A szenvedély mellett a pénzszerzés is nagy szerepet játszhat
2022. november 2.
A múlt hét végén lezárult a Twitter megvásárlása, Elon Musk azonnal elkezdte átalakítani a vállalatot. Kirúgások, betarthatatlan határidők és másutt sehol nem alkalmazott stratégia kíséri a fantaszta és látnok milliárdos útját. Hatalmi gőg vagy kivételes látnoki képesség vezeti a világ leggazdagabb emberét?
Példátlan érdeklődés kísérte a múlt péntekén azt a tranzakciót, aminek keretében a világ jelenlegi leggazdagabb embere megtette az utolsó lépéseket is és kivásárolta a Twitter közösségi média korábbi tulajdonosait. Elon Musk, akinek vagyonát a nyár végén 254 milliárd dollárra becsülték, ezzel egyedüli döntéshozóvá lépett elő a rövid írott üzenetek továbbítására szakosodott cégnél. Musk saját maga is igen nagy hódolója a Twitternek, egyesek szerint egyenesen szenvedélye az üzenetek olvasása és bizonyítottan aktív részt vevője is az ott zajló beszélgetéseknek. Gyakran ott jelentett be fontos újításokat vagy adatokat, néha megfontoltan, néha az utólagos elemzések szerint csak ötletszerűen és hirtelen felindulásból. Egyértelműnek tűnik, hogy Musk őszintén elkötelezett egy korlátozásmentes szabad véleménynyilvánítás mellett, amit az USA-ban az első alkotmánykiegészítés kiemelten védelmez.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ezt a jogot néha meglehetősen szabadosan értelmezte a múltban, a leghírhedtebb eset 2018-ban volt. Ekkor a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet szerint Musk megalapozatlanul jelentette be, hogy rendelkezésére áll elengedő tőke ahhoz, hogy a Teslát kivezesse a tőzsdéről. Példátlan büntetést kapott a milliárdos: egy Tesla ügyvédnek előzetesen jóvá kell hagynia minden Teslával kapcsolatos üzenetet, amit ki szeretne küldeni, gyakorlatilag egy „Twitter dadust” kapott a Tesla vezérigazgatója ezzel. Érthetően ez nincsen ínyére és legutóbb idén szeptemberben nyújtott be kifogást a 4 évvel ezelőtti döntés ellen, kérve, hogy mentesítsék mostantól ettől a béklyótól – az illetékes bíró első fokon ugyan elutasította kérvényét, de Musk további fellebbezést nyújtott be.
Mint láthatjuk Elon Musk számára a jelek szerint a Twitter korlátozásmentes használata egy napi szükséglet, egy rendkívül fontos szabadság, aminek megóvásáért úgy érzi, hogy fontos akár személyesen is harcolnia. Így nem ért sokakat meglepetésként, amikor idén áprilisban kiderült, hogy január óta tartó folyamatos tőzsdei vásárlásokkal ő lépett elő legnagyobb részvényessé, mintegy 9%-nyi részvényt birtokolva ekkor. Elég hamar kiderült, hogy nem ennyivel nem elégszik meg, és előbb elutasította a meghívást, hogy részt vegyen a cég igazgatóságában, majd a hónap közepén egy ellenséges (azaz az akkori igazgatósággal nem egyeztetett, ő ellenük irányított) felvásárlási szándékot jelentett be, amivel akkor 43 milliárd dollár környékére értékelte a vállalatot. Rövid ellenkezést követően a hónap végén a Twitter igazgatósága, szem előtt tartva a részvényesek érdekeit, akik így jelentős profitot érhettek el befektetésükön, elfogadta a javaslatot, és írásban megállapodott Muskkal a felvásárlásról.
