Felvázolták az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit

Mi lehet az legsötétebb forgatókönyv?

Gyártják a Molotov koktélokat
Fotó: Nemes János, MTI

2022. március 1. Az orosz-ukrán konfliktus gyors diplomáciai lezárásának legfeljebb 10 százalékos az esélye – állítja elemzésében az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research. Szerencsére a legdurvább, általuk „elsötétítési forgatókönyvnek” nevezett kilátás is elég valószínűtlen.

Könnyen csalódás érheti azokat, akik az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankcióktól gyors hatást várnak – figyelmeztetett korábbi cikkében az Economist. Az oligarchákra kiszabott büntetések nem változtatták meg a Kreml döntéshozatalát, az Oroszországba irányuló nyugati technológiai és ipari export korlátozásainak következményei pedig hónapok vagy évek után érvényesülnek. A moszkvai központi bankot célba vevő lépések és 630 milliárd dolláros devizatartalékának befagyasztása ugyan megroggyanthatja az orosz bankokat és a rubelt, de megrendülést okozhat a globális piacokon, és további kiugrást az energiaárakban is.

Mint mi is írtunk róla, legsúlyosabb azonnali csapást vélhetőleg a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből való kizárás és az orosz bankok működésének korlátozása jelentheti – ezt sajnos a Sberbank hazai ügyfelei is érzékelhetik. Ennek alternatívája lehet az Oroszország által működtetett, azonos funkciójú SPFS rendszer, aminek elterjesztését amúgy már jó ideje erőltetik. Most 400 tagja van, köztük 23 külföldi, Örményországban, Fehéroroszországban, Németországban és Svájcban. Manapság az összes oroszországi pénzügyi forgalom 20 százaléka bonyolódik itt. Az orosz jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy bankjaik továbbra is megbízhatóak. Az alapkamat megemelése az eddig sem alacsony 9,5 százalékról 20 százalékra azonban nem azt mutatja, hogy lazán vennék a dolgot.

Nagy eséllyel eszkalálódhat a válság

Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzői az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait vizsgáló elemzésükben úgy vélik, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus eszkalációja az energiaárakban és ellátásban, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban érezteti majd leginkább a hatását. Oroszország pozíciója – írják - ma sokkal erősebb, mint 2014-ben a Krím elfoglalásakor. (A teljes elemzés itt olvasható.)

„Elsötétítési forgatókönyvnek” nevezik a legrosszabb – de kisebb valószínűséggel bekövetkező – forgatókönyvet, amely az orosz konfliktus kiterjedésével és elhúzódásával, súlyos szankciókkal és az európai orosz gázexport teljes leállásával számol. Ebben az esetben a földgáz ára átlagosan 140 euróra emelkedne megawattonként, ami 2,5 százalékponttal dobná meg a várt európai 3,8 százalékos inflációt, és nagy valószínűség szerint recesszióhoz vezetne.

A kevésbé drasztikus, de jóval valószínűbb „Eszkalálódó válságnak” nevezett forgatókönyv az 1,0 százalékkal magasabb inflációval, fél százalékponttal lassuló GDP növekedéssel, 20-60 bázisponttal romló kamatfelárakkal számol. A gázárak lényegesen magasabbak, mint 2014-ben, amikor a Krím elfoglalása okozott konfliktust a Nyugattal, és valószínűtlen, hogy hamar normalizálódnának. Az orosz gazdaság így 2021-ben rekordnak számító 120 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-többletet ért el, ami a GDP körülbelül 7,5 százalékának felel meg, a bruttó devizatartalékok (arany nélkül) pedig valamivel 500 milliárd dollár alatt vannak a 2014 végi 339 milliárd dollárhoz képest.

Az oroszok úsznak a pénzben

Oroszország folyó fizetési mérlege 1998 óta folyamatosan többletet mutat. Azok az országok, amelyek most a legerősebb szankciókkal fenyegetik (USA, EU, Egyesült Királyság, Japán, Svájc, Norvégia, Ukrajna) kereskedelmi többletének 4 év alatt átlagosan csak 60 százalékát adták. Ez azt jelenti, hogy az orosz fizetési mérleg akkor is pozitív maradna, ha ezekkel az országokkal teljesen leállna a külkereskedelme – állítja a hitelbiztosító.

Valószínűtlen, hogy Oroszország átirányíthatja olaj- és földgázexportját Kínába, mivel ennek ma még hiányoznak a technikai feltételei, ám hosszabb távon mindkét ország számol ezzel a lehetőséggel. Az EU gázellátásának leállítása az ország export- és adóbevételeinek meredek csökkenését jelentené, bár Oroszország kedvező finanszírozási pozíciója miatt néhány hónapos kiéheztetés nem zárható ki. A válság elhúzódása így is többéves orosz recessziót okozna. Másfelől Európa alternatív gázbeszerzési lehetőségei is korlátozottak. Vezetékek hiányában erre leginkább a cseppfolyós gáz hajóval történő szállításával (LNG) lehetne kísérletet tenni, de ez korlátozott. Mindent egybevetve nem zárható ki az a helyzet, hogy a kormányoknak korlátozniuk kell az energiafelhasználást, ami komolyan rányomná a bélyegét a gazdaság teljesítményére.

Az unió kisebb veszteséggel úszhatja meg

A kereskedelmi korlátozások – leszámítva a gáz és olajszállításokat – nem gyakorolnak jelentős hatást az EU gazdaságára, annál inkább érintik Oroszországot. Oroszország az EU 5. legnagyobb kereskedelmi partnere 5 százalékos részesedéssel, ezzel szemben az orosz külkereskedelemben az EU 40 százalékos súlyt képvisel. Az EU exportja zömmel gépek, járművek, gyógyszer és egyéb ipari termékek, importja pedig az olaj és a gáz mellett főleg vas, acél, alumínium és nikkel. Figyelembe véve az európai cégek stratégiájában bekövetkezett változásokat, a kereskedelmi korlátozások összes negatív hatása Európában várhatóan elmarad attól a 0,4 százaléktól is, amit a 2014-ben hozott korlátozások okoztak.

A pénzügyi intézményrendszert tekintve az európai bakrendszer orosz kitettsége rendkívül kicsi. A fejlett országok bankszektorában az orosz követelések aránya az összes külföldi követelések között jellemzően nem éri el az 1 százalékot, és még az Oroszországban leginkább beágyazott osztrák bankoknál sem éri el a 4 százalékot, ami, ha nehezen is, de menedzselhetőnek tűnik.

A legjobb – „Tűzszüneti forgatókönyv” a konfliktus gyors diplomáciai lezárásáról szól, de ennek valószínűsége alig 10 százalék. A szankciók moderáltak maradnak, a csövekben akadálymentesen áramlik a gáz Európába, Oroszországot nem próbálják elvágni a pénzügyi közvetítő rendszerektől. Ebben a felállásban az orosz gazdaság 2 százalékot meghaladó növekedési pályán marad, idén 7,5, jövőre pedig 4,5 százalékos inflációval számolhat. Ukrajna az idei gazdasági visszaesés után jövőre már 3 százalékkal növekedhet, és bár a makrogazdasági helyzete nem lesz megnyugtató, államcsőddel nem kell szembesülnie. Az EU gazdasága idén 3,8, jövőre 2,3 százalékkal növekedhetne 3,8, illetve 1,8 százalékos infláció mellett.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: nemzetközi, orosz, ukrán, háború, gazdaság, növekedés, infláció, kamat, Euler Hermes, Allianz