Milliárdokat mentett meg az Erste az ügyfeleknek

2025. október 15. Az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg az Erste azzal, hogy az ügyfelei ellen irányuló pénzügyi támadások, csalárd tranzakciók 90 százalékát ki tudta szűrni. A bűnözők azonban rendre új módszerekkel próbálkoznak, legújabban befektetési tanácsadónak, rendőrnek, sőt, a KiberPajzs munkatársának adják ki magukat.

Csalásmegelőzés témában tart novemberben előadássorozatot vidéki nagyvárosokban az Erste. A bank elsősorban az idősebbeket szeretné elérni, mivel ők általában kevésbé tájékozottak, ugyanakkor a statisztikák szerint a leginkább érintettek a pénzügyi visszaélésekben, célpontjai a bűnözőknek – mondta el az Erste mai sajtótájékoztatóján Kósa Anna, a bank compliance vezetője.

A hazai bankok egyre eredményesebben tudják azonosítani és megakadályozni azokat a próbálkozásokat, amikor a bűnözők akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel, az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához – a szokatlan tranzakciók észlelésében és meggátolásában a pénzintézeteket július óta a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszer is segíti. Az Erste ma már a csalások mintegy 90 százalékát ki tudja szűrni, a bank az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg. A pénzintézet – szerződött, külső partnere segítségével – a világhálót is igyekszik biztonságosabbá tenni. Csak az idei harmadik negyedévben 29, míg január óta összesen 172, az Erste nevéhez köthető adathalász oldalt távolítottak el ennek köszönhetően az internetről.

Hogyan támadnak a csalók?

Tisztában vannak azonban ezzel a csalók is, akik ezért az utóbbi időben mindinkább a pszichológiai manipuláció eszközével próbálkoznak, arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést. Most az egyik leggyakoribb módszer a befektetéses csalás: a magukat tanácsadónak kiadó bűnözők kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek befektetésére veszik rá áldozataikat, akik nem ritkán hamis weboldalakon „követhetik”, hogyan gyarapodik a pénzük. Továbbra is sok a telefonos visszaélés, ám míg korábban főleg a bankok, jelenleg inkább a Magyar Nemzeti Bank, a rendőrség, sőt, a KiberPajzs nevében telefonálnak a csalók, akik arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy a „támadás alatt lévő” számlájáról egy „biztonságos” bankszámlára utalja át a pénzét.

A bűnözők gyakran már arra is felkészítik az áldozatot, mit mondjon a bank munkatársának, ha az a gyanús tranzakció felől érdeklődik. A telefonos, jegybank vagy a rendőrség nevével visszaélő csalásoknál elhitetik az ügyféllel, hogy bankjánál valaki összejátszik a bűnözőkkel, benne a bankszámlája elleni támadásban, ezért ne mondja el a pénzintézet munkatársának, hogy a „rendőrség” utasítására utalta el a pénzét. A befektetéses csalások esetében gyakran mondják az ügyfélnek, hazudja azt, hogy ez tervezett utazáshoz kapcsolódón utal külföldre, például Ciprusra.

Örökzöld

Már örökzöldnek tűnik a harmadik leggyakoribb csalástípus, a marketplace csalás. ilyenkor a banki ügyfél egy terméket akar megvásárolni az online piactéren, átutalja annak árát,de az soha nem érkezik meg, az eladó pedig elérhetetlenné válik.

Szerző: L.J.
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok