Egyre élesebbek a társadalmi különbségek

Milliókat nem érint a rezsicsökkentés

Más-más a mérce

2014. június 5. Az Európai Bizottság szerint minden harmadik magyar szegény vagy kirekesztett. A lakhatási szegénység enyhítésén dolgozó civil szervezet szerint ma Magyarországon 620 ezer gyerek él nedves, penészes lakásban, 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, 1,1 millió háztartásban pedig szennyvízelvezetés. A kormány intézkedései közben (tulajdonképpen felvállaltan) egyre azokat segítik, akik jobb helyzetben vannak.

A kormányzat a különböző támogatási formákon (ide nem sorolva magát az adórendszert) keresztül több mint 124 milliárd forintot juttatott 2013-ban lakhatásra a „középosztálynak” – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország előző évről készített elemzéséből. A szegényebbek közben szociális intézkedések révén még ötvenmilliárd forintot sem kaptak. A Habitat ide sorolja a szocpolt is, mi viszont a gyakorlati tapasztalatok alapján ezt (elnevezése ellenére) kiemeltük innen, hiszen felvételéhez mindenképpen szükség van anyagi háttérre. Márpedig a lakhatási szegénység egyre mélyül (nekik nem életszerű segítség a szocpol, hiszen általában éppen az a gond, hogy semmilyen megfelelő színvonalú lakáshoz nem tudnak jutni, nem hogy építhetnének).

Vezetékes ivóvíz 145 ezer háztartásban még most sincs, 1,1 millióban pedig szennyvízelvezetés – sorolja a Habitat. Több mint 170 ezer gyerek él olyan otthonban, ahol nincs bent WC, és közel 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdőkád. A gyerekek harmada (mintegy 620 ezren) él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedves, penészes a lakás. (Csak egy „apróság” ezzel kapcsolatban: egyik olvasónk esküszik arra, hogy azért nem kap állást, mert otthoni rossz körülményei miatt dohos szag érződik minden ruháján.)

A GKI Gazdaságkutató korábbi elemzése is rámutatott: a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a rezsicsökkentés közel harmada a lakosság 10 százalékánál „landolt”, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja.

Az Európai Bizottság legfrissebb (nem kötelező érvényű) ajánlásában leszögezte: a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon, jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ebbe a kategóriába sorolható. Azt is megállapították, hogy az egyedülálló, alacsony jövedelmű személyek adóterhe nálunk az egyik legmagasabb az Unióban. A munkahelyvédelmi törvény pedig az alacsony keresetű munkavállalók jelentős részét nem segíti. A Habitat szerint a regionális egyenlőtlenségek növekedése és a szegénység területi koncentrációja miatt végleg kiszorulnak a munkaerő-piacról az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható, szegényebb társadalmi csoportok.

Igazán a felső tized jár jól

Az elmúlt négy év alatt a legszegényebbek jövedelme a fogyasztói árak változását is figyelembe véve 15 százalékkal esett, a felső tized viszont igen jól járt – derítette ki az egyik portál az Eurostat adataiból. Az Azénpénzem.hu a hivatalos statisztikai adatok alapján is arra jutott, hogy a prémium élelmiszereket vásárlóknak kevesebbet kell kiadniuk a korábbinál, az alapvető cikkeket beszerzők viszont ugyanekkor több mint negyedével fizettek többet. Az pedig már a rezsicsökkentés bevezetésekor látszott, hogy minél többet tud valaki energiára költeni, annál jobban jár. A KSH-adatok is rávilágítottak arra, hogy négy év alatt a gázfűtés a kisebb fogyasztók számára drágult, a legtöbbet használók viszont hét százalékkal kevesebbet fizetnek. A szénnel tüzelők „rezsije” pedig majdnem 40 százalékkal nőtt.

Az egész intézkedés a jelenlegi formájában azért is abszurd, mert – mint azt az Európai Bizottság is megállapítja ajánlásában – a magyar háztartások energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik az unióban. Korábban gyakorlati tapasztalatok alapján kimutatták, hogy egyszerűbb felújításokkal 15-70 százalékkal valóságosan csökkenthetők a rezsiköltségek. A szolgáltatóktól kikényszerített rezsicsökkentés viszont tulajdonképpen támogatja a pazarló energiafelhasználást. Az intézkedés „jótéteménye” (ami nagy valószínűséggel átmeneti lehet) pedig nem segíti azt a Habitat szerint 900 ezerre tehető háztartást, ahol fával, szénnel vagy PB gázzal fűtenek. Ha átlagosan három főt sorolunk ide, akkor 2,7 millióan lehetnek, akiket teljes egészében nem érint a rezsicsökkentés.

Elgondolkodtató az a megállapításuk is, amely szerint 2013-ban 25 százalékkal nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem tudták fizetni a költségeit. Mivel a hazai hitelezési, támogatási gyakorlat a saját lakás szerzését részesíti előnyben, számos család és egyén kényszerült erőn felül lakástulajdon-szerzésbe, eladósodásba. Pedig Magyarországon nincs lakáshiány: összesen 4,4 millió lakás jut a 4,1 millió háztartásra. A legfrissebb adatok szerint 383 ezer lakás áll üresen, miközben körülbelül 300 ezer család élethelyzete indokolná a szociális bérlakásba való költözést. A lakhatási szegénység enyhítésén dolgozó civil szervezet már korábban is hangsúlyozta: egy szociális lakásügynökség létrehozásában látná a probléma megoldását.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: szegénység, Habitat, Európai Bizottság, lakhatási jelentés, lakhatás, rezsicsökkentés