Mi adjuk az adóhatóság kezébe az ütőkártyát

2019. szeptember 17. Az adóhatóság a saját maga által gyűjtött, illetve a társintézményektől kapott digitálisan rendelkezésre álló adatokat több körben elemzi, azonosítja a kockázatos adózókat, és dönt arról, hogy kit ellenőriz. A hálózatelemző, adatbányász-szoftvereknek köszönhetően könnyűvé válik a jogsértés bizonyítása is – hívja fel a figyelmet az egyik tanácsadó cég.

Az azonnali adatszolgáltatás és a rendelkezésre álló, vizsgálat alá vonható adatvagyon elemzésével az adóhatóság sokszor jobban ismeri a társaságot, mint annak vezetője – hívta fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere. Az ilyen helyzetek elkerülésére és a hibák még az adatszolgáltatást megelőző kiszűrésére érdemes a vállalatoknak számviteli és adózási folyamataikat áttekinteniük, és üzleti gyakorlatuk átvilágításával csökkenteniük a kockázataikat – figyelmeztet a szakértő.

A big data lebuktat

A „big data” kifejezés a nagy mennyiségű adat elektronikus gyűjtését, tárolását és feldolgozását jelenti. Az adatok az olyan eszközökből származnak, mint például az ügyfélkapu, a cégkapu, az e-beszámolók, az e-cégjegyzékek, az eSZJA, az e-bevallások, az összesítő jelentések, az online pénztárgépek, a valós idejű számla-adatszolgáltatás, a VIES (uniós adószám ellenőrése), az EKAER és a nemzetközi adóhatóságok hasonló adatgyűjtései.

A rendszerek lehetővé teszik a cégek adatainak az adatszolgáltatás pillanatában történő ellenőrzését is, mellyel a kisebb, adminisztrációs jellegű hibák eleve megelőzhetők. Az adózó áttekintheti a figyelmeztetések, hibaüzenetek alapján számlázási vagy adózási gyakorlatát, és javíthatja hibáit. Ha mégis hibás a beküldött adat, a rendszer akár azonnal jelez az adóhatóságnak, amely alapján adóellenőrzés vagy támogató eljárás indítható.

Így lesz valaki gyanús

A tanácsadó cég közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy a NAV a beérkezett adatokat folyamatba épített kockázatkezelés révén, előre megalkotott szempontok alapján automatikus elemzésnek is aláveti. Vizsgálja az adózók tulajdonságait, a számla- és bevallási adatokat, melyeket összevetnek más hatósági rendszerekben szereplő adatokkal is, anomáliák után kutatva. Az anomáliák alapján pedig adózók, számlák, kockázati területek kerülnek fókuszba. Összességében, az adattárházakba érkező információ együttes elemzése révén kerül a NAV az úgynevezett kockázati információ birtokába.

Hatalmas adatvagyon a „Nagy Testvérnél”

Mindehhez természetesen nagy volumenű IT-fejlesztésre van/volt szükség az adóhatóságnál. Mára a NAV adatvagyona meghaladja a 4 petabyte-ot (4000 terabyte-ot), és rendelkezésre állnak olyan „szoftverek”, melyek képesek ezt a hatalmas mennyiségű adatot bizonyos – egyelőre még korlátozott szempontok szerint – feldolgozni, elemezni.

Várható, hogy az adatvagyon teljes összekapcsolása és az adatbányász szoftverek új generációinak alkalmazása még mélyebb elemzést tesz majd lehetővé. Így a hatóság képes lesz olyan gazdasági kapcsolatok, hálózatok, összefüggések, áru- és pénzmozgások kimutatására, amelyek nemcsak az ellenőrzésre való kiválasztásban, kockázatelemzésben játszhatnak szerepet, hanem magát az ellenőrzést is nagyban segíthetik. Hatékonyan támogathatják azok mielőbbi és megalapozott, eredményes lezárását.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: NAV, adó, ellenőrzés, big data, eSZJA, cégkapu, ügyfélkapu, e-baszámoló, EKAER, VIES