A megtakarítás értékének megőrzése a cél

Mibe fektessünk magas infláció idején?

Fotó: clipart.com

2022. július 26. Negyven éve nem tapasztalt inflációs kihívással kell szembenézniük a befektetőknek, amire nincsenek kész válaszok. A befektetés egyik legfőbb célja most a megtakarítás értékének megőrzése. A stratégiák kialakításához adunk fogódzót elemzésünkkel.

Világszerte új kihívással kell a legtöbb befektetőnek megküzdenie, hiszen a jelenlegi inflációs környezetre 40 éve nem volt példa a fejlett piacokon. Az 1980-as évek elején a recesszió, amelyet akkor az iráni forradalom és az azt követő olajárrobbanás okozott eredetileg, a maihoz hasonló nagyságrendű pénzromlást eredményezett. Amerikában az árak az elmúlt 12 hónapban majd 9 százalékkal nőttek, ennél magasabb értéket legutóbb 1981-ben mértek (akkor 10,3 százalék volt az infláció mértéke), és ez igaz a nyugat-európai országokra is.

Egy teljes nemzedék nőtt tehát fel a fejlett piacokon anélkül, hogy megtapasztalta volna a magas (5 százaléknál magasabb) inflációt és kidolgozta volna a saját maga számára megfelelő válaszlépéseket. Ráadásul a mai gazdasági helyzet különlegességét a 40 éve nem tapasztalt pénzromlás mellett az is adja, hogy valós recessziós veszély fenyegeti a világgazdaságot, energia-, klíma- és ellátási lánc válságok egymással is összefüggő láncolata fenyegeti a gazdasági növekedést. Ebben a komplex szituációban nem csak a lakosság, nem csupán a kisbefektetők azok, akik most járatlan úton találják magukat, de a politikai és gazdasági döntéshozók, a profi nagybefektetők is tapasztalatlan újoncoknak számítanak. Lássuk hát, hogy a meglévő kevés múltbéli tapasztalataink és a józan paraszti ész alapján mibe lehet érdemes most befektetni a pénzünket!

Nem a bankbetét a megoldás

Fogódzót persze nem csak a negyven évvel ezelőtti események, de egyes latin-amerikai országok példája is szolgáltathat, például a 70 éve folyton államcsődbe menekülő, gyengülő valutájú és magas inflációval megvert Argentína. Ugyancsak sokat segít a törökországi események elemzése, ahol az elmúlt évtizedben sok unortodox gazdasági lépés is gyengítette a helyi líra vásárlóerejét. Ezen országok példája és a közgazdasági alapok egyszerű elemzése alapján úgy tűnik, hogy jelenleg nem a bankbetétek jelentik a legjobb befektetési lehetőséget.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy emelkedő inflációs környezetben (és a jelek szerint mi is most csak a pénzromlási ciklus elején-közepén tartunk) a betétek mindenhol csak késéssel követik az inflációt, a bankok által kínált betéti kamatok általában nem elégséges módon fedezik a fogyasztói árak emelkedését. (A bankbetétekről korábban itt írtunk – a szerk.) Ez voltaképpen nem is lehet másképpen, hiszen a bankok sehol a világon nem tudják előre, hogy milyen magas lesz a pénzromlás üteme, és a központi bankok is csak a beérkezett múltbéli adatok alapján tudnak az irányadó kamatlábakról dönteni. Ezért tehát most nem tűnik célszerűnek bankbetétben tartani a pénzünket. De akkor hova tegyük?

Állampapírból a változó kamatozású a myerő

A következő, amit érdemes lehet elkerülni, az a fix kamatozású kötvények. Bár ezek igen hasznosak voltak alig 2 évvel ezelőtt, amikor egy nulla közeli kamatkörnyezet volt az uralkodó, de egy emelkedő inflációs kontextusban ezek a rögzített kötvények kevésbé tűnnek vonzónak. Létezik azonban változó kamatozású kötvény is, ezek valóban megfelelő befektetési célpontot jelenthetnek. Itthon kétféle is elérhető, az első a Prémium Magyar Állampapír, amely az előző évi inflációs rátát fejeli meg 1,5 százalékkal és azt fizeti ki kamatként. Bár ez már egész jó, de ennél még jobbnak tűnik a mostani helyzetben, ha változó kamatozású Államkötvényt vásárlunk – ennek kamata ugyanis a 3 hónapos BUBOR referencia kamathoz van igazítva, azaz amíg emelkedik az infláció addig 3 havonta emelkedik majd a kifizetett kamat is. Ebben a kategóriában most a 2027/B jelű Államkötvény látszik elérhetőnek. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen jellegű kötvényeknél egyéb díjak is rárakódhatnak a befektetésünkre (jegyzési díjak, vételi-eladási árak különbsége, számlavezetési díjak, stb), így mindenképpen tájékozódjunk részletesen a várható költségekről, ha ilyen befektetésre szánnánk rá magunkat.

