A motivációt vizsgálva jelentős az átrendeződés

Miért megy külföldre a magyar? Vásárolni!

2018. szeptember 17. Az idei első félévben a KSH adatai szerint 10 százalékkal többször utaztak külföldre a magyarok az egy évvel korábbihoz képest. Leginkább azonban az egynapos, elsősorban vásárlási célú utak száma nőtt. A célpont jellemzően Ausztria, Szlovákia vagy Ukrajna volt.

A gyenge forint miatt azt gondolnánk, hogy a külföldieknek egyre olcsóbb ide jönni, akár csak azért is, hogy „keményebb” valutájukért jól megtölthessék a kosarukat. Ezt júniusban tapasztalták is a boltokban. Ugyanennek a másik oldalaként viszont az lenne a logikus, hogy a magyarok inkább visszafogják kinti vásárlásaikat. A KSH nemzetközi utazásokról nemrégiben közzétett jelentése azonban jókora meglepetést okozhat ezen a téren.

Az idei második negyedévben – állapították meg a statisztikusok – a magyar utazók külföldön negyedével többet költöttek vásárlásra, miközben az üzleti utak, üzletelések és a munkavégzéshez kapcsolódó kiadások tizedével csökkentek. Az egynapos külföldre tett utazások napi átlagos kiadása 14 százalékkal, 14 ezer forintra emelkedett, a többnaposoké viszont 15 százalékkal, 13,2 ezer forintra esett.

A külföldre tett utazások alatt a magyarok 211 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 3,3 százalékkal többet költöttek. A nagy súlyt képviselő szabadidős turizmus kiadásai 6,2 százalékkal csökkentek.

A KSH új, úgynevezett motivációs cél szerinti grafikonjából jól látszik a több év alatt bekövetkezett átrendeződés. Úgy tűnik, a magyarok hat év alatt majdnem megháromszorozták városnézési kiadásaikat, de egyre több pénz megy el (igazán az idei adat emelkedett látványosan a tavalyihoz képest) a rokonok, barátok és ismerősök felkeresésére. Ilyen összevetésben a vásárlás megugrása csak a harmadik helyre volt elég.

Magyar magánszemélyek 2018 második negyedévében 5,6 millió alkalommal utaztak a határon túlra, ami 10 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az utazások kétharmadát adták az egynapos (főként vásárlási célú) utak. A magyarok a szomszédos országokat, közülük is jellemzően Ausztriát, Szlovákiát vagy Ukrajnát keresték fel.

A forint ugyan elég gyenge, de a többi országhoz képest igencsak erős az itthoni áfateher. Az említett kedvelt célországokban a kisebb áfakulcs elméletben majdnem 6 százalékkal alacsonyabb árakat hozhat. Valójában persze meglehetősen szélesen szórnak a kinti árak a magyarországihoz képest. (Korábban másféltucat élelmiszer árát vizsgáltuk meg itthon és Ausztriában, az eredmény pedig minket is alaposan meglepett.)

Ahonnan a legtöbben érkeztek

Az idei második negyedévben a külföldiek 14 millió alkalommal utaztak Magyarországra. Miközben az előző év azonos időszakához képest az egynapos utazások száma 2 százalékkal mérséklődött – elsősorban a rokon- és barátlátogatások, az átutazások és a munkavégzési céllal tett utak csökkenése miatt – a többnapos utazások száma 18 százalékkal nőtt. A 9,3 millió egynapos beutazás kétharmada magánjellegű volt, egynegyede vásárlási célú út. A külföldiek fejenként és naponta közel 16 ezer forintot költöttek.

Országok szerint vizsgálva a legtöbben Romániából érkeztek hozzánk. A román utasok száma majdnem 30 százalékkal múlta felül a második helyezett Ausztriát. A költéseknél azonban fordított a helyzet. A románokhoz képest az osztrák turisták hagytak nálunk majdnem 30 százalékkal többet. A németek 53, a románok 42, az Egyesült Államokból érkezők 38, a szlovákok 31 milliárd forintot adtak ki hazánkban termékekre és szolgáltatásokra.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, bevásárlóturizmus, turizmus, külföldiek, KSH