Összeszedtük a tudnivalókat, mit kell lépni július 1-jéig

Milyen megtakarításra kell extra adót fizetnem?

Fotó: clipart.com

2023. június 22. Július 1-jétől a jelenlegi 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a betéti kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után, vagyis a teher 28 százalékra nő. Nem minden megtakarítást sújt az új adó, és lehetőség van ennek elkerülésére is. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Már csak bő egy hét van hátra, és július 1-jétől újabb sarcot szed be a kormány a megtakarításaink kamata után. Mint megírtuk, május 31-én éjjel jelent meg az a kormányrendelet, amely – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg - a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 2023. július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kivet a július 1. után keletkező betéti kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után.

A szocho bevezetése mellett egyéb intézkedéseket is hozott a kormány, ezeknek mind az a célja, hogy a lakossági megtakarításokat állampapírba terelje még akkor is, ha a lakosság nem szeretné az államot finanszírozni. Érdemes áttekinteni, hogy pontosan milyen kamatjövedelmek és árfolyamnyereség után kell a júliustól már összesen 28 százalékra hízott terhet megfizetni.

Mire kell fizetni a szochot?

-        A fizetési számlákra, megtakarítási számlákra július 1-jétől kapott kamatra. Vagyis a látra szóló pénzünkre is.
-        A június 30. után lekötött betétekre.
-        A nyereménybetétekre június 30. után kapott kamatra.
-        A június 30. után megvásárolt befektetési jegyekre. (Kivétel az ingatlanalapok.) Ha valaki például áprilisban vásárolt befektetési jegyet, akkor csak kamatadó terheli, de ha júliusban veszi, akkor már a szocho is.
-        A június 30. után megvásárolt kötvények (vállalati kötvények, külföldi állampapírok) kamata, hozama, illetve beváltásakor, visszaváltásakor vagy átruházásakor elért kamatjövedelemnek minősülő nyeresége után.
-        A június 30. után megkötött megtakarítási biztosítások esetében a kifizetett kamatjövedelemre.

Mire nem kell fizetni szocho-t július 1. után sem?

-        Az állampapír kamata, hozama után természetesen nem kell, hiszen az egész extra adóztatásnak az a célja, hogy ebben terelje a lakossági megtakarításokat. A 2019. június 1-től kibocsátott állampapírokból szerzett jövedelem után a 15 százalékos szja-t (kamatadót) sem kell megfizetni.
-        Az ingatlanalapok befektetési jegyein elért kamatjövedelem.
-        A tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített betéti kamat.
-        Osztalékból származó jövedelem
-        Árfolyamnyereségből származó jövedelem
-        Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (ETÜ). Például a tőzsdén kereskedett ETF-ek és certifikátok esetében sem kell, de az OTC piacon kereskedett strukturált kötvények esetében kell szocho-t fizetni.
-        A TBSZ (tartós Befektetési számla) számlán elért jövedelem nem érintett.
-        Lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat.
-        Gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama.
-        A június 30. előtt megkötött megtakarítási biztosítások esetében a július 1-jétől teljesített egyszeri befizetések után keletkező kamatjövedelem után sem kell.

Mit érdemes átgondolni?

Fontos tudni, hogy a már meglévő megtakarításokra, azaz a június 30-ig lekötött betétekre, és az addig megvásárolt értékpapírokra nem kell megfizetni a szochot. Ezért érdemes július 1. előtt elindítani a lekötéseket vagy megvásárolni a tervezett értékpapírokat. Ha viszont a betétlekötés lejár, és 3 vagy 6 hónap múlva újat indítanánk, a júliustól hatályos szabály szerint már szocho-t kell fizetni a kamatjövedelem után. Befektetési jegyeket is még július 1. előtt érdemes venni (ingatlanalapokét utána is lehet), ha nem akarunk szocho-t fizetni. És megtakarítási biztosításokat (unit linked) is július 1. előtt érdemes kötni.

A legkézenfekvőbb persze az állampapír-vásárlás lenne, hiszen az azon elért bevételt (kamat, hozam) sem kamatadó, sem a szocho nem terheli. Ugyanakkor vannak, akik nem szeretnék az államnak adni a pénzüket. Ez a mostani szabályozás, azaz gyengéd erőszakkal az állampapírba terelés, csak megerősíti őket abban, hogy inkább máshol fektetnék be a megtakarításukat. Ahogy a Bankszövetség fogalmazott, a kormányrendeletek korlátozzák a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pedig közleményében azt írta, hogy ez a fajta beavatkozás végül éppen ellenkező hatást válthat ki: nem nőnek, hanem csökkennek majd az állampapír-vásárlások.

Persze a TBSZ továbbra is jó megoldás lehet, hiszen ekkor kamatadót sem kell fizetni (erről bővebben itt írtunk), és a hosszútávú megtakarítási megoldásokat (önkéntes pénztárak, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) továbbra sem érinti a rendelet.

És hogy ez meddig tart?

Ez egy kormányrendelet, ami a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején érvényes, ami jelenleg úgy néz ki, hogy 2023. november 26-ig tart. De a veszélyhelyzeteket immár 3 éve folyton meghosszabbítja a kormány, valójában már rendeleti kormányzás folyik, aminek aligha van köze a demokráciához. Vagyis akármeddig kitolhatják a határidőt.

Milyen megtakarításra kell extra adót fizetnem?

Mire kell fizetni a szochot?

Mire nem kell fizetni szocho-t július 1. után sem?

Mit érdemes átgondolni?

És hogy ez meddig tart?

A kormányrendeletekről és azok hatásairól részletesen itt írtunk.

Nézze meg korábbi karikatúránkat is!

Kapcsolódó anyagok