Mennyire jó befektető a lakosság?

Fotó: Leéb Ádám
2014. július 13. A magánszemélyek kezében levő állampapírok piaci értéke májusban két százalékkal haladta meg névértéküket, ez a gyarapodás a külföldiek esetében 11 százalék feletti volt. A legfrissebb jegybanki értékpapír-statisztikákból az is jól látszik, mennyire más befektetési alapokat vett a lakosság, mint például a pénzügyesek.

Májusban a lakosság kezében levő nyilvános kibocsátású állampapírok piaci értéke alig több mint két százalékkal haladta meg névértékűket – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírokról közzétett legfrissebb adataiból. Közben ugyanez a mutató a külföldiek esetében 11,22 százalékra rúgott, de a bankok és a biztosítók kezében levő állampapírok is 11,09 százalékot hoztak.A számok értékeléséhez persze nem árt figyelembe venni, hogy a magánszemélyek (akik egyre nagyobb befektetőknek számítanak az állampapírok piacán) általában lejáratig tartják meg a vett adósságleveleket. A külföldiek és a pénzügyesek viszont forgatják (tehát folyamatosan adják-veszik) azokat. Kamatcsökkentési időszakban pedig a korábbi kibocsátású papírok árfolyama emelkedik. Logikusan, hiszen újakat már csak alacsonyabb kamattal lehet venni. Az év elején, amikor a piaci kamatok emelkedtek, az állampapírok veszteségessé váltak.

Persze a közvetlenül az állampapírba fektető lakosság ebből mit sem érzékelt. Kellemetlen időszakot élhettek meg viszont azok, akik kötvényalapok jegyeit vették. Azok nettó eszközértéke ugyanis csökkent. Ilyen jelenség minden befektetési alap (befa) jegyeinél megfigyelhető. Esetenként nem is csekély változásoknak lehetünk tanúi. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)  





Alapos eltérések

A jegybanki adatokból az is jól látszik, hogy a különböző befektetői szektorok milyen típusú befákat részesítenek előnyben. Ezen a téren is jókora különbség látszik a lakosság és például a pénzügyesek között. (A cégeket ilyen szempontból nem érdemes értékelni, mivel ők legfeljebb rövidebb időszakokra teszik nélkülözhető pénzüket olyan alapokba, amelyek azután gyorsan likvidálhatóak).

A lakossági forintok majdnem fele kötvény-, vagy pénzpiaci alapban fekszik. A biztosítók esetében nem egészen egyharmados (a pénzügyeseknél sem sokkal több) ugyanez az arány. A bankok és lízingcégek közel 27,5 százalékban származtatott alapba tették pénzüket májusban, de ez a befektetés mostanra már a lakosság körében is elég kedvelt. A háztartások alapos befektetéseinek 17,2 százaléka ment ilyen, meglehetősen kockázatos területre.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok