Miben hasonlíthat a férfinyugdíj és a végtörlesztés?

2015. szeptember 16. Megdöbbentek a férfiak 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjlehetőségéről szóló népszavazásért aláírást gyűjtő szervezetek, az Alkotmánybíróság keddi döntése után. Pedig talán nem is annyira szokatlan érvelést használtak. Az MSZP szerint a döntés politikai megrendelésre született.

Nem kis megdöbbenést keltett az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a Kúria korábbi döntését a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. A Kúria akkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát változtatta meg. Júliusban meg is kezdődött az aláírások gyűjtése, több magánszemély és érdekvédelmi szervezet azonban az Ab-hez fordult.

Az uniós szabályok szerint tilos például a nemek szerinti megkülönböztetés. (Ezt a nők életbiztosításuk jókora drágulásában a saját bőrükön is tapasztalhatták.) Az Ab azonban más, a „devizamentés” és a végtörlesztés összehasonlítása során már alkalmazotthoz hasonló érvrendszert vett elő a nők és a férfiak megkülönböztetése során. Ennek lényege röviden az, hogy a 40 éves nyugdíjazási lehetőséggel a nők csupán különleges állami ajándékot kaptak. Részletes indoklást egyébként csak a jövő hétre ígértek.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az esélyegyenlőség kötelező uniós alapelv, ezért minden egyes nemzetközi fórumot megragadnak, hogy keresztülvigyék az ügyet. Faramucinak és nyakatekertnek nevezte azt az ügyvédi érvelést, amely éppen az esélyegyenlőségre való hivatkozással dönti meg az esélyegyenlőséget. Ezzel egyebek mellett Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselőjének korábbi érvelésére utalt, mely szerint a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Gaskó rámutatott arra is, hogy július óta 100 ezer körüli aláírást gyűjtöttek össze a szakszervezetek, és a pártok is sok aláírást gyűjtöttek. Szerinte jelentősen meghaladták volna novemberig a szükséges 200 ezer hitelesített aláírást.

A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József ugyanazon a tájékoztatón elmondta: véleménye szerint puszta költségvetési szempontok nem írhatják felül az egyenlő bánásmód elvét. Hozzátette, hogy példa nélküli, hogy az Ab csak később teszi közzé a meghozott határozatot, ezzel is erősítve a jogbizonytalanságot. Szerinte megalapozatlanok a népszavazás ellenzői által megfogalmazott költségvetési aggályok, mivel a 2013-as zárszámadási törvényben 154,5 milliárd forint, a 2014-esben 184,6 milliárd forint maradt a nyugdíjalapban. Az MTI kérdésére kijelentette: a 2017-2020-ig tartó időszakban 150-180 ezer férfit érinthet a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége, amellyel a tapasztalatok szerint 70 százalék élne. Ez évente 40-50 ezer embert jelentene, nem egyszerre 170 ezret - mondta. A nők közül 2010 óta 114 ezren éltek a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ha valaki 40 évet - adott esetben kemény fizikai igénybevétellel járó munkakörben - ledolgozott, majd az egészségügyi vizsgálaton „kipontozódott", nincs esélye újból elhelyezkedni, számára a korai nyugdíjazás lehet a megoldás - mondta.

Akármikor csökkenthető az időskori ellátás

Reagált a döntésre a népszavazást támogató két ellenzéki párt is. A Jobbik közölte, hogy nem mond le arról a célról, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek negyven év munkaviszony után. Gúr Nándor szocialista képviselő szerint a döntés, mintha politikai megrendelésre született volna. Ő is úgy vélte, hogy a szakszervezeteknek sikerült volna összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. A Fidesz azonban minden formai eszközt bevetett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse az emberek szabad döntési lehetőségét. Véleménye szerint „ez a legnagyobb fokú aljasság".

A kormánypárt ezekre reagáló közleményében felháborítónak nevezte, hogy az MSZP és a Jobbik közösen kampányol az aktív, munkaképes férfiak korai nyugdíjazásáért, miközben a nők negyven év munka utáni kedvezményes nyugdíjazását egyikük sem szavazta meg. A szélsőjobboldal és a szocialisták közös ötletelése veszélybe sodorná az egész nyugdíjrendszert, és olyan mértékű kiadásokat okozna, amely általános nyugdíjcsökkentést eredményezne, vagyis mind a mostani, mind a leendő nyugdíjasok nyugdíja csökkenne - mutattak rá.

Mi (ismételten) arra mutatunk rá, hogy a nyugdíjak csökkentését bármikor elhatározhatja egyébként is a kormány. Ez számos szakértő szerint tulajdonképpen meg is történt, amikor 2013-ban a nettó bér helyett a bruttó arányára tértek át a nyugdíj kiszámításakor.

Szerző: LG
Címkék: nyugdíj, Alkotmánybíróság, népszavazás