Többszáz adósnak segített az ingatlan értékesítésében az OTP
2013. május 2.
Elrettentő eset akad még bőven, de mintha megmozdult volna valami a bankok hozzáállásában, legalább azokkal szemben, akik szabadulni akarnak (illetve hajlandók) adóssággal terhelt ingatlanuktól. A jó megállapodásokat azonban szigorúan titokban tartják.
Egyik olvasónk talált vevőt hitellel terhelt házára; a kialkudott vételár 25 millió forint lett (a válság előtt az ingatlant 40 millió forint feletti összegre becsülték). Megkereste bankját, az azonban áron alulinak találta az eladást, és nem járult hozzá (erre a bejegyzett jelzálogjog miatt mindenképpen szükség van). A hitel összege ugyanis 28 millió forintra rúg, tehát a bank hárommillió forintról nem volt hajlandó lemondani. Az adós persze nem akart „földönfutóként” hitelterhet cipelni tovább. Ilyen esetben gond még az is, hogy a fennmaradó kölcsön fedezetlenné válik (praktikusan ez magasabb kamatterhet is jelent). Az ingatlanpiac tartós gyengélkedését részben az is indokolja, hogy az adósok többsége csapdába került: sem eladni, sem továbblépni nem tud. A zuhanó árak és az egyre gyengébb forint miatt a tartozás nagyobb, mint az ingatlanuk piaci értéke.
A jegybank egyik jelentésében kitért arra, hogy 2012 utolsó negyedévében a forint gyengülése – ami egyébként az idén folytatódott – következtében a devizahitelek hitelfedezetének aránya (LTV) jelentősen romlott. A korábbinál 3,7 százalékponttal magasabb, 56,6 százalék azoknak a kölcsönöknek az aránya, amelyeknél az LTV 90 százalék feletti. Csak összehasonlításul: az újonnan folyósított nem támogatott forint lakáshiteleknél ez az arány 1,6 százalék, a hasonló szabad felhasználású kölcsönöknél pedig 0,9 százalék. Nem véletlenül.
A jelzáloghitelezésről készül egy EU-s irányelv, aminek tartalmában már sikerült majdnem teljesen megállapodni. A Bruxinfo.hu szerint az új szabály rögzíti például, hogy a hitel fedezeteként megállapított vagyontárgy (ilyen a ház vagy a lakás) elégséges lesz a kölcsön visszafizetéséhez, feltéve, hogy a hitelnyújtó és a hitelt felvevő erről a szerződésben külön is megállapodik. A már meglévő szerződések persze nem tartalmaznak ilyen kitételt. Az új irányelvekben esetleg bizakodó adósoknak az sem túl jó hír, hogy a tervezetet az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, ezt követően pedig még a tagállamoknak is be kell illeszteniük saját jogukba.
Bíztató jelek azért már itthon is akadnak. Az AXA új konstrukciója keretében azt ígéri, hogy ha sikerül az adósnak eladnia az ingatlant, megszabadulhat az adósságtól. A vevőnek a lakás megvásárlásához még kedvezményes kölcsönt is nyújt. Mint azonban megtudtuk, mindezt szigorúan egyedi tárgyalások keretében intézik.
A megoldási lehetőségek közé tartozik az az eset is, amiről korábban írtunk (itt nem fizetési gondok, hanem az élethelyzet változása miatt volt nehezítő tényező a hitelcsapda). Az AXA-hoz hasonlóan egy másik bank ugyancsak „titokban” tette lehetővé, hogy ügyfele nagyobb lakáshoz jusson: beleegyezett abba, hogy adósa eladja kisebb lakását, a kapott pénzen pedig ugyanabban (a pénzintézet által finanszírozott) lakóparkban vegyen egy üresen álló nagyobbat.
Címkék: devizahitelesek, hitelhányad, LTV, tartozás elengedés, adóscsere, ingatlan, ingatlanértékesítés
Mi lehet a kiút a hitelcsapdából?
