Határokon át lehetne hordozni, de egyelőre nincs mit

Miért nem lehet nekünk európai nyugdíjunk?

Fotó: Azénpénzem

2024. június 27. A jegybank szerint az uniós, határokon átnyúló nyugdíjmegtakarítás legnagyobb akadálya az, hogy az embereknek nincs igényük erre. A MNB elemzése arra jutott még, hogy a szolgáltatók pedig a jelenlegi szabályozás mellett nem látnak üzleti potenciált a páneurópai termékben.

Az előző évtől jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, vagyis bűncselekménynek minősül az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által vezetett központi nyilvántartásba vétele nélküli páneurópai egyéni nyugdíjtermék magyarországi szolgáltatása vagy forgalmazása. A Pan-European Personal Pension Product (PEPP) egyébként az egységes uniós piacon terjeszthető és a tagországok között hordozható hosszú távú megtakarítás. Az erről szóló uniós rendeletet 2019-ben hozták, a részletes szabályokat pedig 2022. március 22. óta kell alkalmazni. Sok mozgás azonban nincs ezen a piacon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, többek között a nyugdíjtakarékossággal is foglalkozó kockázati jelentésében külön kitért a PEPP-re. Mint leírták, a szolgáltatók szempontjából a termék terjedésének korlátját jelenti a szabályozásban megadott feltételrendszer. A páneurópai nyugdíjat kínálók legfeljebb hat befektetési lehetőséget biztosíthatnak a megtakarítóknak. Ezek közül pedig az egyiknek úgynevezett alapterméknek kell lennie.

Garancia és korlátozott díjak

Az alapterméknek nevezett megoldásnak az uniós szabályozásnak megfelelően garanciát kell nyújtania a tőkére a kifizetési szakasz kezdetén és a kifizetési szakasz alatt is. Célként kell meghatározni az éves inflációs ráta legalább 80 százalékos valószínűségű túlteljesítését a 40 éves felhalmozási szakasz alatt. További előírás a rendeletben, hogy az ehhez kapcsolódó költségek és díjak évente nem haladhatják meg a felhalmozott tőke 1 százalékát. A költségkorlát mértékét a jogalkotónak két évente felül kell vizsgálni. Erre az első alkalommal az idén kerül sor.

Az Európai Bizottság szerint az egyéni nyugdíjmegtakarítási piac széttöredezettsége miatt nem eléggé hatékony a szolgáltatók közötti verseny. A fogyasztók egy része kevésbé fér hozzá a jobb minőségű és alacsonyabb költségű termékekhez. A PEPP az egységes uniós piacon terjeszthető és a tagországok között hordozható hosszú távú megtakarítási termék.

Láthatóan a szolgáltatók – nyomatékosította az MNB – nem látnak üzleti potenciált olyan PEPP-termékben, amely teljesíti a szabályozási elvárásokat. Nem csak ebben látják azonban a gondot. Emlékeztettek arra, hogy a tőkepiaci unió előmozdításán túl az európai jogalkotók célja a PEPP létrehozásával az egyéni nyugdíjmegtakarítással rendelkezők számának növelése volt a kínálati oldal bővítésével. A nyugdíjcélú, tőkepiaci befektetési alapon működő termékek alacsony elterjedtsége azonban a jegybank szerint nem kínálati, hanem keresleti oldali probléma, amit a hazai tapasztalatok is igazolnak.

Már megint kiderült, hogy mi vagyunk a hibásak

A nyugdíjcélú megtakarítási termékek közül a nyugdíjbiztosítások az életbiztosítási ágazat húzótermékének tekinthetők a befizetésekre vonatkozóan igénybevehető adójóváírás 2014. évi bevezetése óta. A nyugdíjpénztári taglétszám ugyanakkor kis mértékben csökkent az utóbbi 10 évben, a NYESZ szerepe pedig marginális, ez a konstrukció nem vált tömegtermékké.

A penetráció növeléséhez az MNB álláspontja szerint a keresleti oldal problémáját kell kezelni. Erre pedig megoldás lehet a lakosság pénzügyi ismereteinek, tudatosságának növelése (csak mindig oda lyukadunk ki, hogy mi vagyunk mindenért a hibásak, miközben a pénzügyi ismeretek megfelelő szintű tanítása egyre késik). A jegybank szükségesnek tartaná még a meglévő termékek fejlesztését, azok minél szélesebb körben megismertetését, a hatékony állami ösztönzőrendszert és a munkavállalói, illetve munkáltatói elkötelezettség erősítését.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, MNB, páneurópai, nyugdíjtakarékosság, PEPP, unió, NYESZ, nyugdíjbiztosítás