A KSH szerint az adatok jókora revíziója is jöhet

Mi várhat az idén a magyar gazdaságra?

2022. február 16. A magyar gazdaság történetének legnagyobb éves növekedését produkálta 2021-ben –büszkélkedett a pénzügyminiszter. Apró bibi talán csak az, hogy a KSH utólag belenyúlt a tavalyi adatokba, erősen felfelé módosítva azokat. A választásokig idén is dübörgés jöhet.

Magyarország bruttó hazai terméke 2021 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 7,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé a KSH. Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett. Részleteket még nem tudunk, de a KSH annyit közölt, hogy a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá.

Az elemzők kivétel nélkül rendkívül pozitív meglepetésként értékelték a tegnap megjelent adatot. Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta: magyar gazdaság történetének legnagyobb éves növekedését produkálta 2021-ben. Hosszan méltatta persze a jelenlegi kormányzatot (aminek ő is tagja), de azt is elárulta, hogy az agrárium az időjárás miatt nem teljesített valami fényesen.

Az elemzők is csodálkoznak

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH módosította a korábban közölt adatokat, az új számok erőteljesebb növekedésről tanúskodnak. Az előző év különböző negyedéveinek (az előző negyedévhez mért) növekedési mutatóit 0,2-0,3 százalékponttal megemelték, így az éves átlagos GDP-eredmény 0,5 százalékponttal magasabb lett, mintha nem történt volna módosítás az adatokban. (Megjegyezzük, hasonló jelenség már a bolti forgalom szintén meglepően magas számai mögött is volt.)

A KSH szerint a Covid19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak. Mint megjegyezték, mindezek a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a későbbi revíziók nagyságát.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult. Nagy János, az Erste Bank elemzője úgy véli, termelési oldalon az építőipar és a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Az erőteljes belső kereslet és a visszafogottan teljesítő feldolgozóipar (főként a járműipar) eredőjeként viszont a nettó export ismét bővülést fékező tényező lehetett a negyedik negyedévben.

Jelentősen szóródnak a prognózisok

A pénzügyminiszter az idei évről kijelentette: ha ez a kormány kap lehetőséget áprilisban a folytatásra, van ok az óvatos optimizmusra. (Valamiért azt gondoljuk, hogy a mostani sikerpropagandának is lehet köze a közelgő választásokhoz.) A szaktárca 2022-re 5,9 százalékos növekedéssel számol.

A K&H szakembere közölte, a mostani kilátások szerint 2022-ben 5 százalék körüli lehet a növekedés. Számos kockázattal kell azonban szerinte számolni. Például azzal, hogy mikor áll helyre a nemzetközi ellátási láncok rendje, milyen ütemben normalizálódnak a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az infláció, ezek ugyanis visszafoghatják a növekedést. Szintén kockázatot jelent - főként a 2023-as növekedésre -, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politikában szigorításra lesz szükség - tette hozzá.

Úgy tűnik, az idei év elején – jegyezte meg Nagy János, az Erste Bank elemzője – visszafogottan alakul a konjunktúra. Ebben szerinte főszerepet játszik a meglehetősen mérsékelt külső kereslet, amelyet az omikron-variáns és az alkatrészhiány mellett a magas energia- és nyersanyagárak is egyre inkább hátráltatnak. Ő úgy látja, az ipar valódi, tartós magára találása még várat magára. Ezzel együtt a szolgáltatások növekedését a tavalyi első negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az év első felében lezajló fiskális expanzió továbbra is hajthatja.

Három hatos: infláció, alapkamat, növekedés

Suppan Gergely a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek azt fejtegette, hogy 2022 elején a jelentős lakossági transzferek, valamint a 20 százalékkal növekvő minimálbér, és a 25 év alatti munkavállalók szja-kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül. A Takarékbank 6 százalékról 6,3 százalékra emelheti az idei növekedési várakozását, de a módosítással megvárják a részletes adatokat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról beszélt: az előzetes GDP-adat megerősíti azt a várakozást, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb.

Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre lehet számítani az idei évben. Egyáltalán nem zárható ki – tette hozzá –, hogy a növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékot. Egyre reálisabbnak tűnik, hogy idén mind a gazdaság bővülése, mind az infláció 6 százalék felett alakulhat, és végül a jegybanki alapkamat is 6 százalék körül tetőzhet.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, KSH, elemzők, kamat, infláció