óriási változás jött
- 2014.08.22 - Az első devizahiteles perben bukott a bank
- 2014.08.21 - Adósok: indul az újabb ütközet
- 2014.08.14 - Adósmentés: lesz még meglepetés!
- 2014.07.30 - Devizások: a pénzeső elmarad
- 2014.07.24 - Már csökkenhet a devizás törlesztő
- 2014.07.24 - Variációk devizás törlesztésre
- 2014.07.16 - Devizahitelek: most mi is a helyzet?
- 2014.07.11 - Ügyvédek támadják az adósmentést
- 2014.07.06 - Adósmentés: kinek, mikor, mennyi?
- 2014.07.04 - Adósmentő-csomag: foghíjakkal fogadták el
További kapcsolódó anyagok