A KSH számításaival is akadhatnak gondok

Miért érezzük nagyobbnak a drágulást?

2013. február 18. Megvizsgáltuk, miért gondolják sokan, hogy az árak a statisztikában kimutatottnál jóval nagyobb ütemben emelkednek. Ez a hit annak ellenére makacsul tartja magát, hogy a fogyasztói árak átlagos változását a KSH a nemzetközi normáknak megfelelő fogyasztási szerkezet alapján számolja ki. A módszer tehát bevett és bevált. Problémák azért akadhatnak vele.

A KSH honlapjára feltett, a 2012-es áremelkedés nagyságát firtató kérdésre majdnem minden ötödik válaszadó a valóságosnál jóval ütemesebb (az 5,7 százalékkal szemben 8,5 százalékos) drágulást „tippelt”. Az eredmény azért is elgondolkodtató, mert eleve alaposan szűrt lehet azoknak a köre, akik a statisztikai hivatal weboldalait bújják. Akik pedig ezt mégis megteszik, simán tájékozódhatnak a helyes válaszról. A szakértők többsége csak legyintget, amikor a kimutatottnál jóval nagyobb áremelkedésről beszélnek a laikusok. A tévhitek és téveszmék persze valóban virágoznak, de ebben az esetben néhány konkrétum is igazolhatja a kétkedőket. Főként persze akkor, ha az árváltozás nagyságát egyéni szinten nézzük.

Nem sok olyan felméréssel találkozhatunk, amely rávilágítana, hogy az ugyanazon lánc különböző boltjaiban mennyire térnek el az árak. Amerikában persze csináltak ilyent. Egy chicagói áruházlánc 75 üzletében rögzítették heti rendszerességgel az árakat, és megdöbbentő módon a termékek 79 százalékánál az ár különbözött. Ennyit a statisztikai pontosságról. A fanyalgóknak azért figyelmébe ajánljuk, hogy nagyobb károkat okozna, ha nem lennének ilyen összevetések, amelyek összességében azért eligazítanak.

A fogyasztói árak változását a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján követi. Ez mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák milyen arányban szerepelnek (az idei súlyok képünkön láthatóak). Maguk a statisztikusok is elismerik azonban, hogy bár a különböző térségekben eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete, a felmérések nem elég részletesek ahhoz, hogy a termékek súlyát minden térségben reprezentatív módon meg tudják határozni. További gond is akad. Az árak alakulását ugyanis részben megfigyeléssel (árfelírás) követik. Az árakat azokban a boltokban követik, amelyekben a háztartások legnagyobb része vásárol. Az adatbázisba tehát a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. Még azonban ez sem minden. A különböző kiskereskedelmi egységekben nem pontosan ugyanazokat a termékeket figyelik meg, így a boltok közötti árazási különbségek elhomályosulnak.

Nagyon nem mindegy, mi és mennyiért kerül a kosarunkba

Ez az "összemosás" némiképp igaz a különböző családtípusokra is. A fogyasztói kosárból ugyanis a KSH kivette a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai étkezés, óvodai, bölcsődei étkezés, gyermekruházat tankönyv, tanszer, írószer, oktatási szolgáltatás. (Márpedig ezeknél elég jelentős áremelkedés is bekövetkezett.) Külön felállítanak ugyan nyugdíjas kosarat, de az öregségi ellátás egyre élesebb különbsége miatt, az idősek ettől erősen különböző drágulást is érzékelhetnek. Az sem mindegy, mennyire egészséges valaki (a gyógyszerek az üzemanyagokkal együtt az egyéb kategóriában kaptak helyet).

Ha alapélelmiszerekből összeállítunk egy kosarat (benne tej, kenyér, liszt, krumpli, hús, felvágott), akkor 2012-ben az egy évvel korábbinál alig kellett többet fizetni érte a pénztárnál. Amennyiben viszont a vásárlás tojást is tartalmazott (ennek tavaly 35,5 százalékkal ugrott meg az ára), akkor a drágulás már öt százalék feletti lett. Ha pedig a kosárba cigi és kávé is került, már tíz százalék volt az áremelkedés. Ez 6300 forint helyett majdnem hétezer forint kiadását jelenthette. Átlagosan. A különböző cikkek csereberéje (sertéshús helyett marhahús, vagy párizsi kontra gépsonka) is jelentősen befolyásolja az árváltozás mértékét. És akkor még nem is érintettük, hogy ez a KSH által közölt átlagárak alapján van így. Nagyon sokan egészen más értékekkel találkozhatnak vásárlásaik során.

Abban a családban pedig, ahol többen rendszeresen járnak moziba, a költések nagyságát (a drágulás ütemének érzékelését) nagyban befolyásolhatta, hogy 2012-ben a mozijegyek ára 70,6 százalékkal emelkedett. Még egy szempontot érdemes figyelembe venni: az ember emlékezete sokszor csal. Gyakran hosszabb időszak drágulását emlegetjük. A cukor, lekvár, méz, csokoládé és cukorka (a gyermekeseket igen csak érintő) termékcsoportnál például a tavalyi áremelkedés átlagos volt. Korábban azonban alaposan megugrottak az árak. A 2010-ben a gyereknek vett kétszáz forintos valamiért tavaly már 260-at kellett fizetni.

Címkék: infláció, drágulás, KSH, statisztika, árak