Akinek van megtakarítása, ezzel számoljon
2020. április 17.
Hiába a hosszú távú megtakarítás, ha baj esetén csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni. Akinek van némi tartaléka, érdemes végiggondolni, milyen sorrendben használja fel a megélhetéshez. Mutatjuk, mit érdemes kiszámolni.
Tömegesen veszítik el a munkájukat az emberek a koronavírus-járvány miatt meghirdetett vészhelyzet következtében, és még szerencsésnek érezhetik magukat azok, akik ha csökkentett mértékben is, de valamilyen jövedelemhez jutnak. Mint korábban megírtuk, mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. De nekik sem mindegy, hogy a tartalék miben áll.
Ez most jól jön a szűkös időkben. Könnyen hozzáférhető, és semmilyen veszteséget nem kell elszenvedni, ha ehhez a tartalékhoz nyúlunk. Sokan most egyéb megtakarításaikat is készpénzbe menekítették, így újabb rekordot döntött az állomány. Az MNB legfrissebb adatai szerint márciusban a forgalomban lévő készpénz átlagállománya kiugró mértékben, 139,2 milliárd forinttal 6699,3 milliárd forintra nőtt. A hónap végére pedig 227,6 milliárd forinttal 6808,3 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz.
A folyószámlákon lekötetlenül tartott pénzhez is bármikor hozzáférhetünk, a lekötött betéteknek pedig legfeljebb a kamatát bukhatjuk, ha lejárat előtt hozzányúlunk. Ha ez (a kamat) jelentősebb összeg is lehet, akkor érdemes a lekötéseket úgy feltörni, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség.
Az állampapírok között a MÁP Pluszba fektetőknek érdemes észben tartani, hogy 6 hónap és 1 év után is (majd minden évben a kamatfizetéskor) van egy ötnapos időszak, amikor 100 százalékos árfolyamon tudják visszaváltani.
A részvények árfolyamesése kevéssé érinti az átlagos megtakarítót, ez leginkább a gazdagok terepe.
Ráadásul ezek olyan megtakarítások, amelyeket havonta fizetni is kell, így a bajban már az is segítség lehet, ha átmenetileg felfüggesztjük a befizetéseket.
Az életbiztosítások díjfizetését átmenetileg lehet szüneteltetni, vagy ha valaki kisebb díjat tud fizetni, akkor a megtakarítási díjrész csökkentése is segítség lehet. Mindenképp érdemes a biztosítóval egyeztetni, hogy számba vegyük az életbiztosításunkkal kapcsolatos lehetőségeket.
Ha szükségünk van a pénzre még a lejárat előtt, akkor fontos tudni, hogy komoly veszteségekkel kell számolnunk. A unit linked biztosításoknál már eleve kevesebb pénzről beszélhetünk, ha masszív árfolyamesés után szeretnénk pénzhez jutni, hiszen azonnal realizáljuk a veszteséget. A következő kijózanító szám pedig a visszavásárlási érték lesz, ami attól függ, hogy hány éve fizetünk, és a megtakarítási időben hol tartunk. Így például az első években a befizetett pénzünknek lehet, hogy csak 20-30 százalékát kapjuk vissza, míg egy 20 éves szerződésnél 10 év után már a befizetés 70-75 százaléka is visszajárhat. A pontos számok mindig az adott szerződéstől függnek. Ezeket tehát fontos mérlegelni, mielőtt lépünk.
Ha mindenképp kivennénk a pénzt 10 év után, akkor ezt 3 évente tehetjük meg. A hozam 10 év után adómentes, a tőkére azonban (a befizetésünk és az adójóváírás) 15 százalékos szja-t, és jelenleg 17,5 százalékos szocho-t (szociális hozzájárulás) kell fizetni. Fontos tudni, hogy 2020. július 1-jétől a szocho 15,5 százalékra csökken, így némileg csökken az adóteher, ha addig várni tudunk.
Ugyanakkor nem a teljes tőke kifizetése számít bevételnek, hanem a 11. év végéig még a 100 százaléka, de a 12. évben már csak a 90 százaléka, majd évente 10 százalékponttal csökken. Így az adó alapja a 20. évben 10 százalék, majd 20 év után adómentes. Az adó számításánál az egyes évek befizetéseit külön kell figyelembe venni, és megnézni, hogy mennyi idő telt el, tehát mennyi az adója. Így más lesz a 2008-as és a 2009-es befizetés adója a végén. Ha tudjuk, hogy az egyes évek tőkéjének hány százaléka számít bevételnek, akkor annak 85 százaléka lesz az adóalap, amire fizetnünk kell.
