Egyre szétszakadtabb az ország

Miből vásárol a magyar?

Nem mindenki vehet bármit meg
2017. augusztus 24. Júniusban és májusban már tényleg felszárnyalt az üzletek forgalma, de az adatokat részletesebben áttekintve azt nehéz lenne mondani, hogy minden rendben van ebben az országban. Egyre élesebben válnak el a különböző földrajzi területeken a jövedelmek és így persze a vásárlások terén is.

Az idén szinte nem akadt szakértő, aki ne mondta volna, hogy a bolti forgalom alakulása és a bérdinamika között érzékelhető az ellentmondás. Magyarul: aligha keresnek annyival többet a magyarok, amennyi a hivatalos statisztikában látható. A keresetekkel kapcsolatban a GKI korábban kimutatta, miként kerülik el a cégek a kötelező béremelés miatti költségnövekedést. Azután arról is beszámoltak, hogy a lakosság mit érzékelt. Mint kiderült: sokak pénze csak két százalékkal gyarapodott.

Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként
2017. első féléve 2013. első félévéhez képest
MegnevezésVáltozás (%)Változás (mrd Ft)
Élelmiszer106,8110,8
Iparcikk146,852,3
Csomagküldő, internet298,0108,9
Könyv, papír-121,0-13,5
Forrás: KSH—adatokból Azénpénzem.hu számítás

A KSH friss adatai szerint 2017 első félévében az élelmiszer-kiskereskedelem mindössze 2,3 százalékkal bővült, a tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek, illatszerek és hasonlók mennyiségi forgalma (ez kiszűri az áremelkedést) közben 6,5 százalékkal emelkedett. (Néhány, az elmúlt négy év alatt bekövetkezett érdekesebb változást a fenti táblázatban foglaltunk össze.) A keresetek közben majdnem 12,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Nem mindegy viszont, hogy ki hol él.

Egyre nagyobbak a különbségek


A KSH adatai szerint Budapesten 246 ezer forint az átlagkereset, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 112 ezerrel kevesebbet, mindössze 134 ezer forintot kapnak a munkavállalók. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke az MTI tájékoztatása szerint kijelentette, hogy soha nem volt ekkora különbség az országban az átlagkeresetek között. Beszélt arról, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 százalékkal volt nagyobb a budapesti átlagkereset a borsodinál vagy a szabolcsinál, ma már 90 százalék feletti a különbség.

Vásárlás a boltokban és a bér régiónként 2017. első félévében
Földrajzi térségKiskereskedelem változás (%)*Bruttó kereset (ezer Ft/hó)
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)4,8347
   ebből: Budapest3,2370
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém)4,2274
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)4,0275
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)3,8244
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád)2,7236
Észak-Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs)3,8224
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)1,7237
Országos átlag3,9290
* Az előző év azonos időszakához képest, kiigazítatlan volumenindex 

A blokk.com összevetette a kiskereskedelmi forgalom változását a nettó keresetekkel (ez látható a mellékelt táblázaton). Megállapították, hogy az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. A legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, a legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15 százalék között szóródott 2017 első félévében, de az összegekben mért különbségek rányomják a bélyeget a bolti költekezés változásaira is. Emiatt van közel háromszoros különbség az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.

A helyzet még annál is bonyolultabb


 A helyzet amúgy szerintünk még ennél is bonyolultabb. A bolti forgalom, de a keresetek valóságos összege is. A GKI béremelést vizsgáló jelentéséből kiderült, hogy a budapesti bérminimumos szakmunkások jártak a legjobban. Az ő valós nettó bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de jócskán elmarad a kötelező 25 százaléktól. A fővárosi minimálbéreseknek nettó fizetése viszont nem változott az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, amiből kiemelkedtek a községi minimálbéresek, a maguk 11,6 százalékával.

Költeni pedig a valójában kapott nettó pénzből lehet. A bolti forgalom alakulásával kapcsolatban fontos, hogy az eladási mennyiségeket (aminek alapján a táblázatban is szereplő dinamika számítható) a KSH természetesen nem darabonkénti leszámolással állapítja meg. A kiskereskedelmi forgalom volumenét úgy számolják, hogy az eladási forgalomból kiszűrik az árváltozások hatását. Amennyiben tehát az infláció esetleg nem annyi, mint amennyit kimutatnak (és ezzel kapcsolatban azért akadnak kételyek, már csak a metodika miatt is), akkor a bolti forgalom sem.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok