Egy igazán tanulságos történet

Milliókat bukott, pedig csak használt ruhát akart eladni

Fotó: clipart.com

2024. május 15. Egy hölgy 20 ezer forintért adott volna el egy használt ruhát. A remélt vevő gyorsan jelentkezett, de a történet nem úgy zajlott, ahogy az eladó remélte. Végül futhatott 4,6 millió forintja után. Mint hangsúlyozta: a vele történt csalási típusra korábban sohasem hívták fel a figyelmét.

Miközben a csalásokra figyelmeztető üzenetek, sőt az ezzel kapcsolatos hírek is a bankkártyás átverésekre fókuszálnak, más módszerekkel is megszerezhetik a hitelintézeti ügyfelek pénzét. Ez volt a helyzet például a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) egyik, a károsult számára végül csak részben kedvezően záródó ügyében. A panaszos 20 ezer forintért hirdetett meg egy használt ruhát. Még aznap jelentkezett is egy vevő.

A reménybeli vásárló jelezte, ő rendeli meg a futárt. Ezért mobilon küldött egy linket, hogy az eladó ezt „megerősítse”. A hölgy erre rákattintva állítása szerint a hirdetéshez használt internetes oldallal mindenben egyező felületre jutott. Ott a vevő adatait automatikusan kitöltötte a rendszer, a termékért fizetendő 20 ezer forintos vételárral egyetemben.

Becsali felületek

Egy felugró ablak biztonsági okokra hivatkozva azt javasolta, hogy kattintson a tovább gombra, ahol kiválaszthatta a futárszolgálatért fizetendő díj megfizetésének módját. A felugrott oldalon több másik bank ikonja közül választhatta ki a saját bankja ikonját. Ezen továbblépve elmondása szerint a már ismerős banki felületre jutott. Ott megadta felhasználónevét és jelszavát, majd a mobiljára kapott „aktiváló kódot”.

Ezt követően hibaüzenetet kapott, hogy a hibás a jelszó és az oldal felajánlotta a jelszó megváltoztatását. Kérelmező erre rákattintott, majd kapott egy kódot sms-ben, amit összehasonlított a korábbi regisztrációs kóddal. Mivel a két sms-nek azonos volt a szövegezése, ezért az nem keltett gyanút, így megadta az oldalon.

Mindez persze átverés volt, az oldalak pedig hamisítványok. Erre a hölgy is rájött akkor, amikor mobilján értesítést kapott az első, 700 ezer forintos, nem általa kezdeményezett átutalásról. Ezután őrült kapkodásba kezdett. Belépett a mobilbankjába, telefonon hívta hitelintézetét, átutalásokat kísérelt meg a számlán még meglévő összeg biztonságba helyezése érdekében, majd személyesen is felkereste bankfiókját.

A bankba telefonálás bugyrai

A történet itt kifejezetten szürreálissá vált. A póruljárt ruhaeladó ugyanis a bankba először 16 óra 15 perc 21 másodperckor indított hívást. A banki rendszer ezt 16 óra 17 perc 33 másodperckor rögzítette. Az ő nyilvántartásukban szereplő kezdő időpont ugyanis nem azt jelzi, amikor az automata felveszi a telefont, hanem azt, amikor a hívó kiválasztja az elintézni kívánt ügynek megfelelő almenüt. Ráadásul – adta elő a hitelintézet a PBT előtt – a hölgy a menüben az utolsó pontot választotta, ezzel a szolgáltatással pedig nem rendelkezett.

Később újra telefonált, de – derült ki az eljárás során – rossz ügyfélazonosítót adott meg. Ebben az esetben a hívás sikertelennek minősül, így a banki nyilvántartásban nem is rögzítik. Az ügyfél nem adta fel, de ezt követően a bank szerint a megnövekedett beérkező hívások miatt 5 percen belül nem került ügyintézőhöz. Átkapcsolták ugyan egy másik ügyintézőhöz, ahol a rendelkezésre álló időtartam alatt ismét nem került ügyintézőhöz, ezért újra továbbkapcsolták. Órák teltek el, mire valakivel beszélni tudott. Közben pedig a 700 ezren felül még közel 4 millió forintot emeltek le a számlájáról. Erre pedig valószínűleg nem kerülhetett volna sor, ha az első hívás sikeres.

Mindenkinek lett valamennyi igaza

A PBT végül arra jutott, hogy a közel 7 perces hívás időtartama alatt a banknak, mint professzionális szervezetnek biztosítania kellett volna, hogy a kérelmező ügyintézőhöz jusson. Ezért úgy határoztak, hogy a 700 ezer forintos kárt a hölgynek viselnie kell, a két további tranzakcióban leemelt 3,9 millió forint azonban a bank kára. Azt vissza kell adniuk ügyfelüknek.

A póruljárt hölgy a PBT előtt hangsúlyozta: a vele történt csalás típusra nem hívták fel korábban a figyelmét, mindig azt hangoztatták, hogy telefonon ne adja ki a bankkártya adatait. Az ügyben egyébként tett rendőrségi feljelentést is.

A testület egyetértett ugyanis abban a bankkal, hogy a panaszosnak észlelnie kellett volna a vevői kérés és a művelet szokatlanságát. Életszerűtlen továbbá, hogy a futár, illetve futárdíj megerősítése érdekében az eladónak be kell lépnie a saját ebankjába, különösen úgy, hogy a kérelmező semmilyen banki adatot nem adott meg az állítólagos vevőnek, aki így nem is tudott volna teljesíteni bármilyen fizetést. Azt is fel kellett volna ismernie, hogy sms-ben nem jelszóváltoztatási, hanem a mobilbankot aktiváló kódot kapott. Amit le is írtak az üzenetben.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, csalás, átverés, mobil, bank, sms, PBT, Pénzügyi Békéltető Testület, kár