Alig 3 héttel később a fantaszta milliárdos megpróbált kitáncolni az ajánlatból, arra hivatkozva, hogy a vállalat pontatlan volt, amikor korábbi hivatalos jelentéseiben megpróbálta megbecsülni a nem valós felhasználók által létrehozott Twitter fiókok számát. A cég azzal védekezett, hogy az aláírt felvásárlási szerződés nem ad lehetőséget a tőketranzakció ilyen okok mentén történő lemondására és végül sikerült is kikényszeríteni, hogy Musk végrehajtsa a korábban aláírt megállapodást. Érdekes megjegyezni, hogy az aláírt megállapodás egy 1 milliárd dolláros bánatpénz fejében nyitva hagyta a lehetőséget Musk előtt, hogy kisétáljon és ne kelljen megvásárolnia a Twittert, de végül nem ezt az utat választotta a Tesla vezére. Így került végül sor arra, hogy múlt hét péntekén lezárult a tranzakció, a részvények immár nem elérhetőek a New York-i tőzsdén, Elon Musk az egyedüli irányító a vállalatban.
Érdekes szempont, hogy egy ilyen nagyságú vállalatfelvásárlást milyen forrásból lehet megvalósítani. A Reuters információ szerint a költségekkel együtt majdnem 46 milliárd dollárnyi tőke úgy áll össze, hogy baráti bankok körülbelül 13 milliárd dollár értékben adnak kölcsön, új befektetők (különböző alapok és nagyon nagy befektetők) 7 milliárd értékben vásárolnak részvényeket, míg a maradékot maga Elon Musk állja saját pénzéből.
A résztvevő bankok listája alapján nem kétséges, hogy nagyon népszerű a tranzakció maga, a legnagyobb nevek egymást taposták a jelek szerint, hogy részt vehessenek benne: Bank of America, Barclays, BNP Paribas, Mizuho, Morgan Stanley, Société Générale, csak hogy a legnagyobb neveket említsük. A részvény vásárlók összetétele már érdekesebb, több Musk vállalkozás korai partnerei mellett itt találunk technológiai gurukat, mint az Oracle alapító Larry Ellisont és közel-keleti országok befektetési alapjait is, közülük is kiemelkedik a szaudi királyi házba tartozó milliárdos befektető, Alwaleeed bin Talal herceg. Utóbbi egyben a Twitter második legnagyobb befektetője lett 1,9 milliárdos befektetésével.
Ezen a kétségkívül színes társaság által biztosított forrásokon túl Musk mintegy 27 milliárd dollárnyi saját tőkét is kellett, hogy mozgósítson a tranzakció lezárásához, amit nagy részt a Tesla részvényeinek részleges értékesítéséből szerzett. Így a tavasz során két nagyobb hullámban is értékesített az autógyártó részvényeiből, és talán nem véletlen, hogy a Tesla részvényei a március végi 361 dolláros évközi csúcsról egészen 216 dollárra estek június elejére. Magyarán a sikeres autógyár részvényesei a részvényeik árfolyamának csökkenése miatt veszteséget szenvedtek el, csak hogy a vezérigazgató beválthassa ígéretét és megvásárolja a Twittert – érthetően nem minden befektető örült ennek.
A tranzakció alig néhány napja zárult le, de Musk máris óriási elánnal vetette bele magát a cég átalakításába. Miután kiírta a saját Twitter adatlapjára, hogy ő a „Fő twittelő”, még a tranzakció zárását követő percekben kirúgta a vállalat több vezetőjét, köztük a vezérigazgatót, a cég pénzügyi igazgatóját és főjogászát és elrendelte, hogy haladéktalanul vezessék ki őket az épületből. Azóta is szüntelen lebegteti, hogy többszáz alkalmazottat fog a napokban elküldeni, mondván hatékonyságnövelésre van szükség a cégnél – de mivel még nem árulta el, hogy pontosan mely területeken és kiket óhajt elbocsátani, egyelőre a kívánt hatás ellenkezője valósul meg, hiszen minden alkalmazott csak azzal van elfoglalva, hogy meglesz-e a munkahelye másnap reggel vagy sem.
Musk azt is bejelentette, hogy mivel harcolni akar a hamis fiókok ellen, ezért megerősíti a Twitter ellenőrzött fiókjait, az úgynevezett kék fiókokat. Meglepő módon ezt nem úgy tervezi (az eddig elérhető nyilvános adatok szerint), hogy több emberi erőforrást csoportosítana a valódi kilétek igazolására, hanem egy havi 20 dolláros előfizetési díjat vezet majd be az ellenőrzött és azonosított fiókok számára. Egyelőre kevesen értik az eljárás mögötti logikát, de tény, hogy csak kiszivárgott hírek vannak, pontos bejelentések nincsenek.
