Fontos lesz a rezsi, amit még nem tudunk, hogyan számolnak majd

Mennyiért találnak majd albérletet a diákok?

Budapest belvárosa a legdrágább
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2022. július 20. Július 21-én, csütörtökön a ponthatárhúzással eldől, hol tanulhatnak tovább a diákok. Megindul az albérletkeresés is, de a rezsicsökkentés részleges eltörlése átrajzolhatja a piacot. Már nemcsak a bérleti díj, hanem az összköltség lesz fontos, épp ezért nagyon nem mindegy, milyen energiaárakkal számolhatunk. Ez még továbbra is rejtély.

Egy budapesti albérlet rezsije a közös költséggel együtt jelenleg átlagosan a bérleti díj 23 százaléka a Rentingo.com adatbázisa alapján. A közösségi albérletkereső oldalon már eddig is kötelező volt a bérleti díj mellett külön feltüntetni a várható havi rezsit és a közös költséget egyaránt. A bérlők teljes költsége szempontjából a közös költség ugyanolyan fontos, ezt gyakran azért is külön kérik a tulajdonosok, mert sok helyen a rezsi egy részét (vízdíj, fűtés stb.) a közös költség tartalmazza. Az adatok alapján a panellakások esetében többet (27 százalék), a téglaépületeknél az átlagnál kevesebbet (21 százalék) kellett fizetni a bérlőknek ezeken a jogcímeken, és fűtés szempontjából a geotermikus lakások biztosították a legkedvezőbb üzemeltetési költséget (15 százalék), a legdrágábbnak pedig a mérőóra nélküli távfűtés bizonyult (26 százalék) – adta hírül a Rentingo.com.

De mennyi lesz a rezsi?

Egyelőre nem tudjuk pontosan, mennyi is lesz a rezsi. Bár a kormány a múlt héten bejelentette a rezsicsökkentési támogatás részleges eltörlését augusztus 1-jétől és az átlagfogyasztás feletti részre a piaci ár számítását a gáz- és az áramfogyasztás esetében, valójában épp a részletszabályok lennének érdekesek. Ezek azonban még nincsenek kidolgozva sem. A Magyar Közlönyben eddig megjelent kormányhatározatban mindössze egy újabb operatív törzs létrehozását rendelték el, és hogy szakértők majd mindjárt ki is dolgozzák, hogyan lehetne a lakosságot támogatni. (Teljesen abszurd, amit a kormány művel, de ezen most senkinek nincs kedve nevetni. Mint korábban megírtuk, valójában brutális megszorításról, pénzbeszedésről van szó, ennek része a kata kinyírása is.)

Egyelőre tehát csak a Kormányinfon bejelentett számok alapján lehet kalkulálni. A múlt heti cikkünkben kiszámoltuk, hogy a kormányzati számok alapján, aki akárcsak 20 százalékkal is több áramot fogyaszt, mint amit átlagként a kormány megállapított, az eddigi 9300 forint helyett nagyjából 18 ezer forintot fog fizetni, aki pedig közel 50 százalékkal (havi 315 kilowattóra), az eddigi 11600 forint helyett mintegy 33 ezer forint számlára számíthat.

A gáz esetében a 20 százalékos „túlfogyasztás” (havi 173 köbméter) az eddigi 19 ezer forintos havi gázszámlát 42 ezer forintra emeli. Az átlagnál 50 százalékkal magasabb gázfogyasztás esetén pedig az eddigi havi 23 ezer forintos számla helyett – a mostani tudásunk szerint számolva - 81 ezer forint lehet a számla.

Mi számít majd a bérlésnél?

Éppen a brutális rezsiemelkedés miatt a Rentingo.com szerint a jövőben nem a bérleti díj lesz a lényeg, hanem az összköltség. Mivel mostantól a havi pluszköltség a lakás jellegétől függően a bérleti díjon felül akár annak 50-60-70 százaléka is lehet.

Felértékelődnek majd a kisebb lakások, ahol az átlagfogyasztás alatt marad az energiafelhasználás, leértékelődnek viszont a nagyobb lakások, amit akár a nagyobb családok, akár lakótársként összeállva béreltek az egyetemisták, mert ott az átlag felett már a piaci rezsiárakat kell majd megfizetni. Az eddigi információk alapján a távfűtéses lakásokat nem érinti az áremelkedés, ezért ezek az ingatlanok felértékelődhetnek. Drágulni fog az albérletpiac eddig legolcsóbb terméke, a szobabérlés. És fékeződni fog a bérleti díjak emelkedése.

Mennyiért lehet most bérelni?

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az összes albérletet nézve júliusban 195 ezer forint volt az átlagos összeg, a legalacsonyabb bérleti díjjal rendelkező lakásoknál havonta 130 ezer forintnál is alacsonyabb a havi bérleti díj.
Győrben 150 ezer forintnál jár az átlagos bérleti díj, ugyanakkor a legkedvezőbb áron kínált albérletek havi díja 113 ezer forintot tesz ki. Szegeden a 140 ezer forintos városi átlaghoz képest 94 ezer forintért kínálták a legolcsóbb albérleteket. Az egyetemvárosok közül például Debrecenben 107 ezer forint, Veszprémben 130 ezer forint, Miskolcon 75 ezer forint, Pécsen 90 ezer forint volt a legolcsóbban elérhető albérletek havi díja.

Az ingatlan.com szakértője, Balogh László szerint a fiatalok azzal tudják leghatékonyabban csökkenteni a lakhatási költségeiket ezekben a hetekben, ha a teljes kínálatot átböngészik, és lecsapnak a még kínálkozó legjobb ajánlatokra a piacon.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: albérlet, diákok, egetemista, lakásbérlés, ingatlan, albérletpiac, ingatlan.com, Rentingo.com