Fotó: Latzer Anna
Egyik olvasónk talált vevőt hitellel terhelt házára; a kialkudott vételár 25 millió forint lett (a válság előtt az ingatlant 40 millió forint feletti összegre becsülték). Megkereste bankját, az azonban áron alulinak találta az eladást, és nem járult hozzá (erre a bejegyzett jelzálogjog miatt mindenképpen szükség van). A hitel összege ugyanis 28 millió forintra rúg, tehát a bank hárommillió forintról nem volt hajlandó lemondani. Az adós persze nem akart „földönfutóként” hitelterhet cipelni tovább. Ilyen esetben gond még az is, hogy a fennmaradó kölcsön fedezetlenné válik (praktikusan ez magasabb kamatterhet is jelent). Az ingatlanpiac tartós gyengélkedését részben az is indokolja, hogy az adósok többsége csapdába került: sem eladni, sem továbblépni nem tud. A zuhanó árak és az egyre gyengébb forint miatt a tartozás nagyobb, mint az ingatlanuk piaci értéke.
A jegybank egyik jelentésében kitért arra, hogy 2012 utolsó negyedévében a forint gyengülése – ami egyébként az idén folytatódott – következtében a devizahitelek hitelfedezetének aránya (LTV) jelentősen romlott. A korábbinál 3,7 százalékponttal magasabb, 56,6 százalék azoknak a kölcsönöknek az aránya, amelyeknél az LTV 90 százalék feletti. Csak összehasonlításul: az újonnan folyósított nem támogatott forint lakáshiteleknél ez az arány 1,6 százalék, a hasonló szabad felhasználású kölcsönöknél pedig 0,9 százalék. Nem véletlenül.
A jelzáloghitelezésről készül egy EU-s irányelv, aminek tartalmában már sikerült majdnem teljesen megállapodni. A Bruxinfo.hu szerint az új szabály rögzíti például, hogy a hitel fedezeteként megállapított vagyontárgy (ilyen a ház vagy a lakás) elégséges lesz a kölcsön visszafizetéséhez, feltéve, hogy a hitelnyújtó és a hitelt felvevő erről a szerződésben külön is megállapodik. A már meglévő szerződések persze nem tartalmaznak ilyen kitételt. Az új irányelvekben esetleg bizakodó adósoknak az sem túl jó hír, hogy a tervezetet az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, ezt követően pedig még a tagállamoknak is be kell illeszteniük saját jogukba.
Egyedi vagy éppen generális a kínált megoldás
Bíztató jelek azért már itthon is akadnak. Az AXA új konstrukciója keretében azt ígéri, hogy ha sikerül az adósnak eladnia az ingatlant, megszabadulhat az adósságtól. A vevőnek a lakás megvásárlásához még kedvezményes kölcsönt is nyújt. Mint azonban megtudtuk, mindezt szigorúan egyedi tárgyalások keretében intézik.
Az OTP Ingatlanpont tizenkét hónap alatt 26 irodából álló, minden megyére kiterjedő hálózatot épített ki, és az idén is folytatná a lendületes bővülést. A kínálatukban jelenleg is ötezernél több ingatlan szerepel, 2013 végére pedig ennek kétszereződését várják.
Az OTP Ingatlanpont – tudta meg az azenpenzem.hu – tavaly több száz családnak nyújtott segítséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyféllel – amennyiben ebben partner - együtt értékesítik az ingatlant, és szükség esetén segítenek a helyzetüknek jobban megfelelő, jobban fenntartható ingatlan megtalálásában. A legnagyobb magyar bank nevével fémjelzett, már a legnagyobbak közé tartozó piaci alapon működő ingatlanközvetítő hálózat kínálatában jelentős mennyiségű lehet a bajba került adósokhoz köthető lakás, illetve ház. Érdeklődésünkre fontosnak tartották leszögezni, hogy a kínálatukban nincs semmilyen megkülönböztetés a piaci megbízású és a közös értékesítésű ingatlanok között. Ez egyben azt is jelenti, hogy az árakban sincs eltérés. A megoldási lehetőségek közé tartozik az az eset is, amiről korábban írtunk (itt nem fizetési gondok, hanem az élethelyzet változása miatt volt nehezítő tényező a hitelcsapda). Az AXA-hoz hasonlóan egy másik bank ugyancsak „titokban” tette lehetővé, hogy ügyfele nagyobb lakáshoz jusson: beleegyezett abba, hogy adósa eladja kisebb lakását, a kapott pénzen pedig ugyanabban (a pénzintézet által finanszírozott) lakóparkban vegyen egy üresen álló nagyobbat.
Címkék: devizahitelesek, hitelhányad, LTV, tartozás elengedés, adóscsere, ingatlan, ingatlanértékesítés