Az ugyanakkor valódi információnak tűnik, hogy Musk igyekszik felrázni a Twitter, általa lassúnak és tohonyának vélt, fejlesztéseit. Az új ellenőrző rendszer kifejlesztésére és bevezetésére például két hetet adott állítólag az ezért felelős fejlesztőknek, megfenyegetve őket, hogy az állásukkal játszanak, ha nem készülnének el időben. Egyben kiszivárgott a Twitter egyik vezető szoftverfejlesztő mérnökének emailje is, amiben arra szólítja fel a beosztottait, hogy most ne pepecseljenek állandó stratégiai gondolkodással és mindenféle dokumentálással, hanem kizárólag a jó és gyors kódírásra koncentráljanak, mert ez vívja majd ki az új főnök elismerését és ezzel tudják a saját munkahelyüket biztosítani. A legtöbb külső szemlélő szerint természetesen ritkán vezet jóra, ha kapkodva és fejetlenül fejlesztünk egy alkalmazást („short gain, long pain”, azaz ami rövid távon nyereséget ad, az hosszú távon fájdalmat okoz majd) de jól látszik, hogy az új vezetés mindenképpen egy friss, szinte start-up szerű szemléletet kíván újra meghonosítani a Twitternél.
Mások azt a lépést emelték ki, miszerint Musk fel kívánja támasztani a néhány éve szép csendben kivezetett Vine-t, amely a Twitter egy korábbi próbálkozása volt a rövid formátumú videók megosztására. Néhányan úgy vélik, hogy ez jól passzolna a Twitter rövid írott üzenetekre alapozott fő platformjához, de a legtöbben szarkasztikusan csak a TikTokra mutatnak és arra, hogy ezzel a lépéssel a Twitter már elkésett, a piacot mára már elfoglalta egy versenytárs és újra bekapcsolódni ebbe a versenybe nem tűnik túlzottan értelmes ötletnek.
Szintén érdekes kérdéseket vet fel az, hogy Elon Musk többi vállalkozása mennyire fogja segíteni vagy akadályozni a Twitter további szabad működését. Miként fog például a fő twitterelő reagálni, amikor a Twitter szabad véleménynyilvánítás iránti igénye összecsap majd egyes autokráciák sokkal erősebb kontrollt követelő igényeivel – főleg, ha ezen országok éppen a Tesla egyik legnagyobb piacát is jelentik egyben? Vajon zsarolható lesz a közösségi média vagy Musk többi érdekeltsége fogja kárát látni egy esetleges ütközésnek? Ugyanígy kérdésként merül fel, hogy miként fogja tudni növelni a hirdetésekből származó bevételt, ha a védelmezett szabad véleménynyilvánítás keretében ellepik esetleg a platformot a szélsőséges nézetek, amelyek elriaszthatják a felhasználók és hirdetők nagy részét?
Túl azon, hogy Musk személyes kedvence a platform, érdemes elgondolkodni pár percre, hogy milyen valós pénzügyi okok vezethettek a felvásárlási ajánlatához. Előbb nézzük át, hogy melyek a világ legnépszerűbb közösségi médiái a felhasználók száma alapján:
Mint láthatjuk a Twitter a legkisebb a nagyok között, aktív felhasználóinak száma messze elmarad a piacvezető Meta csoport tagjaitól. Természetesen ugyanakkor a felhasználók száma önmagában nem garantál semmilyen pénzügyi megtérülést, ezért érdemes ellenőrizni a cégek bevételeit is:
Itt láthatjuk, hogy a Google által tulajdonolt YouTube bár erősen növekszik, de reklámbevétele jelenleg még messze elmarad a Facebook hasonló adatától. Végül összevethetjük a két adatot, azaz megnézhetjük, hogy egységnyi felhasználóra mekkora bevétel jut:
Itt látszik csak igazán, hogy Musk valójában messze nem akkora fantaszta, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Igen, néha meggondolatlannak látszik, de többnyire igenis kőkemény pénzügyi döntéseket hoz: itt is úgy döntött, hogy saját magának megveszi a második leghatékonyabb közösségi médiát, hiszen egységnyi felhasználóra csak a Facebook tud a Twitternél magasabb bevételt felmutatni. Ha átrendezi a céget, felrázza a fejlesztőket és sikerül növelnie a valós beszélgetések számát a közösségi platformon, akkor ez igen jövedelmező befektetés lehet számára...
