Nem a pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő
2016. december 14.
A bankkapcsolatok teljes hiánya – derül ki egy friss kutatásból – Európa fejlettnek tartott részein is meglepően magas arányt ér el. Az elemzés arra keresett választ, hogy mi jellemzi a pénzügyi szolgáltatásokat el nem érő polgárokat Európában, kik ők, és hogyan élnek. Az eredmények kifejezetten meghökkentőek.
A Világbank adatai szerint mintegy 138 millió európai állampolgár éli le az életét bankszámla, illetve banki fizetési megoldások nélkül. A Mastercard az idén három év után ismét elvégezte azt a kutatást, amelyben arra keresi a választ, hogy mi jellemzi a pénzügyi szolgáltatásokat el nem érő polgárokat. A legmeghökkentőbbnek azt tartották, hogy a bankkapcsolattal nem rendelkező, ügyeiket főleg készpénzben intéző személyek harmada teljes munkaidőben dolgozik. Ezt a kiadott közleményben ugyan nem emelték ki, de a felmérés bővebb angol szövegéből (ezt itt találhatja meg) kiderült: ez az arány 2013-ban még „csak” 28 százalék volt.
Nem véletlenül fogalmazhatott úgy Ann Cairns, a Mastercard nemzetközi ügyekért felelős elnöke, hogy a kutatás eredménye „rendkívül nyugtalanító”. A számok ugyanis arra is utalnak, hogy nem csak az anyagi lehetőségek hiánya miatt fordulhatnak el a fogyasztók a pénzintézetektől. Többségben vannak ugyanis azok, akik a bankokkal szembeni bizalmatlanság okán, illetve a Mastercard megfogalmazása szerint az ismerethiány miatt nem veszik igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat. A megkérdezettek ötöde a jövőben sem szeretne bankszámlát nyitni, további tíz százalék pedig nem szívesen bízná a pénzét egy bankra.
A bankkapcsolattal nem rendelkezők átlagéletkora a három évvel ezelőtti 40-ről az idén 42 évre nőtt. Jelentősen emelkedett – 82-ről 87 százalékra – azok aránya, akik egész életüket ugyanabban az országban élték le. A mobilitás, a „világlátottság” tehát egyértelműen a pénzügyi szolgáltatók felé terelhet. A szegénység persze mindenképpen ellenétes irányba hat. Franciaországban például minden tízedik nembankszámlás egyáltalán nem is fér közüzemi szolgáltatásokhoz (gáz, víz, villany). Érdekes még, hogy az Egyesült Királyságban a pénzügyekből kizártak (ezt a megfogalmazást használja a kártyatársaság) 23 százaléka fizet előre a közművekért. Az európai átlag egyébként ezen a téren 5 százalék.
A GfK Retail Banking Monitor felmérésből az derült ki, hogy a lakosság mintegy negyede véli úgy, hogy a „pénz nagyobb biztonságban van otthon, mint a bankokban”. (Ez egyébként nem a bankkapcsolat hiányát, hanem a hozzáállást jelzi.) A bankok iránt bizalmatlanok aránya viszont a korábbi 27 százalékról 2016-ban 21 százalékra esett. Valószínűnek tűnik, hogy ez részben a devizahiteles ügyek napirendről lekerülésével, illetve a bankok ellen hergelő kommunikáció csökkenésével magyarázható.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egy idei konferencián arról beszélt, hogy Európában a lakosság csaknem tizedének nincs bankkapcsolata, Magyarországon viszont ez az arány kétszeres. Vagyis minden ötödik honfitársunk csak készpénzt használ.
Sokan reménykedtek abban, hogy az alapszámla idei bevezetése sokakat terelhet a bankokhoz. Azóta lett alapszámla, ami azért messze van a díjmentességtől (a költségeket itt elemeztük). A bankok tapasztalata pedig azt mutatja, hogy sem a díjmentes hitelszámla, sem az alapszámla nem hoz igazán lázba szinte senkit. Ahogy az egyik banknál elég finoman megfogalmazták: „az alapszámlában foglalt szolgáltatások nem tükröznek tényleges ügyfélprofilt”. Szerintünk egyébként még a díjmentesség sem lenne feltétlenül elég, hiszen sokszor nem a költség, hanem (csakúgy, mint azt a Mastercard is kimutatta több országban is) a bizalmatlanság, illetve a szürke-feketegazdasághoz kötődés a bankkapcsolat hiányának az oka.
Magyarországon nem tett jót a tranzakciós illeték bevezetése sem. Sok nyugdíjas, aki korábban folyószámlára kérte járandóságát, visszaállt a postai kézbesítésre. A KSH adatai szerint ez a pénzügyi szolgáltatások díjában 2013-ban egyetlen hónap alatt 17 százalékos áremelkedést hozott. Az átlagárat később lefelé módosította a „pénzügyi rezsicsökkentés” keretében lehetővé tett ingyenkápé (ennek részleteiről és buktatóiról itt olvashat), de az meg a készpénzhasználatot ösztönözheti.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, bankkapcsolat, készpénz, felmérés
Miért viszolyognak sokan a bankoktól?