Hogy kellően bonyolult legyen, a 2007. december 31-ig teljesített befizetéseknél az számít, hogy valaki mikor lett pénztártag, és az addigi befizetett teljes összeg ugyanúgy adózik. Ez azt jelenti, hogy ha 1999-ben lett valaki pénztártag, akkor a 2007. december végéig keletkezett tőkerész ma már adómentes. Belátjuk, hogy ez roppant bonyolult, de az adótörvényeket nem mi írjuk.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) esetében az összes elért hozamra szja-t és szocho-t kell fizetni, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzájutni a félretett pénzünkhöz. Az állami támogatást pedig 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.
Ha csak a befizetést szeretnénk szüneteltetni, arra van lehetőség, de természetesen arra az időre állami támogatás sem jár.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: koronavírus, válság, járvány, vésztartalék, megtakarítás, öngondoskodás, vészhelyzet, recesszió, készpénz, bankszámla, állampapír, NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás, lakástakarék
Mihez nyúlj, ha bajban vagy?
Tömegesen veszítik el a munkájukat az emberek a koronavírus-járvány miatt meghirdetett vészhelyzet következtében, és még szerencsésnek érezhetik magukat azok, akik ha csökkentett mértékben is, de valamilyen jövedelemhez jutnak. Mint korábban megírtuk, mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. De nekik sem mindegy, hogy a tartalék miben áll.
A készpénz az első
Sokat borongtak az MNB vezetői is és a kormány is az elmúlt években azon, hogy milyen magas a készpénzállomány. A lakossági megtakarítások jelentős része készpénzben és a zéró kamatok miatt lekötetlen bankbetétben állt. Tavaly év végén ez együtt összesen 11 660 milliárd forint volt, azaz ennyi pénz hevert parlagon.Ez most jól jön a szűkös időkben. Könnyen hozzáférhető, és semmilyen veszteséget nem kell elszenvedni, ha ehhez a tartalékhoz nyúlunk. Sokan most egyéb megtakarításaikat is készpénzbe menekítették, így újabb rekordot döntött az állomány. Az MNB legfrissebb adatai szerint márciusban a forgalomban lévő készpénz átlagállománya kiugró mértékben, 139,2 milliárd forinttal 6699,3 milliárd forintra nőtt. A hónap végére pedig 227,6 milliárd forinttal 6808,3 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz.
A folyószámlákon lekötetlenül tartott pénzhez is bármikor hozzáférhetünk, a lekötött betéteknek pedig legfeljebb a kamatát bukhatjuk, ha lejárat előtt hozzányúlunk. Ha ez (a kamat) jelentősebb összeg is lehet, akkor érdemes a lekötéseket úgy feltörni, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség.
Az állampapírok között a MÁP Pluszba fektetőknek érdemes észben tartani, hogy 6 hónap és 1 év után is (majd minden évben a kamatfizetéskor) van egy ötnapos időszak, amikor 100 százalékos árfolyamon tudják visszaváltani.
Honnan menekítünk pénzt?
A befektetési alapokból márciusban 261 milliárd forintot vontak ki a befektetők, ennek döntő része lakossági megtakarítás. A hozamok persze nagyot estek ezeknél a befektetéseknél, így ha valaki innen menekítette készpénzbe a megtakarítását, akkor a befektetési alap fajtájától függően jelentős veszteségeket szenvedhetett el. Az abszolút hozamú és a vegyes alapok nagyobbat buktak, mint a kötvényalapok, míg az ingatlanalapok viszonylag jól tartották az árfolyamukat.A részvények árfolyamesése kevéssé érinti az átlagos megtakarítót, ez leginkább a gazdagok terepe.
Nagy veszteség éri, aki ezekhez a megtakarításokhoz nyúl
Ha elfogy a vész esetére félretett pénz, még mindig lehet hosszú távú célra félretett megtakarítás. Ezekhez azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak jelentős veszteségek árán lehet hozzájutni. Ilyen lehet a nem kockázati, hanem megtakarítási céllal megkötött életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztár, és ide tartozik a lakás-takarékpénztár is.Ráadásul ezek olyan megtakarítások, amelyeket havonta fizetni is kell, így a bajban már az is segítség lehet, ha átmenetileg felfüggesztjük a befizetéseket.
Az életbiztosítások díjfizetését átmenetileg lehet szüneteltetni, vagy ha valaki kisebb díjat tud fizetni, akkor a megtakarítási díjrész csökkentése is segítség lehet. Mindenképp érdemes a biztosítóval egyeztetni, hogy számba vegyük az életbiztosításunkkal kapcsolatos lehetőségeket.