Szerző: Szepesi László
Címkék: nemzetközi, befektetés, tőzsde, árfolyam, Elon Musk, Twitter, felvásárlás, közösségi média
Milliárdos Musk álom
Fotó: clipart.com
Példátlan érdeklődés kísérte a múlt péntekén azt a tranzakciót, aminek keretében a világ jelenlegi leggazdagabb embere megtette az utolsó lépéseket is és kivásárolta a Twitter közösségi média korábbi tulajdonosait. Elon Musk, akinek vagyonát a nyár végén 254 milliárd dollárra becsülték, ezzel egyedüli döntéshozóvá lépett elő a rövid írott üzenetek továbbítására szakosodott cégnél. Musk saját maga is igen nagy hódolója a Twitternek, egyesek szerint egyenesen szenvedélye az üzenetek olvasása és bizonyítottan aktív részt vevője is az ott zajló beszélgetéseknek. Gyakran ott jelentett be fontos újításokat vagy adatokat, néha megfontoltan, néha az utólagos elemzések szerint csak ötletszerűen és hirtelen felindulásból. Egyértelműnek tűnik, hogy Musk őszintén elkötelezett egy korlátozásmentes szabad véleménynyilvánítás mellett, amit az USA-ban az első alkotmánykiegészítés kiemelten védelmez.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ezt a jogot néha meglehetősen szabadosan értelmezte a múltban, a leghírhedtebb eset 2018-ban volt. Ekkor a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet szerint Musk megalapozatlanul jelentette be, hogy rendelkezésére áll elengedő tőke ahhoz, hogy a Teslát kivezesse a tőzsdéről. Példátlan büntetést kapott a milliárdos: egy Tesla ügyvédnek előzetesen jóvá kell hagynia minden Teslával kapcsolatos üzenetet, amit ki szeretne küldeni, gyakorlatilag egy „Twitter dadust” kapott a Tesla vezérigazgatója ezzel. Érthetően ez nincsen ínyére és legutóbb idén szeptemberben nyújtott be kifogást a 4 évvel ezelőtti döntés ellen, kérve, hogy mentesítsék mostantól ettől a béklyótól – az illetékes bíró első fokon ugyan elutasította kérvényét, de Musk további fellebbezést nyújtott be.
Elon és a Twitter-szerelem
Mint láthatjuk Elon Musk számára a jelek szerint a Twitter korlátozásmentes használata egy napi szükséglet, egy rendkívül fontos szabadság, aminek megóvásáért úgy érzi, hogy fontos akár személyesen is harcolnia. Így nem ért sokakat meglepetésként, amikor idén áprilisban kiderült, hogy január óta tartó folyamatos tőzsdei vásárlásokkal ő lépett elő legnagyobb részvényessé, mintegy 9%-nyi részvényt birtokolva ekkor. Elég hamar kiderült, hogy nem ennyivel nem elégszik meg, és előbb elutasította a meghívást, hogy részt vegyen a cég igazgatóságában, majd a hónap közepén egy ellenséges (azaz az akkori igazgatósággal nem egyeztetett, ő ellenük irányított) felvásárlási szándékot jelentett be, amivel akkor 43 milliárd dollár környékére értékelte a vállalatot. Rövid ellenkezést követően a hónap végén a Twitter igazgatósága, szem előtt tartva a részvényesek érdekeit, akik így jelentős profitot érhettek el befektetésükön, elfogadta a javaslatot, és írásban megállapodott Muskkal a felvásárlásról.