Fotó: Latzer Anna
A Világbank adatai szerint mintegy 138 millió európai állampolgár éli le az életét bankszámla, illetve banki fizetési megoldások nélkül. A Mastercard az idén három év után ismét elvégezte azt a kutatást, amelyben arra keresi a választ, hogy mi jellemzi a pénzügyi szolgáltatásokat el nem érő polgárokat. A legmeghökkentőbbnek azt tartották, hogy a bankkapcsolattal nem rendelkező, ügyeiket főleg készpénzben intéző személyek harmada teljes munkaidőben dolgozik. Ezt a kiadott közleményben ugyan nem emelték ki, de a felmérés bővebb angol szövegéből (ezt itt találhatja meg) kiderült: ez az arány 2013-ban még „csak” 28 százalék volt.
Nem véletlenül fogalmazhatott úgy Ann Cairns, a Mastercard nemzetközi ügyekért felelős elnöke, hogy a kutatás eredménye „rendkívül nyugtalanító”. A számok ugyanis arra is utalnak, hogy nem csak az anyagi lehetőségek hiánya miatt fordulhatnak el a fogyasztók a pénzintézetektől. Többségben vannak ugyanis azok, akik a bankokkal szembeni bizalmatlanság okán, illetve a Mastercard megfogalmazása szerint az ismerethiány miatt nem veszik igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat. A megkérdezettek ötöde a jövőben sem szeretne bankszámlát nyitni, további tíz százalék pedig nem szívesen bízná a pénzét egy bankra.
A felmérésben hat ország szerepel
A bankkapcsolattal nem rendelkezők átlagéletkora a három évvel ezelőtti 40-ről az idén 42 évre nőtt. Jelentősen emelkedett – 82-ről 87 százalékra – azok aránya, akik egész életüket ugyanabban az országban élték le. A mobilitás, a „világlátottság” tehát egyértelműen a pénzügyi szolgáltatók felé terelhet. A szegénység persze mindenképpen ellenétes irányba hat. Franciaországban például minden tízedik nembankszámlás egyáltalán nem is fér közüzemi szolgáltatásokhoz (gáz, víz, villany). Érdekes még, hogy az Egyesült Királyságban a pénzügyekből kizártak (ezt a megfogalmazást használja a kártyatársaság) 23 százaléka fizet előre a közművekért. Az európai átlag egyébként ezen a téren 5 százalék.
A bankoktól „viszolygók” körében is jelentősen nő a digitális szolgáltatások használata. Az okostelefonok terjedésének köszönhetően a Mastercard szerint három év alatt 29-ről 49 százalékra emelkedett azok aránya, akik hozzáférnek ehhez a technológiához.
A felmérésben hat országot vizsgáltak meg (a már említettek mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország szerepel). Magyarország tehát nem tartozott a górcső alá vett államok közé, de néhány információnk azért akadhat arról, nálunk mennyien és miért fordulnak teljesen el a bankoktól.Ez a helyzet nálunk
A GfK Retail Banking Monitor felmérésből az derült ki, hogy a lakosság mintegy negyede véli úgy, hogy a „pénz nagyobb biztonságban van otthon, mint a bankokban”. (Ez egyébként nem a bankkapcsolat hiányát, hanem a hozzáállást jelzi.) A bankok iránt bizalmatlanok aránya viszont a korábbi 27 százalékról 2016-ban 21 százalékra esett. Valószínűnek tűnik, hogy ez részben a devizahiteles ügyek napirendről lekerülésével, illetve a bankok ellen hergelő kommunikáció csökkenésével magyarázható.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egy idei konferencián arról beszélt, hogy Európában a lakosság csaknem tizedének nincs bankkapcsolata, Magyarországon viszont ez az arány kétszeres. Vagyis minden ötödik honfitársunk csak készpénzt használ.
Sokan reménykedtek abban, hogy az alapszámla idei bevezetése sokakat terelhet a bankokhoz. Azóta lett alapszámla, ami azért messze van a díjmentességtől (a költségeket itt elemeztük). A bankok tapasztalata pedig azt mutatja, hogy sem a díjmentes hitelszámla, sem az alapszámla nem hoz igazán lázba szinte senkit. Ahogy az egyik banknál elég finoman megfogalmazták: „az alapszámlában foglalt szolgáltatások nem tükröznek tényleges ügyfélprofilt”. Szerintünk egyébként még a díjmentesség sem lenne feltétlenül elég, hiszen sokszor nem a költség, hanem (csakúgy, mint azt a Mastercard is kimutatta több országban is) a bizalmatlanság, illetve a szürke-feketegazdasághoz kötődés a bankkapcsolat hiányának az oka.
Magyarországon nem tett jót a tranzakciós illeték bevezetése sem. Sok nyugdíjas, aki korábban folyószámlára kérte járandóságát, visszaállt a postai kézbesítésre. A KSH adatai szerint ez a pénzügyi szolgáltatások díjában 2013-ban egyetlen hónap alatt 17 százalékos áremelkedést hozott. Az átlagárat később lefelé módosította a „pénzügyi rezsicsökkentés” keretében lehetővé tett ingyenkápé (ennek részleteiről és buktatóiról itt olvashat), de az meg a készpénzhasználatot ösztönözheti.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, bankkapcsolat, készpénz, felmérés
