Kigyűjtöttük a top árváltozásokat, de még érdekesebbek a változó súlyok

Mi kerül a kosarunkba?

2017. március 9. A legfrissebb adat szerint négy éve nem látott szintre ugrott 2017 februárjában az infláció. Az átlagos drágulást viszont nemcsak az egyedi áralakulás, hanem a fogyasztói kosár összetétele is alakítja. Érdekes arányokra bukkantunk ezzel kapcsolatban.

A hivatalos statisztika szerint a fogyasztói árak 2,9 százalékkal nőttek (a nyugdíjasok 2,5 százalékos drágulással szembesülhettek a KSH szerint) az idén februárban 2016 februárjához képest. Négy éve nem láttunk ilyen drágulást. Érdekesség, hogy a fogyasztói árak szinte pontosan ugyanennyire 2009 februárjában nőttek (lásd a grafikont).

Termékcsoportok top árindexe
Megnevezés	Éves változás (%)
Üzemanyag	19,9
Cukor	14
Zöldség	10,6
Sertéshús	10
Újság, folyóirat	8,2
Postai szolgáltatás	5,9
Sajt	5,7
Forrás: KSH

A mellékelt táblázatban látszik, hogy az áremelkedést elsősorban mely termékcsoportok fűtötték. Ebből éppen kicsúszott a televízió előfizetés a maga 5,6 százalékos drágulásával. Öt százaléknál nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt a felvágott, a kolbász, a tea, a dísznövény és a tűzifa ára.

A hivatalosan közzétett inflációs adatot jelentősen befolyásolja a fogyasztói kosár összetétele. A kosár azt mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák mennyisége milyen arányban szerepel. Maguk a statisztikusok is elismerik, hogy bár a különböző térségekben eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete, a felmérések nem elég részletesek ahhoz, hogy a termékek súlyát minden térségben reprezentatív módon meg tudják határozni. Most megnéztük, hogy az utóbbi években hogyan változtak a súlyok.

Előretört az étterem és az autóvétel

Az arányok alakulása mindenesetre meglehetősen elgondolkodtató. (A főbb kategóriákban a változásokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.) Miközben a csapból is az folyik, hogy itt minden mennyire jól megy, a lakosság költésében elég nagyot emelkedett az élelmiszerek súlya, miközben például a szolgáltatásoké csökkent. Hüvelykujj-szabálynak tekinthetjük, hogy a társadalom helyzetének javulása az előbbivel éppen ellenkező tendenciát hozna magával.

Súlyok változása*
Élelmiszerek	2,61
Szeszes italok	1,06
Ruházkodás	0,08
Tartós fogyasztási cikkek	0,48
Háztartási energia	-2,17
Egyéb (pl. gyógyszer, tanszer)	-1,43
Szolgáltatás	-0,62
* 2017-ben 2013-hoz képest (százalékpont)

Nem csak ez tűnik azonban meglehetősen elgondolkodtatónak. Az különböző kategóriák (itt értelemszerűen jól kisebb arányokról van szó) közül a legnagyobb mértékben – 1,14 százalékponttal, ami a korábbi súlyhoz képest 50 százalékos megugrás – a házon kívüli étkezés nőtt. (Ennek a gyarapodásnak a többsége az idén következett be a tavalyi évhez képest.) A járművek vétele is előretört. Súlyuk a fogyasztói kosárban 3,5 százalék fölé emelkedett a négy évvel ezelőtti 2,8 százalékról. (Mindenki megvizsgálhatja, vagy legalább végiggondolhatja, hogy saját családjában ezek mennyire fedhetik a valóságot.)

Majdnem 0,6 százalékponttal emelkedett a belföldi üdülés és az üdülési szolgáltatás együttes részaránya. Valahogy (bár ennek minden forgalmazói adat ellentmondani látszik) az üzemanyagok visszaesése majdnem ugyanennyi. A háztartások tehát több kocsit vesznek, de kevésbé költenek benzinre vagy dízelre. Legalábbis az összes költésükön belül.

Ha mindez összevetjük a némely központi intézkedéssel (például a rezsicsökkentés, majd annak „kiárazódása”, az áfacsökkentés, de még lehetne folytatni), akkor talán nem alaptalanul mocorog bennünk erős gyanú azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztás helyett mintha valami más is befolyásolná a kosár összetételét.

Nézze meg karikatúránkat is!

Az áfacsökkentés utáni saját árkörképünket itt találja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: árak, infláció, drágulás, KSH, kosár, vásárlás