Alig 3 héttel később a fantaszta milliárdos megpróbált kitáncolni az ajánlatból, arra hivatkozva, hogy a vállalat pontatlan volt, amikor korábbi hivatalos jelentéseiben megpróbálta megbecsülni a nem valós felhasználók által létrehozott Twitter fiókok számát. A cég azzal védekezett, hogy az aláírt felvásárlási szerződés nem ad lehetőséget a tőketranzakció ilyen okok mentén történő lemondására és végül sikerült is kikényszeríteni, hogy Musk végrehajtsa a korábban aláírt megállapodást. Érdekes megjegyezni, hogy az aláírt megállapodás egy 1 milliárd dolláros bánatpénz fejében nyitva hagyta a lehetőséget Musk előtt, hogy kisétáljon és ne kelljen megvásárolnia a Twittert, de végül nem ezt az utat választotta a Tesla vezére. Így került végül sor arra, hogy múlt hét péntekén lezárult a tranzakció, a részvények immár nem elérhetőek a New York-i tőzsdén, Elon Musk az egyedüli irányító a vállalatban.
A tranzakció finanszírozása
Érdekes szempont, hogy egy ilyen nagyságú vállalatfelvásárlást milyen forrásból lehet megvalósítani. A Reuters információ szerint a költségekkel együtt majdnem 46 milliárd dollárnyi tőke úgy áll össze, hogy baráti bankok körülbelül 13 milliárd dollár értékben adnak kölcsön, új befektetők (különböző alapok és nagyon nagy befektetők) 7 milliárd értékben vásárolnak részvényeket, míg a maradékot maga Elon Musk állja saját pénzéből.
A résztvevő bankok listája alapján nem kétséges, hogy nagyon népszerű a tranzakció maga, a legnagyobb nevek egymást taposták a jelek szerint, hogy részt vehessenek benne: Bank of America, Barclays, BNP Paribas, Mizuho, Morgan Stanley, Société Générale, csak hogy a legnagyobb neveket említsük. A részvény vásárlók összetétele már érdekesebb, több Musk vállalkozás korai partnerei mellett itt találunk technológiai gurukat, mint az Oracle alapító Larry Ellisont és közel-keleti országok befektetési alapjait is, közülük is kiemelkedik a szaudi királyi házba tartozó milliárdos befektető, Alwaleeed bin Talal herceg. Utóbbi egyben a Twitter második legnagyobb befektetője lett 1,9 milliárdos befektetésével.
Ezen a kétségkívül színes társaság által biztosított forrásokon túl Musk mintegy 27 milliárd dollárnyi saját tőkét is kellett, hogy mozgósítson a tranzakció lezárásához, amit nagy részt a Tesla részvényeinek részleges értékesítéséből szerzett. Így a tavasz során két nagyobb hullámban is értékesített az autógyártó részvényeiből, és talán nem véletlen, hogy a Tesla részvényei a március végi 361 dolláros évközi csúcsról egészen 216 dollárra estek június elejére. Magyarán a sikeres autógyár részvényesei a részvényeik árfolyamának csökkenése miatt veszteséget szenvedtek el, csak hogy a vezérigazgató beválthassa ígéretét és megvásárolja a Twittert – érthetően nem minden befektető örült ennek.
Megvette, de mit csinál vele?
A tranzakció alig néhány napja zárult le, de Musk máris óriási elánnal vetette bele magát a cég átalakításába. Miután kiírta a saját Twitter adatlapjára, hogy ő a „Fő twittelő”, még a tranzakció zárását követő percekben kirúgta a vállalat több vezetőjét, köztük a vezérigazgatót, a cég pénzügyi igazgatóját és főjogászát és elrendelte, hogy haladéktalanul vezessék ki őket az épületből. Azóta is szüntelen lebegteti, hogy többszáz alkalmazottat fog a napokban elküldeni, mondván hatékonyságnövelésre van szükség a cégnél – de mivel még nem árulta el, hogy pontosan mely területeken és kiket óhajt elbocsátani, egyelőre a kívánt hatás ellenkezője valósul meg, hiszen minden alkalmazott csak azzal van elfoglalva, hogy meglesz-e a munkahelye másnap reggel vagy sem.