Ha szükségünk van a pénzre még a lejárat előtt, akkor fontos tudni, hogy komoly veszteségekkel kell számolnunk. A unit linked biztosításoknál már eleve kevesebb pénzről beszélhetünk, ha masszív árfolyamesés után szeretnénk pénzhez jutni, hiszen azonnal realizáljuk a veszteséget. A következő kijózanító szám pedig a visszavásárlási érték lesz, ami attól függ, hogy hány éve fizetünk, és a megtakarítási időben hol tartunk. Így például az első években a befizetett pénzünknek lehet, hogy csak 20-30 százalékát kapjuk vissza, míg egy 20 éves szerződésnél 10 év után már a befizetés 70-75 százaléka is visszajárhat. A pontos számok mindig az adott szerződéstől függnek. Ezeket tehát fontos mérlegelni, mielőtt lépünk.
És a nyugdíjbiztosítás?
A nyugdíjbiztosítások között a rendszeres díjfizetésű termékek esetében a legtöbb biztosító szerződési feltételei lehetőséget biztosítanak a díjfizetés szüneteltetésére, így az átmeneti pénzzavarok nem okoznak gondot. Ha pedig visszaváltanánk, akkor a biztosítók az életbiztosításhoz hasonlóan egy visszavásárlási táblázat szerint meghatározott mértékben fizetik ki az aktuális árfolyamon a befektetést. Ugyanakkor az igénybe vett adókedvezményt 20 százalékos büntetőkamattal kell az államnak visszafizetni. Ráadásul a hozam után adózni is kell, ami az első 5 évben 15 százalék, majd 7,5 százalék, és csak 10 év után vagy nyugdíjba vonuláskor adómentes.Az önkéntes nyugdíjpénztárnál így kell számolni
Szerencsére a havi tagdíjfizetés elmaradása az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében nem jelenti azt, hogy megszűnne a tagság, a költségeket azonban a pénztár levonja a korábban befizetett tagdíjakból. A megtakarításhoz a 10 éves megtakarítási időnél előbb nem is lehet hozzáférni, így nem jutunk pénzhez, ha rövidebb ideje vagyunk tagok.Ha mindenképp kivennénk a pénzt 10 év után, akkor ezt 3 évente tehetjük meg. A hozam 10 év után adómentes, a tőkére azonban (a befizetésünk és az adójóváírás) 15 százalékos szja-t, és jelenleg 17,5 százalékos szocho-t (szociális hozzájárulás) kell fizetni. Fontos tudni, hogy 2020. július 1-jétől a szocho 15,5 százalékra csökken, így némileg csökken az adóteher, ha addig várni tudunk.
Ugyanakkor nem a teljes tőke kifizetése számít bevételnek, hanem a 11. év végéig még a 100 százaléka, de a 12. évben már csak a 90 százaléka, majd évente 10 százalékponttal csökken. Így az adó alapja a 20. évben 10 százalék, majd 20 év után adómentes. Az adó számításánál az egyes évek befizetéseit külön kell figyelembe venni, és megnézni, hogy mennyi idő telt el, tehát mennyi az adója. Így más lesz a 2008-as és a 2009-es befizetés adója a végén. Ha tudjuk, hogy az egyes évek tőkéjének hány százaléka számít bevételnek, akkor annak 85 százaléka lesz az adóalap, amire fizetnünk kell.
Hogy kellően bonyolult legyen, a 2007. december 31-ig teljesített befizetéseknél az számít, hogy valaki mikor lett pénztártag, és az addigi befizetett teljes összeg ugyanúgy adózik. Ez azt jelenti, hogy ha 1999-ben lett valaki pénztártag, akkor a 2007. december végéig keletkezett tőkerész ma már adómentes. Belátjuk, hogy ez roppant bonyolult, de az adótörvényeket nem mi írjuk.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) esetében az összes elért hozamra szja-t és szocho-t kell fizetni, ha nyugdíj előtt szeretnénk hozzájutni a félretett pénzünkhöz. Az állami támogatást pedig 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.
