Nem véletlenül lépked nagyon óvatosan az MNB

Mi lesz veled magyar kamat?

2026. május 18. A kormányváltás után a forint árfolyama annyit javult, hogy szakértők már erőssége miatt kezdtek aggódni. A jegybank az alapkamatot ugyan még nem csökkentette, de a kondíciókhoz azért az enyhítés irányába hozzányúltak. A bankközi kamatok (Bubor) viszont már egyértelműen lekonyultak. Az inflációs veszély azonban valós.

Március végéhez képest a háromhavi Bubor 0,58 százalékpontot, a hathavi 0,74-et, az éves pedig 0,87-et esett. A csökkenés a választások után egy hónappal kezdett igazán felgyorsulni. Jelenleg az említett lejáratok kivétel nélkül a 6,25 százalékos alapkamat szintje alattiak. Ebből határozottan egy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés lehetőségének képe rajzolódik ki.

A választások utáni első kamatdöntő ülésen az alapkamat tartása mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az indoklásban elhangzott, hogy a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak magasabbak az iráni konfliktus előtti szintekhez képest.

Forintárfolyam: a téveszme és a valóság

Az MNB május 13-i FX-swap tenderén viszont – írta meg a Portfolio – érdemben csökkentette az elérhető évesített forintkamatot, ami az MBH Bank szerint arra utal, hogy a jegybank már maga is érzékeli: a piaci folyamatok egyre inkább eltávolítják az implikált kamatszintet az alapkamattól. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető közgazdásza szerint a lépés erősíti annak kockázatát, hogy a kamatcsökkentés a korábban vártnál hamarabb, akár már a következő hónapokban napirendre kerülhet. Az elemző úgy véli, a forint az elmúlt hetekben túlságosan megerősödött, ezért nyáron ismét a 360-370-es sávba gyengülhet az euróval szemben.

Kurali Zoltán, az MNB-alelnöke nemrégiben egy konferencián elmondta, van egy olyan paradigma, amely szerint a gyenge forint jó a magyar gazdaságnak, az erős viszont rossz, ezt azonban nem támasztják alá az adatok. Kiszámolták, hogy az uniós csatlakozásunk, 2004 óta a forint a legkevésbé felértékelődő deviza a régióban, és azt láthatjuk, hogy a reál növekedésünk viszont a leggyengébb. Tehát az árfolyam relatív leértékelődése, vagy kevésbé felértékelődése nem hozott többlet növekedést a régiós versenytársakhoz képest. (Fenti grafikonon a vasárnapi árfolyam látható, kiemelve pedig a választások után nap.)

Feltámadhat az infláció

A devizapiaci helyzet mellett – fejtette ki a kvázi kamatcsökkentéssel kapcsolatban az MBH elemzője – a magyar jegybanknak persze az inflációs kilátásokra is figyelnie kell, itt pedig még nem dőlhet azonnal hátra: a Magyar Telekom például nemrég jelentette be, hogy július 1-től 4,4 százalékos inflációs díjkorrekciót fog alkalmazni, ami ismét rávilágít arra, hogy a 2 százalék körüli infláció, amit az elmúlt hónapokban láttunk, részben mesterséges módokon (védett üzemanyagár, árrésstop, önkéntes árkorlátozás) van fenntartva.

A fogyasztói árak 2026. áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tette közzé a KSH. Ezen belül az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül viszont 0,9 százalékkal csökkent. Ezek az adatok elég tetszetősek, de jócskán akadnak felfelé mutató kockázatok. Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében azt írta, hogy a lakossági inflációs várakozások mérséklődtek az év eleje óta, a szolgáltatásokra vonatkozó árvárakozások viszont emelkedtek, ahogy a kiskereskedelmi értékesítési árakra vonatkozó vállalati várakozások is.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, alapkamat, Bubor, jegybank, MNB, infláció, forintárfolyam