Óvatosan a nemesfémekkel!

A magas pénzromlás elleni harcban létezik egy másik megoldás is, amikor a megtakarításokat nem pénzben (azaz készpénzben, bankbetétben vagy állampapírban) tartják a befektetők, hanem reál befektetéseket hajtanak végre: kézzel tapintható, megfogható, önmagukban is értékkel bíró eszközöket vásárolnak. A legkézenfekvőbb ilyen eszköz a civilizáció korai szakasza óta használt nemesfémek vásárlása: ilyen az arany, az ezüst vagy a platina. Ezeket vagy fizikai valójukban vásárolhatjuk meg, de akkor gondoskodnunk kell az aranyrudak mozgatásáról, szállításáról, eladás esetén esetlegesen a bevizsgáltatásukról. Mindez nem csak pénzt, de odafigyelést, szervezést és időt igényel. Ennél lényegesen barátságosabb a fizikai arany értékéhez kötött tőzsdén jegyzett befektetési alap jegyeit vásárolni: több ilyen ún. ETF is létezik a fejlett piacokon, amelyek relatíve kis erőfeszítéssel elérhetőek a hazai befektetők számára is.

Persze érdemes látnunk, hogy az arany nem biztosít automatikusan magasabb hozamot az inflációnál: igaz ugyan, hogy az arany ára gyakran emelkedett (vagy nem csökkent) amikor inflációs nyomás volt, de több esetben is előfordult, hogy az arany csak hosszabb idősíkon, több év vagy akár évtized távlatában bizonyult jó befektetésnek. A mostani kihegyezett helyzetben, amikor a pénzromláson kívül egyéb külső tényezők is befolyásolják a világpiacokat, több előre nem jelezhető esemény is jelentősen befolyásolhatja a menedékként használt nemesfémek árát: az ukrajnai harcok esetleges megszűnése nyilván csökkentené a félelmeket és így az arany árát is, de egy lezárásokat okozó majomhimlő vagy Covid-vírus hullám ezzel ellentétesen hatna. Ezért alapszabályként az aranybefektetéseket csak óvatosan használjuk és csak egy jól diverzifikált portfolió részeként tartsuk őket!

Az ingatlan hosszabb időtávra szól

A múltban még egy célpont volt, amelybe több pénz áramlott magas inflációs környezetben: az ingatlanok iránt mind Latin-Amerikában, mind Törökországban, mind a fejlett piacokon kereslet mutatkozott. Ennek oka, hogy az ingatlan nem biztos, hogy azonnal jó hozamot fog biztosítani (lehet, hogy nehezebb lesz a befektetési céllal vásárolt lakást vagy raktárt jó áron kiadni egy gazdasági vagy egészségügyi válság közepén), de az épületekbe fektetett pénz hosszú távon értékálló befektetésnek tekinthető (ugyanis nincsen végtelen számú jó elhelyezkedésű lakás vagy iroda, így előbb vagy utóbb a mi befektetésünk értéke is emelkedni fog). Ez a fajta befektetés nem csak jóval nagyobb tőkét követel, mint az eddig tárgyaltak, de általában hosszabb időtávra is szól - így érdemes vele kalkulálni. Az aranyhoz hasonlóan, itt is lehetséges természetesen a fizikai tárgy helyett az ahhoz kötött befektetési alap jegyeit vásárolni, itt érdemes nagyon alaposan elolvasni a befektetési alap tájékoztatóját a befektetési politikájukról (azaz arról, hogy hol vásárolnak és milyen típusú ingatlanokat) és csak ennek alapján meghozni a döntésünket.

Mint láthatjuk, a mostani helyzetben a befektetés egyik legfőbb célja nem az önmagában legmagasabb hozam megtalálása, hanem a befektetett összeg értékének megőrzése. Ez a megváltozott befektetési filozófia még több negyedéven keresztül meghatározható lehet a befektetők körében, így érdemes nekünk is alaposan átgondolnunk a lehetőségeinket.

Szerző: Szepesi László
Címkék: kamat, hozam, állampapír, befektetés, ingatlan, arany, ezüst, bankbetét

Mibe fektessünk magas infláció idején?

Nem a bankbetét a megoldás

Állampapírból a változó kamatozású a myerő

Óvatosan a nemesfémekkel!

Az ingatlan hosszabb időtávra szól

Kapcsolódó anyagok