A meglóduló drágulás sok mindent átalakít
2021. szeptember 21.
Akinek pénze van, logikusan minél kisebb kockázattal szeretne minél nagyobb hasznot elérni. Emelkedő árak mellett azonban a korábbi technikák nem vagy nem igazán kielégítő módon működhetnek. A jelenlegi helyzetben viszont mintha csak a bizonytalanság lenne biztos.
Augusztusban a befektetők kockáztattak, és ez be is jött nekik – írtuk meg korábban. A befektetés alapokba 38 milliárd forint friss tőke érkezett, a hozamokkal együtt összesen 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt az itt kezelt vagyon. A megtakarítók a vegyes és részvényalapokba öntötték a legtöbb pénzt, amelyeknek a hozamai is szépen alakultak.
Horváth István, a magyar Sberbank treasury vezetője is úgy látja, hogy sokan böngészik mostanában a nagyobb kockázatú termékeket. Körükben a járvány miatt felfutó, de az évtized trendjébe illeszkedő iparágakban működő vállalatok papírjai a népszerűek. Ezek lehetnek például a logisztikai, energiatermelő, IT-felhőszolgáltató, chipgyártó cégek részvényei. Mint hozzátette: emellett a fémek, nemesfémek piaca is izgalmas lehetőségeket kínálhat, ami persze kockázatosabb, de jövedelmező befektetés lehet.
A bankszakember leszögezte: megtakarítók célja a most futó jegybanki kamatemelési ciklus alatt is (ennek újabb lépése éppen ma várható) nyilvánvalóan az, hogy minél kisebb kockázattal minél nagyobb hasznot érjenek el. Ehhez vérmérséklettől függően részvények, árupiaci termékek és lakossági állampapírok szerepelnek a befektetői palettán.
Inflációkövető megoldást válasszon – tanácsolja Horváth –, aki reálértéken is nyerni akar a befektetésén, mert a meglóduló áremelkedés elviheti a hozamnyereséget. Ez történhet a korábban szuperpapírnak kikiáltott államkötvénnyel is, ami sávos kamatozása révén csak öt év alatt éri el a maximális nyereséget, így a mostani pénzromlás sokat levesz az értékéből. Sajnos az inflációkövető kamatozású állampapírok kínálata hazai viszonylatban elég szűkös, de állítása szerint a változó kamatozású állampapír, az ingatlan, a termőföld és a víz relatíve alacsony kockázatú befektetés lehet.
Sok felmérés mutatja, hogy a magyarok befektetési szempontból extrán bíznak az ingatlanban. Magyarországon – állapította meg a Blochamps elemzése – a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó vagyondecilishez tartozók - azaz a legszegényebbek - 28 százalékának is van lakása, háza. Közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. Még a leggazdagabb vagyondecilis háztartásainak is csupán a harmada vásárol állampapírt, és a tizede forgat tőzsdei papírokat.
Az általánosan tutinak tartott ingatlanbefektetések terepe sem tűnik mostanában felhőtlennek. A nyáron látszott, hogy sokan már áruljákbefektetésként vett lakásukat. Az ingatlanpiacot befolyásolhatja az állami támogatások kifutása, a lakáshitelek kamatának emelkedése. Aki szembe menne a trendekkel és inkább hitelfelvételben gondolkodik, annak jó hír, hogy ilyen inflációs környezetben eladósodni is érdemes, hiszen megvan az esélye, hogy a hitelfelvevő „kinövi az adósságot”- mondja Horváth István. Ehhez azonban a tervezhető bevétel feltétlenül szükséges, és az is fontos, hogy fix legyen a hitelkamat és elegendően hosszú a futamidő, hogy kijöjjön a matematika.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: befektetés, ingatlan, állampapír, befektetési alap, lakás, kockázat, részvény
Mibe érdemes most fektetni?
Augusztusban a befektetők kockáztattak, és ez be is jött nekik – írtuk meg korábban. A befektetés alapokba 38 milliárd forint friss tőke érkezett, a hozamokkal együtt összesen 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt az itt kezelt vagyon. A megtakarítók a vegyes és részvényalapokba öntötték a legtöbb pénzt, amelyeknek a hozamai is szépen alakultak.
