Egyre szétszakadtabb az ország
2017. augusztus 24.
Júniusban és májusban már tényleg felszárnyalt az üzletek forgalma, de az adatokat részletesebben áttekintve azt nehéz lenne mondani, hogy minden rendben van ebben az országban. Egyre élesebben válnak el a különböző földrajzi területeken a jövedelmek és így persze a vásárlások terén is.
Az idén szinte nem akadt szakértő, aki ne mondta volna, hogy a bolti forgalom alakulása és a bérdinamika között érzékelhető az ellentmondás. Magyarul: aligha keresnek annyival többet a magyarok, amennyi a hivatalos statisztikában látható. A keresetekkel kapcsolatban a GKI korábban kimutatta, miként kerülik el a cégek a kötelező béremelés miatti költségnövekedést. Azután arról is beszámoltak, hogy a lakosság mit érzékelt. Mint kiderült: sokak pénze csak két százalékkal gyarapodott.
A KSH friss adatai szerint 2017 első félévében az élelmiszer-kiskereskedelem mindössze 2,3 százalékkal bővült, a tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek, illatszerek és hasonlók mennyiségi forgalma (ez kiszűri az áremelkedést) közben 6,5 százalékkal emelkedett. (Néhány, az elmúlt négy év alatt bekövetkezett érdekesebb változást a fenti táblázatban foglaltunk össze.) A keresetek közben majdnem 12,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Nem mindegy viszont, hogy ki hol él.
A KSH adatai szerint Budapesten 246 ezer forint az átlagkereset, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 112 ezerrel kevesebbet, mindössze 134 ezer forintot kapnak a munkavállalók. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke az MTI tájékoztatása szerint kijelentette, hogy soha nem volt ekkora különbség az országban az átlagkeresetek között. Beszélt arról, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 százalékkal volt nagyobb a budapesti átlagkereset a borsodinál vagy a szabolcsinál, ma már 90 százalék feletti a különbség.
A blokk.com összevetette a kiskereskedelmi forgalom változását a nettó keresetekkel (ez látható a mellékelt táblázaton). Megállapították, hogy az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. A legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, a legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15 százalék között szóródott 2017 első félévében, de az összegekben mért különbségek rányomják a bélyeget a bolti költekezés változásaira is. Emiatt van közel háromszoros különbség az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.
A helyzet amúgy szerintünk még ennél is bonyolultabb. A bolti forgalom, de a keresetek valóságos összege is. A GKI béremelést vizsgáló jelentéséből kiderült, hogy a budapesti bérminimumos szakmunkások jártak a legjobban. Az ő valós nettó bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de jócskán elmarad a kötelező 25 százaléktól. A fővárosi minimálbéreseknek nettó fizetése viszont nem változott az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, amiből kiemelkedtek a községi minimálbéresek, a maguk 11,6 százalékával.
Költeni pedig a valójában kapott nettó pénzből lehet. A bolti forgalom alakulásával kapcsolatban fontos, hogy az eladási mennyiségeket (aminek alapján a táblázatban is szereplő dinamika számítható) a KSH természetesen nem darabonkénti leszámolással állapítja meg. A kiskereskedelmi forgalom volumenét úgy számolják, hogy az eladási forgalomból kiszűrik az árváltozások hatását. Amennyiben tehát az infláció esetleg nem annyi, mint amennyit kimutatnak (és ezzel kapcsolatban azért akadnak kételyek, már csak a metodika miatt is), akkor a bolti forgalom sem.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, bolti forgalom, infláció, bérek, keresetek, regionális
Miből vásárol a magyar?
Nem mindenki vehet bármit meg
Az idén szinte nem akadt szakértő, aki ne mondta volna, hogy a bolti forgalom alakulása és a bérdinamika között érzékelhető az ellentmondás. Magyarul: aligha keresnek annyival többet a magyarok, amennyi a hivatalos statisztikában látható. A keresetekkel kapcsolatban a GKI korábban kimutatta, miként kerülik el a cégek a kötelező béremelés miatti költségnövekedést. Azután arról is beszámoltak, hogy a lakosság mit érzékelt. Mint kiderült: sokak pénze csak két százalékkal gyarapodott.
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként | ||
---|---|---|
2017. első féléve 2013. első félévéhez képest | ||
Megnevezés | Változás (%) | Változás (mrd Ft) |
Élelmiszer | 106,8 | 110,8 |
Iparcikk | 146,8 | 52,3 |
Csomagküldő, internet | 298,0 | 108,9 |
Könyv, papír | -121,0 | -13,5 |
Forrás: KSH—adatokból Azénpénzem.hu számítás |
A KSH friss adatai szerint 2017 első félévében az élelmiszer-kiskereskedelem mindössze 2,3 százalékkal bővült, a tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek, illatszerek és hasonlók mennyiségi forgalma (ez kiszűri az áremelkedést) közben 6,5 százalékkal emelkedett. (Néhány, az elmúlt négy év alatt bekövetkezett érdekesebb változást a fenti táblázatban foglaltunk össze.) A keresetek közben majdnem 12,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Nem mindegy viszont, hogy ki hol él.
