Több érdekes párhuzam is látható az ezredforduló utánival

Mennyit kell dolgozni egy lakásért?

2016. január 27. Egy átlagos lakás négyzetméteréhez 1,27 hónapnyi átlagjövedelemből lehetett jutni 2015-ben, ami nyolc százalékos romlás egy év alatt – állítja egy elemzés. Ez a helyzet a lakástámogatási rendszer átalakításának folyományaként még kedvezőtlenebbé is válhat, a különböző rétegek közötti különbségek közben élesedhetnek.

Az elmúlt hat évben a lakásvásárlók egyre kedvezőbb helyzetbe kerültek, a lakásárak csökkenésének és a jövedelmi helyzet javulásának következtében az árak jövedelemhez viszonyított aránya a 2007-et jellemző több mint 1,9-ről (azaz 1,93 hónapnyi átlagjövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni) 2014-re 1,17-re csökkent – állapította meg az FHB az általa összeállított Lakásárindexet elemezve. Tavaly azonban megfordult a trend, a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya ismét nőtt, 2015-ben már csak 1,27 hónapnyi átlagjövedelemből lehetett egy átlagos méretű lakás egy négyzetméteréhez hozzájutni. Ez közel 8 százalékos romlást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest.

Az FHB hangsúlyozta viszont, hogy a 2007-es, válság előtti évvel összehasonlítva még így is 34 százalékkal kedvezőbb helyzetben vannak a lakásvásárlók. Elméletben a lakásáfa csökkentésének az idén javulást kellene hoznia (17,3 százalékkal mérséklődhetne az újlakások ára, ami lefelé húzhatná a használtakét is), de az már most látszik, hogy erre nem lehet számítani. A lakástámogatási rendszer, a CSOK „turbósítása” pedig alaposan megbolondíthatja a piacot. Ez nyilvánvalóan nem az árak csökkenésének irányában hat. Az origo.hu az ingatlan.com adatbázisából kimutatta: a csokos lakások nagy részénél árat emeltek az elmúlt hetekben, több mint 300 lakás ára nőtt legalább egymillió forinttal. (Ma már nem is annyira egyértelmű, hogy mi is az a csokos lakás, de ez az árnövelő hatáson aligha változtat.)

A történelem most is ismételheti önmagát

Az Otthon Centrum (OC) szerint a használt lakások áremelkedése 2013. és 2015. között 15-20 százalékos volt országosan, míg Budapest belső kerületeiben éves szinten volt ilyen mértékű növekedés. Szerintük 2015-ben a befektetési motiváció volt a meghatározó a bérbeadás révén realizálható kedvező hozamok miatt, 2016-ban a családi otthonteremtés válhat húzóerővé. Mint azonban megjegyzik, kérdés persze, hogy a célcsoport méretéhez képest mennyi adásvétel fog ténylegesen megköttetni. (Ez szerintünk is nagy kérdés, nem zárható ki ugyanis, hogy a hiszti, az árfelhajtó hatás érvényesül, de közben sok család csalódik.)

Tapasztalataink szerint a korábbi Fidesz-kormány idején, a kétezres évben bevezetett, majd 2002-ben (a választás évében) kiterjesztett lakástámogatás hatására egyes kurrens területeken akár tízszeresére is emelkedett a lakások ára. (Ingatlanközvetítők mesélték, hogy sorban álltak a potenciális vevők, nem egyszer„lábon”, vagyis nem minden helyiséget megnézve kötötték az adásvételi szerződéseket.) Egyértelműen akkor szállt el a magyar háztartások takarékossági kedve, a költségvetésen pedig jókora lyukat ütött ez a támogatás. Hasonló jelenség most sem zárható ki. Most éppen a „csokos” lakások iránti kereslet lehet a felhajtó erő.

Az FHB (persze nem szándékosan) még egy párhuzamra hívta fel a figyelmet. Mint írták, jelenleg a korábbi devizahitelek szintjén állnak, a hitelrészletek a 2007-es szintnek megfelelő terhet jelentenek. Összesítették azt is, hogy egy tipikus lakás megvásárlása esetén a vételár 14,7 százaléka volt megszerezhető támogatások formájában 2015-ben, ami körülbelül a 2004-2008-as időszakban tapasztalhatónak felel meg. Új lakások esetében nagyobb volt ez az arány, itt kicsivel több, mint 18 százalékos volt az állami hozzájárulás mértéke, ez azonban a 2010-2011-es időszakot leszámítva továbbra is jóval alacsonyabb szint volt, mint 2000. és 2008. között. Használt lakások esetében a támogatás mértéke ugyanakkor csak a 2000-2003-es időszakban (újabb párhuzam) volt csak magasabb a jelenlegi 13,8 százaléknál.

Az idén – hívta fel a figyelmet az FHB – a 3 vagy több gyermekes családok esetében eddig még soha nem látott lehetőségek nyíltak meg. A tavalyi átlagos 17,1 millió forintos új lakásárral számolva, a vételár közel 60 százaléka finanszírozható ezzel a speciális esetre nyújtott 10 millió forintos CSOK-ból. Ez a szint a többi támogatás nélkül is meghaladja a 2002-es eddigi csúcsot, mikor az új lakás vásárlásához a vételár 57 százalékának megfelelően igényelhettek támogatást a vásárlók.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlan, lakás, lakásár, áfacsökkentés, CSOK, lakáshitel, FHB