Horváth István, a magyar Sberbank treasury vezetője is úgy látja, hogy sokan böngészik mostanában a nagyobb kockázatú termékeket. Körükben a járvány miatt felfutó, de az évtized trendjébe illeszkedő iparágakban működő vállalatok papírjai a népszerűek. Ezek lehetnek például a logisztikai, energiatermelő, IT-felhőszolgáltató, chipgyártó cégek részvényei. Mint hozzátette: emellett a fémek, nemesfémek piaca is izgalmas lehetőségeket kínálhat, ami persze kockázatosabb, de jövedelmező befektetés lehet.
Inflációkövető megoldás lehet a jó
A bankszakember leszögezte: megtakarítók célja a most futó jegybanki kamatemelési ciklus alatt is (ennek újabb lépése éppen ma várható) nyilvánvalóan az, hogy minél kisebb kockázattal minél nagyobb hasznot érjenek el. Ehhez vérmérséklettől függően részvények, árupiaci termékek és lakossági állampapírok szerepelnek a befektetői palettán.
Inflációkövető megoldást válasszon – tanácsolja Horváth –, aki reálértéken is nyerni akar a befektetésén, mert a meglóduló áremelkedés elviheti a hozamnyereséget. Ez történhet a korábban szuperpapírnak kikiáltott államkötvénnyel is, ami sávos kamatozása révén csak öt év alatt éri el a maximális nyereséget, így a mostani pénzromlás sokat levesz az értékéből. Sajnos az inflációkövető kamatozású állampapírok kínálata hazai viszonylatban elég szűkös, de állítása szerint a változó kamatozású állampapír, az ingatlan, a termőföld és a víz relatíve alacsony kockázatú befektetés lehet.
Nem biztos, hogy mindig tutira megy, aki ingatlant vesz
Sok felmérés mutatja, hogy a magyarok befektetési szempontból extrán bíznak az ingatlanban. Magyarországon – állapította meg a Blochamps elemzése – a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó vagyondecilishez tartozók - azaz a legszegényebbek - 28 százalékának is van lakása, háza. Közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. Még a leggazdagabb vagyondecilis háztartásainak is csupán a harmada vásárol állampapírt, és a tizede forgat tőzsdei papírokat.
Az általánosan tutinak tartott ingatlanbefektetések terepe sem tűnik mostanában felhőtlennek. A nyáron látszott, hogy sokan már áruljákbefektetésként vett lakásukat. Az ingatlanpiacot befolyásolhatja az állami támogatások kifutása, a lakáshitelek kamatának emelkedése. Aki szembe menne a trendekkel és inkább hitelfelvételben gondolkodik, annak jó hír, hogy ilyen inflációs környezetben eladósodni is érdemes, hiszen megvan az esélye, hogy a hitelfelvevő „kinövi az adósságot”- mondja Horváth István. Ehhez azonban a tervezhető bevétel feltétlenül szükséges, és az is fontos, hogy fix legyen a hitelkamat és elegendően hosszú a futamidő, hogy kijöjjön a matematika.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: befektetés, ingatlan, állampapír, befektetési alap, lakás, kockázat, részvény
Kapcsolódó anyagok
- 2021.11.08 - Megújították a postán kapható állampapírokat
- 2021.10.26 - Sokan vetnek szemet a nyugdíjasok lakására?
- 2021.10.07 - Mennyivel nőttek a betéti kamatok? Semennyivel!
- 2021.09.22 - Zárkóznak fel a vidéki albérleti árak
- 2021.09.22 - Öveket becsatolni, nekilódulhat a drágulás!
- 2021.09.20 - Lakáseladás: nagyot változnak a szabályok
- 2021.09.17 - Kockáztatnak a befektetők, és bejön
- 2021.09.10 - Egyszer csak megjelent a kamatemelések hatása
- 2021.09.09 - Tömegek költöznek el Budapestről
- 2021.09.06 - Megállapodott az Airbnb és a Magyar Turisztikai Ügynökség
- 2021.08.25 - Valóban arannyá vált már a bitcoin?
- 2021.08.10 - Ki tud itt megtakarítani? A KSH megmondja
- 2021.07.09 - Ez az év betett a kötvényalapoknak
További kapcsolódó anyagok