Egyre nagyobbak a különbségek
A KSH adatai szerint Budapesten 246 ezer forint az átlagkereset, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 112 ezerrel kevesebbet, mindössze 134 ezer forintot kapnak a munkavállalók. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke az MTI tájékoztatása szerint kijelentette, hogy soha nem volt ekkora különbség az országban az átlagkeresetek között. Beszélt arról, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 százalékkal volt nagyobb a budapesti átlagkereset a borsodinál vagy a szabolcsinál, ma már 90 százalék feletti a különbség.
Vásárlás a boltokban és a bér régiónként 2017. első félévében | ||
---|---|---|
Földrajzi térség | Kiskereskedelem változás (%)* | Bruttó kereset (ezer Ft/hó) |
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) | 4,8 | 347 |
ebből: Budapest | 3,2 | 370 |
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém) | 4,2 | 274 |
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) | 4,0 | 275 |
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) | 3,8 | 244 |
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád) | 2,7 | 236 |
Észak-Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs) | 3,8 | 224 |
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) | 1,7 | 237 |
Országos átlag | 3,9 | 290 |
* Az előző év azonos időszakához képest, kiigazítatlan volumenindex |
A blokk.com összevetette a kiskereskedelmi forgalom változását a nettó keresetekkel (ez látható a mellékelt táblázaton). Megállapították, hogy az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. A legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, a legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15 százalék között szóródott 2017 első félévében, de az összegekben mért különbségek rányomják a bélyeget a bolti költekezés változásaira is. Emiatt van közel háromszoros különbség az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.
A helyzet még annál is bonyolultabb
A helyzet amúgy szerintünk még ennél is bonyolultabb. A bolti forgalom, de a keresetek valóságos összege is. A GKI béremelést vizsgáló jelentéséből kiderült, hogy a budapesti bérminimumos szakmunkások jártak a legjobban. Az ő valós nettó bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de jócskán elmarad a kötelező 25 százaléktól. A fővárosi minimálbéreseknek nettó fizetése viszont nem változott az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, amiből kiemelkedtek a községi minimálbéresek, a maguk 11,6 százalékával.
Költeni pedig a valójában kapott nettó pénzből lehet. A bolti forgalom alakulásával kapcsolatban fontos, hogy az eladási mennyiségeket (aminek alapján a táblázatban is szereplő dinamika számítható) a KSH természetesen nem darabonkénti leszámolással állapítja meg. A kiskereskedelmi forgalom volumenét úgy számolják, hogy az eladási forgalomból kiszűrik az árváltozások hatását. Amennyiben tehát az infláció esetleg nem annyi, mint amennyit kimutatnak (és ezzel kapcsolatban azért akadnak kételyek, már csak a metodika miatt is), akkor a bolti forgalom sem.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, bolti forgalom, infláció, bérek, keresetek, regionális
Kapcsolódó anyagok
- 2018.11.08 - Bolti költésekben is szakad az ország
- 2018.04.12 - Az idén így alakult a kosarunk
- 2018.02.15 - Így drágult az életünk
- 2018.01.26 - Ennyivel keresnek többet a fizikai dolgozók
- 2018.01.24 - Még jobban felpörgött a vásárlás
- 2018.01.19 - Rosszabbul keres, mint az átlag?
- 2017.11.16 - A felét sem költhetjük, mint egy átlag európai
- 2017.11.09 - Megérkezett az általános drágulás?
- 2017.10.04 - A 2010-es átlagnál ötödével többet vásárolunk
- 2017.09.20 - Döbbenetes kereseti számokról beszélt Varga
- 2017.09.06 - Egyre több pénzt viszünk külföldre
- 2017.08.08 - A külföldi jobb? Itt a nyári tesz eredménye!
- 2017.08.07 - Nem is drágult olyan brutálisan a vaj
- 2017.08.04 - Magyarok, vásárlásra fel?
- 2017.07.12 - Mennyi maradt az áfacsökkentésből?
- 2017.07.11 - KSH: visszafogott az idén a drágulás
- 2017.06.13 - Ezt megérzik a vevők is, nagyot ugrottak árak
- 2017.05.04 - Egyre serényebben költenek a háztartások
További kapcsolódó anyagok