Névtelen feljelentéseket is kivizsgálnának

Mi lesz a Spéder birodalommal?

Még teljes egyetértésben Spéder és Lázár
Fotó: Soós Lajos, MTI

2016. július 2. Az utóbbi időben (lehet persze, hogy csak a foci miatt) már nem folytatódott olyan látványosan a bankárháború. Spéder Zoltánnak, az FHB Bank elnökének, a frissen kialakított takarékszövetkezeti integráció (most már átdolgozott) rendszere fő „manipulátorának” birodalmával kapcsolatban közben érdekes és meglehetősen ellentmondásos folyamatokat láthatunk.

Érdemes felidézni, hogy még nem telt egy hónap, amikor – legalábbis a közvélemény számára – teljesen váratlanul szabályos háború tört ki a kormány korábban kebelbarátjának számító Spéder Zoltán ellen. A látványos intézkedések (például a Spédernél tartott házkutatás vagy az üzletember autójának eltűnése, majd a Nemzeti Nyomozóirodánál előkerülése – minderről a 444.hu számolt be részletesen) egyelőre leálltak, de folytatás egészen biztosan lesz. Már csak azért is, mert újságírói kérdésre Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón ezt mondta.

Mint a miniszter kijelentette: azt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy ha vannak feljelentések, még ha ezek névtelenek is, akkor is rendeljenek el nyomozást a Spéder-ügyben. (A Magyar Postánál egyébként csalás gyanújával már három ügyben is folyik nyomozás.) Lázár arról is beszélt, hogy Németh Lászlóné, a pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár júliusban nyugdíjba vonul, aminek következtében személyi és szerkezeti változások lesznek a Miniszterelnökségen.

Nehéz nem hinni azt, hogy ennek lehet köze a Spéder Zoltánnal, az FHB Bank elnökével, a frissen kialakított takarékszövetkezeti integráció (most már átdolgozott) rendszere fő „manipulátorával” kialakult konfliktushoz. A Népszabadság több forrásból is így értesült.

Megugrott az FHB részvény forgalma

Kulcskérdés persze, miként állhatja a csapásokat Spéder gazdasági birodalma. Ezen a téren pedig – legalábbis egyelőre – nem is látszik annyira nagynak a baj. Az FHB arról tájékoztatta befektetőit, hogy maradéktalanul visszavásárolta azokat a kötvényeket, amelyeket a gyanú szerint állami segítségként kaphatott (ez 112 millió euró névértékű lejárat nélküli kölcsöntőke volt). Az FHB-csoport tőkemegfelelési mutatója ennek következtében 16 százalék feletti szintről 10,8 százalékra esett. Ez ugyan meghaladja a minimumként előírt nyolc százalékot, de a magunk részéről nem igazán lennénk meglepve, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkepótlásra szólítaná fel az FHB-csoportot.

Ez azonban csak találgatás (nem mindegy az sem, mi az egész üggyel kapcsolatban a kormányzati szándék). Az FHB részvények tőzsdei mozgása mindenesetre arra utal, hogy akadhatnak, akik látnak fantáziát a bankpapírban. A részvényévek éves maximumára 785 forint volt, ami (a bankárháború kitörésének hírére már elindult a zuhanás) június 20-ára 385 forintra csökkent. Az utóbbi öt nap átlagára viszont már 522 forintra rúgott, a forgalom pedig a korábbi mintegy ötszörösét tette ki. Egyik olvasónk azzal büszkélkedett, hogy a botrány előtti árfolyam közelében tudott kiszállni, más néhány nap alatt elért 50 százalék feletti nyereségről írt.

Valóban, akadt nap, amikor valaki mintha a teljes könyvet „kiszippantotta” volna, vagyis ajánlati áron felvásárolta a papírokat. Az árfolyam pedig egészen 610 forintig emelkedett (a 180 napos átlagár 607 forint). Utána azonban ismét lekonyult az árfolyam, így a spekulációt fontolgatóknak azt üzenjük, hogy – a politikai kockázatot is figyelembe véve – nem árt a fokozott óvatosság.

Némiképp ezt erősítheti az is, hogy pénteken a takarékszövetkezeti szektor intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) arról adott ki közleményt, hogy közgyűlését felfüggesztette. Ezen az SZHISZ alapszabályának módosításáról döntöttek volna a tagok, amire az integrációt érintő szabályozásnak sebtében keresztülvert módosítása miatt van szükség. Az új szabályozás gyakorlati hatását pedig még nem igazán lehet megítélni. A közgyűlést viszont egy hét múlva megtartják.

Az ingatlanhasznosító és a média

Sokan feltételezték, hogy az egész botrány mögött a Spéder tulajdonában levő média, annak fő gyöngyszemének, az Indexnek a megszerzési szándéka áll (ide tartozik a Portfolio.hu is, amelynek konferenciáján készült a cikkhez kapcsolt kép). Ez mintha be is igazolódott volna az elmúlt napokban, de aztán mégsem. A Simicska Lajos tulajdonában lévő Class FM-et májusban megvásároló John Michael McNutt amerikai üzletember vásárolta meg az Indexet – adta hírül saját értesülésére hivatkozva az Origo. Ezt követően a Hvg.hu arról írt, hogy az Index szerkesztőségét tájékoztatták: nincs alapjuk az utóbbi napokban felröppent híreszteléseknek, nem adták el a lapot, nem volt szó Simicska-féle szerződéses opció lehívásáról, és amerikai tulajdonos sem lépett közbe. A portál értékesítését pedig nem is tervezik.

Nem csak a bank, a média, hanem a – manapság egyre értékesebbnek számító – ingatlanpiaci vállalkozás is kapcsolható Spéderhez. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt-ben Spéder mellett Nobilis Kristófnak, Schmidt Máriának, családtagjainak és kisrészvényeseknek is van tulajdona. Szintén többen gyanították azt, hogy a bankárháború folyománya lehet az is, hogy az MNB nemrégiben 20-20 millió forint bírságot szabott ki a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DonaDöme Kft.-re és a Halmi út 46. Kft.-re a Bif-részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételi kötelezettségük elmulasztásáért. Arról is pletykálnak, hogy a cégben a nagyobb tulajdonosok között sem éppen felhőtlen az összhang.

Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék: bankárháború, takarékszövetkezetek, integráció, Spéder Zoltán, FHB, BIF, média