Több területen sem ártana a következetes hatósági fellépés

Mi számít villámkárnak?

2014. október 16. Annak ellenére, hogy már a legfőbb bírói fórum is állást foglalt: villámkárnak nem csak a közvetlen becsapódás minősíthető, a biztosítók gyakorlata még mindig mást mutat – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) legutóbbi döntéséből. A biztosító azzal akart kibújni a fizetés alól, hogy a mennykő az ingatlantól több mint egy kilométerre vágott be.

A devizahiteles történetben mostanra az derült ki, hogy minden egészen más lenne, ha a hatóságok odafigyeltek volna a saját kifogásaik betartatására. Még ma is látszik, hogy a következetességet és számonkérést mintha tanulni kellene. Nemcsak a nagyobb jelentőségű, hanem kisebb ügyekben is. Ide sorolható például a villámcsapások okozta károk esete. Ez ugyan messze nem mérhető össze például a számlás visszaélésekkel, de az érintetteknek elég nagy bosszúságot okozhat. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) legutóbbi döntéséből pedig az látszik, hiába született már irányadó döntés is arról, mi tekinthető villámkárnak, a biztosítók gyakorlata ettől még mindig eltérhet.

Ismét szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a biztosítottak is sokat tehetnek saját érdekükben. Vitatkozás és hosszú tárgyalások helyett célszerű mindent megtenni a védekezés érdekében. Alapszabály, hogy ha csapkodnak a villámok, akkor ki kell húzni a konnektorból, amit lehet. A túláram elleni védelem pedig villámcsapás esetén az egész házat lekapcsolja az elektromos hálózatról.

A szokatlanul meleg októberi napok után pedig logikusan várható volt, hogy eljön a viharos időszak. Már szerdán beköszöntött a rossz idő, csütörtökre az ország déli megyéire – Somogyra, Baranyára, Tolnára, Bács-Kiskunra, Csongrádra és Békésre – figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a várható vihar és felhőszakadás miatt. Ismét csapkodhatnak tehát a villámok, a károsultak pedig nem egyszer jó szerencséjükben és saját biztosítójuk kedvezőbb gyakorlatában bízhatnak. Vagy előre fizetnek.

Többet rombol a másodlagos hatás

A biztosítók előszeretettel ajánlanak ugyanis olyan módozatokat, amelyekben a villámcsapások másodlagos kára kiegészítő fedezetként szerepel. Vagyis: pótdíjat kell érte fizetni. Ezt a felügyeleti hatóság sem kifogásolja, annak ellenére, hogy – mint arról korábban már beszámoltunk – a Legfelsőbb Bíróság 1995-ben egyik döntésében rögzítette: „A villámlás a légkör meghatározott pontján keletkező elektromos kisülésben megnyilvánuló természeti jelenség, amelynek következtében az a tér meghatározott részében elektromos és hőhatást fejt ki. A villámcsapás tehát nem egy ponton, hanem egy bizonyos térben megvalósuló fizikai folyamat. A szavak általánosan elfogadott, hétköznapi jelentése szerint az itt elhelyezett vagyontárgyakat tehát a villám becsapódásának fogalmi köréből nem lehet kivonni.”

A biztosítók szövetsége (Mabisz) korábban közzétett statisztikája szerint az idén tavaszig eltelt négy évben villámcsapások miatt 17 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A Mabisz ismertette azt is, hogy közel 106 ezer kár a villámcsapás közvetlen, több mint 108 ezer pedig a másodlagos hatásának volt betudható. Utóbbiak esetében van nagy esély arra, hogy a biztosító a mai napig vitatkozni kezdjen arról, fizet vagy nem fizet.

A PBT legutóbbi döntéséből az derül ki, hogy egy számítógépben esett kár rendezését próbálta megtagadni a biztosító. A panaszos gépét a villámcsapás másodlagos hatása vágta haza. A keletkezett kár összegét a műszaki szakértő - a szakértői vélemény díjával együtt – 48 ezer forintban határozta meg. Az ügyfél a kárt rendben bejelentette, és mellékelte a szakértői véleményt is. A biztosító az igényt arra hivatkozva utasította el, hogy az OMSZ adataira épülő időjárási érzékelő rendszer szerint „a kockázatviselés helyén a káridőpontban nem volt villámtevékenység”. Később kiderült, hogy ezen azt kell érteni, hogy egy kilométeren belül nem csapott le villám.

A feltételekben viszont – mint arra az eljárás rávilágított – nem szerepel olyan kikötés, hogy villámcsapás, illetve annak másodlagos hatása esetén csak akkor történik kárkifizetés, ha villámtevékenység az egy kilométeres körzeten belül történt. (úgy véljük, a bírósági ítélet alapján ilyen kikötés amúgy is elég nehezen lenne elfogadható.) A PBT tehát úgy döntött: a biztosítónak fizetnie kell.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakásbiztosítás, biztosító, PBT, villám, vihar, Mabisz