Lakástakarék
Ha még államilag támogatott lakás-takarékpénztári szerződést kötöttünk, és nem lakáscélra használjuk fel a pénzt, akkor bukjuk az állami támogatást. A kamat gyakorlatilag nulla, és még némi költsége is van a megtakarítás likvidálásának, de az éhség nagy úr. Egy 4 éve kötött szerződés esetében a maximális állami támogatás 288 ezer forint, így havi 20 ezres befizetésnél 1,248 ezer forint körüli összeg van a számlán, amiből 960 ezer forint a saját befizetés. Ez utóbbihoz juthatunk hozzá, ha meg akarjuk szüntetni a szerződést.Ha csak a befizetést szeretnénk szüneteltetni, arra van lehetőség, de természetesen arra az időre állami támogatás sem jár.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: koronavírus, válság, járvány, vésztartalék, megtakarítás, öngondoskodás, vészhelyzet, recesszió, készpénz, bankszámla, állampapír, NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás, lakástakarék
Kapcsolódó anyagok
- 2022.02.17 - Nyugdíj is lehet az adó-visszatérítésből
- 2021.12.08 - Nyugdíj: az európai átlagnál kevesebb magyar tesz félre
- 2021.11.25 - Nyugdíj: már 400 ezren itt gyűjtenek
- 2021.05.14 - Nyugdíj: egyre több pénz gyűlik itt
- 2020.12.21 - Nyugdíj: már csak néhány nap van az adóforintok megszerzésére
- 2020.12.14 - A koronavírus okozta halálra is fizet az életbiztosítás
- 2020.12.09 - Tippek összeköltözőknek
- 2020.10.29 - Egyre több kifizetés csúszik
- 2020.10.07 - Szuperállampapírba fektetünk a legszívesebben
- 2020.09.25 - Pénzt kapnak a nyugdíjra készülők
- 2020.09.15 - Itt az újabb rekord, hétezermilliárd fölött a készpénzállomány
- 2020.08.05 - Ezen már az MNB sem tudott többet rontani
- 2020.08.03 - Még kevesebbet kaphatunk a pénzünkre
- 2020.07.28 - Újabb nyugdíjkasszára csapott le az MNB
- 2020.07.27 - Hiába vetik be az újabb csodafegyvert a kápé ellen?
- 2020.07.24 - Hadilábon állt a dátumokkal a nyugdíjkassza
- 2020.07.20 - Rekordot dönt a készpénz mennyisége
- 2020.07.01 - Tíz százalékos az áresés a fővárosi albérletek piacán
- 2020.06.23 - Dézsmálhatja a bank ügyfele számláját?
- 2020.06.10 - A hitelmoratórium nélkül már zuhannának a lakásárak?
- 2020.06.03 - Ekkora áresést hoz a járvány okozta válság a lakáspiacon
- 2020.05.25 - Serényen emelik díjaikat a bankok
- 2020.05.21 - Most is az állam adja a legtöbbet a pénzünkre
- 2020.05.14 - Erősen megosztja az embereket a 13. havi nyugdíj
- 2020.05.11 - Az idén egy fillér plusz sem járhat a nyugdíjasoknak
- 2020.05.06 - Kiderült, hol mennyit eshetnek a lakásárak
- 2020.05.04 - Átrendezi a karantén a lakáspiacot
- 2020.04.27 - Nagyobb a baj, mint amire a kormány számított
- 2020.04.24 - A magyar családok harmada küzd megélhetési gondokkal
- 2020.04.24 - Kinek jók az új SZÉP-kártyás szabályok?
- 2020.04.23 - Kiderült: az állam nem számíthat a lakosságra
- 2020.04.22 - Nagy a baj, csődvédelmet kért a Bónusz Brigád
- 2020.04.22 - Sok háztartás kerülhet tartósan bajba
- 2020.04.21 - Már alig veszik a szuperállampapírt
- 2020.04.20 - Máris változtattak a bértámogatáson
- 2020.04.20 - Százezrek veszítik el az állásukat
- 2020.04.20 - Elszívja az állam a pénzt a bankoktól
- 2020.04.16 - Itt van minden, amiről most döntött a kormány!
- 2020.04.09 - Ezek a befektetések egész jól megúszták
- 2020.04.03 - A járvány miatt egyre többen kötnének kockázati és hitelfedezeti biztosítást
- 2020.04.01 - Baleklyuk a tőzsdéken?
- 2020.03.27 - A gazdaságban őket fektette már ki a vírus
- 2020.03.24 - Itt a lista, kiket nem terhel adó
- 2020.03.16 - Már hivatalos: így gyarapodott a nyugdíjpénz
- 2020.03.13 - A többségnek nincs vésztartaléka
- 2020.03.12 - Negyedével több pénze lehet, ha jól választ
- 2020.03.11 - Így úszhatja meg a gazdagok zsebe a koronavírust
- 2020.03.09 - Nyugdíjra gyűjt? Ne legyen balek!
- 2020.02.24 - Nyugdíjpénz: közeledik az igazság pillanata
- 2020.02.18 - Már csaknem tizenkétezer-milliárdnyi vagyon hever parlagon
- 2020.01.15 - Újabb rekordot döntött a kápé
- 2019.10.29 - Már csak két lakástakarék van talpon
- 2018.10.17 - Ma már sehol sem szerződhet lakástakarékra
- 2018.10.15 - Bedarálják a lakástakarékokat is, marad a lakáslottó
További kapcsolódó anyagok