Elemeztük a friss jegybanki adatokat

Mennyire gazdagok vajon a magyarok?

2023. augusztus 21. A magyar családokra átlagosan majdnem 22 millió forint pénzügyi megtakarítás jut – számolta ki az Azénpénzem.hu a legfrissebb jegybanki adatokból. A számok azonban most (mint arra azért nem ritkán akadhat példa) tulajdonképpen hazudnak. Részletesebben áttekintve az „átlagmagyarra” nézve elég lelombozó a kép.

A háztartások birtokában az idei első félév végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétette adatai szerint közel 88440 milliárd forint pénzügyi megtakarítás volt. Az elég felfoghatatlan szám lefordítva azt jelenti, hogy a magyar családokra átlagosan mintegy 21,6 millió forint jut. A hitelekkel korrigálva ez 18 millió forintra olvad. Már ez a két szám is jól mutatja, mennyire félrevezető lehet az átlag (például azért, mert mindenkinek nincs tartozása), de részletesebben áttekintve még árnyaltabb a kép.

A lakossági pénzügyi vagyon összetétele (%)
Megnevezés	2010. I. félév	2023. I. félév
Kápé és betét	33,7	22,8
Állampapír	2,5	13,1
Egyéb értékpapír	2,4	1,0
Üzletrész, részvény	26,3	45,8
Befektetési jegy	7,2	9,2
Nyugdíj, biztosítás	19,4	6,2
Forrás: MNB adatok alapján Azénpénzem.hu számítás

A fenti táblázatban látható, hogy néhány pénzügyi vagyonelem miként változott 2010-hez képest. Ezekből az arányokból pedig – ha egyébként más elemzések nem is világítottak volna rá – következtetni lehet arra, melyik réteg lehet az igazi nyertese a megtakarítások megugrásának. A lakossági pénzügyi vagyon 2023 első félévére a 2010-es, szintén félévi értékhez képest ugyanis majdnem háromszorosára nőtt.

Az üzletrészek és részvények aránya közben a teljes összeg majdnem felét teszi már ki. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások szinte egyáltalán nem rendelkeznek üzleti részesedéssel, míg a két legfelső szegmensbe tartozó magas jövedelmű réteg vagyonának mintegy negyedét ezek teszik ki. A magánszemélyek üzletrészeinek (a részvények és részesedések közül kivettük a befektetési jegyeket és a tőzsdei részvényeket) értéke nagyjából félidőben, azaz 2016-ban meghaladhatta a tízezermilliárdot, mostanra pedig bőven 32 ezermilliárd fölé nőtt. (Lehet találgatni, ez hány kézben lehet, miközben az egy főre jutó átlagvagyonba beleszámít, de az sem mellékes, hogy becsült értékről van szó.)

Jókora tétel kapcsolódik az uniós transzferekhez

Abba is érdemes belegondolni, hogy a bonyolultabb pénzügyi termékeknek számító befektetési jegyek, részvények birtoklásának aránya szintén a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó, nagyobb nettó vagyonnal rendelkező háztartások körében jellemzőbb. Befektetéssel eleve csak a háztartások mintegy ötöde rendelkezik.

A háztartások kinnlevőségei között tranzakcióból (ez az új ügyleteket jelenti) eredően jelentősen nőttek a hitelintézetektől felvett fogyasztási hitelek, valamint a munkáltatói és tulajdonosi hitelek. Számottevően csökkentek viszont az egyéb kötelezettségek az osztalékelőlegek megszűnése miatt.

Az előbbiek tükrében érdemes értékelni, hogy a jegybank adatsorhoz kapcsolt tájékoztatása szerint a háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben nőttek a hosszú lejáratú hazai állampapírok, a befektetési jegyek és a megszavazott, de még ki nem fizetett osztalékok miatti egyéb követelések. Jelentős volt még a hitelintézeti és a külföldi értékpapírok vétele és a nyújtott tulajdonosi hitelek.

A részletes táblák alapján a legnagyobb tétel az idei második negyedévben az egyéb követelések soron volt. Itt a megugrás közel 840 milliárd forintot tett ki, ami az összes tranzakció 42 százaléka. Az MNB tájékoztatása szerint ebben az uniós transzferekhez kapcsolódó rész játszott igen nagy szerepet. Elmerenghet mindenki azon, vajon az ő családjára ebből mennyi jut.