Musk azt is bejelentette, hogy mivel harcolni akar a hamis fiókok ellen, ezért megerősíti a Twitter ellenőrzött fiókjait, az úgynevezett kék fiókokat. Meglepő módon ezt nem úgy tervezi (az eddig elérhető nyilvános adatok szerint), hogy több emberi erőforrást csoportosítana a valódi kilétek igazolására, hanem egy havi 20 dolláros előfizetési díjat vezet majd be az ellenőrzött és azonosított fiókok számára. Egyelőre kevesen értik az eljárás mögötti logikát, de tény, hogy csak kiszivárgott hírek vannak, pontos bejelentések nincsenek.
Az ugyanakkor valódi információnak tűnik, hogy Musk igyekszik felrázni a Twitter, általa lassúnak és tohonyának vélt, fejlesztéseit. Az új ellenőrző rendszer kifejlesztésére és bevezetésére például két hetet adott állítólag az ezért felelős fejlesztőknek, megfenyegetve őket, hogy az állásukkal játszanak, ha nem készülnének el időben. Egyben kiszivárgott a Twitter egyik vezető szoftverfejlesztő mérnökének emailje is, amiben arra szólítja fel a beosztottait, hogy most ne pepecseljenek állandó stratégiai gondolkodással és mindenféle dokumentálással, hanem kizárólag a jó és gyors kódírásra koncentráljanak, mert ez vívja majd ki az új főnök elismerését és ezzel tudják a saját munkahelyüket biztosítani. A legtöbb külső szemlélő szerint természetesen ritkán vezet jóra, ha kapkodva és fejetlenül fejlesztünk egy alkalmazást („short gain, long pain”, azaz ami rövid távon nyereséget ad, az hosszú távon fájdalmat okoz majd) de jól látszik, hogy az új vezetés mindenképpen egy friss, szinte start-up szerű szemléletet kíván újra meghonosítani a Twitternél.
Mások azt a lépést emelték ki, miszerint Musk fel kívánja támasztani a néhány éve szép csendben kivezetett Vine-t, amely a Twitter egy korábbi próbálkozása volt a rövid formátumú videók megosztására. Néhányan úgy vélik, hogy ez jól passzolna a Twitter rövid írott üzenetekre alapozott fő platformjához, de a legtöbben szarkasztikusan csak a TikTokra mutatnak és arra, hogy ezzel a lépéssel a Twitter már elkésett, a piacot mára már elfoglalta egy versenytárs és újra bekapcsolódni ebbe a versenybe nem tűnik túlzottan értelmes ötletnek.
Szintén érdekes kérdéseket vet fel az, hogy Elon Musk többi vállalkozása mennyire fogja segíteni vagy akadályozni a Twitter további szabad működését. Miként fog például a fő twitterelő reagálni, amikor a Twitter szabad véleménynyilvánítás iránti igénye összecsap majd egyes autokráciák sokkal erősebb kontrollt követelő igényeivel – főleg, ha ezen országok éppen a Tesla egyik legnagyobb piacát is jelentik egyben? Vajon zsarolható lesz a közösségi média vagy Musk többi érdekeltsége fogja kárát látni egy esetleges ütközésnek? Ugyanígy kérdésként merül fel, hogy miként fogja tudni növelni a hirdetésekből származó bevételt, ha a védelmezett szabad véleménynyilvánítás keretében ellepik esetleg a platformot a szélsőséges nézetek, amelyek elriaszthatják a felhasználók és hirdetők nagy részét?
Miért éppen a Twitter?
Túl azon, hogy Musk személyes kedvence a platform, érdemes elgondolkodni pár percre, hogy milyen valós pénzügyi okok vezethettek a felvásárlási ajánlatához. Előbb nézzük át, hogy melyek a világ legnépszerűbb közösségi médiái a felhasználók száma alapján:
| Közösségi média | Aktív felhasználók száma havonta (HAF) (milliárd) | Tulajdonos |
|---|---|---|
| 2,9 | Meta | |
| YouTube | 2,2 | |
| 2 | Meta | |
| 2 | Meta | |
| TikTok | 1 | ByteDance (Kína) |
| Snapchat | 0,538 | Snap |
| 0,444 | ||
| 0,43 | Condé Nast* | |
| 0,25 | Microsoft | |
| 0,217 | Elon Musk* | |
| * magánkézben, nem szerepel tőzsdei forgalomban | ||
| Forrás: https://www.searchenginejournal.com | ||
Mint láthatjuk a Twitter a legkisebb a nagyok között, aktív felhasználóinak száma messze elmarad a piacvezető Meta csoport tagjaitól. Természetesen ugyanakkor a felhasználók száma önmagában nem garantál semmilyen pénzügyi megtérülést, ezért érdemes ellenőrizni a cégek bevételeit is:
| Közösségi média | Bevétel (milliárd USD) |
|---|---|
| 86 | |
| YouTube | 28,8 |
| 24 | |
| TikTok | 11 |
| 5,5 | |
| 5,42 | |
| Snapchat | 1,06 |
| 0,575 | |
| 0,2899 | |
| 0,124 | |
| Forrás: https://www.searchenginejournal.com | |
Itt láthatjuk, hogy a Google által tulajdonolt YouTube bár erősen növekszik, de reklámbevétele jelenleg még messze elmarad a Facebook hasonló adatától. Végül összevethetjük a két adatot, azaz megnézhetjük, hogy egységnyi felhasználóra mekkora bevétel jut:
| Közösségi média | HAF (milliárd) | Bevétel (milliárd USD) | Bevétel / HAF |
|---|---|---|---|
| 2,9 | 86 | 29,66 | |
| 0,217 | 5,42 | 24,98 | |
| YouTube | 2,2 | 28,8 | 13,09 |
| 2 | 24 | 12,00 | |
| TikTok | 1 | 11 | 11,00 |
| 2 | 5,5 | 2,75 | |
| Snapchat | 0,538 | 1,06 | 1,97 |
| 0,444 | 0,575 | 1,30 | |
| 0,43 | 0,2899 | 0,67 | |
| 0,25 | 0,124 | 0,50 | |
| Forrás: a szerző saját számítása a https://www.searchenginejournal.com alapján | |||
Itt látszik csak igazán, hogy Musk valójában messze nem akkora fantaszta, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Igen, néha meggondolatlannak látszik, de többnyire igenis kőkemény pénzügyi döntéseket hoz: itt is úgy döntött, hogy saját magának megveszi a második leghatékonyabb közösségi médiát, hiszen egységnyi felhasználóra csak a Facebook tud a Twitternél magasabb bevételt felmutatni. Ha átrendezi a céget, felrázza a fejlesztőket és sikerül növelnie a valós beszélgetések számát a közösségi platformon, akkor ez igen jövedelmező befektetés lehet számára...
Szerző: Szepesi László
Címkék: nemzetközi, befektetés, tőzsde, árfolyam, Elon Musk, Twitter, felvásárlás, közösségi média
Kapcsolódó anyagok
- 2023.03.07 - Egy mémrészvény tündöklése és bukása
- 2023.01.17 - Elérte a gödör alját a Tesla?
- 2022.11.30 - Eljön idén is a Mikulás rally a tőzsdéken?
- 2022.11.22 - Ki marad életben a streaming piacon?
- 2022.11.15 - Itt a kripto katasztrófa
- 2022.10.18 - Hatalmas túljegyzéssel zárult a Masterplast részvényjegyzése
- 2022.10.12 - A nyugdíjakat is veszélybe sodorta az angol miniszterelnök
- 2022.09.06 - Mit hoz a Vaslady 3.0 a piacoknak?
- 2022.08.31 - Merre mozdul az amerikai részvénypiac?
- 2022.08.16 - Veszélyes, de szépen lehet keresni a tőzsdei áreséssel is
- 2022.05.16 - Ez Elon Musk egymilliárd dolláros vicce?
További kapcsolódó anyagok
