Alapvetően rendezné át a kormány a fogyasztási szokásokat
2015. április 27.
Az átlagbérhez képest leginkább a sertéshús drágult az elmúlt években. A KSH adatai alapján a karaj 75 százalékkal került többe, mint a bontott csirke. A sertéshúsra (és csak a sertéshúsra) már bejelentett áfa-csökkentés nagyot változtathat a helyzeten. Megnéztük, most mibe kerülnek a húsok, és mire lehet jövőre számítani.
A magyar statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint 2012-ben – ennél frissebb számokat nem találtunk – az országban fejenként 24,5 kiló sertéshús és 25,4 kiló baromfi fogyott. A hasonló német intézmény (Destatis) ugyanerre az évre 52,8 kiló sertést és 19,4 kiló baromfi fejenkénti fogyasztását mutatta ki. Két év alatt a németeknél a sertésfogyasztás négy százalékkal csökkent, míg a baromfié ugyanennyivel nőtt. Hasonló jelenséggel más országokban is találkozhatunk. Nem kevéssé annak köszönhetően, hogy a csirkepiacon az óriási verseny miatt szabályosan zuhantak az árak. A magyar adatokat más országokéval összevetve az látszik, hogy Magyarországon más húsokhoz képest kiugróan nagy arányban fogy a baromfi.
A kormányzat és a sajtó között kitört számháború, vagyis hogy miből is fogyasztanak a legtöbbet a magyarok, még az előbbi KSH adatok alapján is könnyen eldönthető (a kormányzat állítólag ismert már 2014-es, a sertés előretörését mutató számokat, amit azért elég nehéz elhinni – bár nem ez lenne az egyetlen, amiben teljesen szembe megyünk a világgal). A mennyiség alapján ugyanis hiába vezet a baromfi (ezen belül persze a csirke), ha a sertés jóval drágább. Értékben tehát biztosan igaz, hogy erre a húsra költik a legtöbbet a magyarok.
Röpke (cseppet sem reprezentatív) felmérésünk szerint a többség az egészségesebb táplálkozás jegyében a sertés kedvezőbb áfájára sem reagálna fogyasztása átrendezésével. Azaz: megtartanák a fehérebb hús döntőbb arányát. Nem véletlenül szól azonban úgy a mondás, hogy van az a pénz! Nyilvánvaló, hogy sokat jelent az ár, így nem mindegy, hogy a sertéshús és a baromfi áraránya miként változik (a leggazdagabbak és a nagyon tudatos fogyasztók kivételével másokat alacsonyabb árral még olyanra is sikerül rászoktatni, amit amúgy nem igazán tartanak egészségesnek).
A KSH márciusi árait figyelembe véve a 27 százalékról öt százalékra csökkenő áfa hatására a sertéscomb kilója 1080, a rövidkarajé pedig 1170 forint lenne. (A húsárakat a KSH adatai és néhány mostani áruházi ajánlat alapján a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.) A mai áraknak 17,3 százalékkal kellene csökkenniük az áfa-hatás következtében. Érdekes lesz megfigyelni, hogy valójában miként alakulnak majd. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az agrárszektor.hu-nak azt mondta, a verseny miatt nem érdekük a kereskedőknek, hogy az áfa-különbözetet zsebre tegyék, így a csökkentést továbbadnák a fogyasztói árakban, vagyis a sertés tőkehús olcsóbb lenne. Mint a nyilatkozatból kiderült, az azonban már egyáltalán nem biztos, hogy az áresés mértéke eléri azt a szintet, amit az új áfa indokolna.
A főtitkár is arról beszélt – mint minden szakértő –, hogy szerencsésebb lenne, ha az áfa az alapvető élelmiszerek jóval szélesebb körénél csökkenne tíz százalék alá. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában kijelentette: érti azok érveit, akik a baromfiágazatban is áfa-csökkentést szeretnének. Hozzátette, hogy a következő évben, ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús. Ez jó lehet azoknak, akik még meg tudnak ilyen körülmények között is maradni a piacon – tesszük mi hozzá –, aki pedig nem, annak cégét talán jutányos áron felvásárolhatják a szerencsésebbek. Ezt követően pedig valószínűleg újra lehet emelni az árakat.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Címkék: fogyasztói árak, sertés, baromfi, áfa, kormány, KSH
Mennyibe kerülhet a sertéshús?
Formára verik
A magyar statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint 2012-ben – ennél frissebb számokat nem találtunk – az országban fejenként 24,5 kiló sertéshús és 25,4 kiló baromfi fogyott. A hasonló német intézmény (Destatis) ugyanerre az évre 52,8 kiló sertést és 19,4 kiló baromfi fejenkénti fogyasztását mutatta ki. Két év alatt a németeknél a sertésfogyasztás négy százalékkal csökkent, míg a baromfié ugyanennyivel nőtt. Hasonló jelenséggel más országokban is találkozhatunk. Nem kevéssé annak köszönhetően, hogy a csirkepiacon az óriási verseny miatt szabályosan zuhantak az árak. A magyar adatokat más országokéval összevetve az látszik, hogy Magyarországon más húsokhoz képest kiugróan nagy arányban fogy a baromfi.
A versenyszférában keresett átlagfizetésből 2010-ben még 121 kiló karajra futotta, 2014-ben az akkor átlagbérből viszont már csak 108 kilóra. Ha valaki a pénzét maradéktalanul csirkére költötte volna, akkor 2010-ben 201, 2014-ben pedig 192 kilót tudott volna venni. Ezekből a számokból is nyilvánvaló, hogy a húsárak ez idő alatt ütemesebben nőttek a fizetéseknél. A bérhez viszonyított drágulás a legnagyobb a sertésnél, a legkisebb a pontynál volt. A legegészségesebbnek tartott halból egyébként a fogyasztás nálunk 2013-ben lépte túl fejenként az évi négy kilót, miközben egyes európai országokban 20 kilós érték is előfordul.
A kormány most nyilvánvalóan mindezen (a versenyt is beleértve) akar egyetlen lépéssel változtatni. A gyenge forintárfolyam mellett még egy „áfa-mankót” is adnak a sertéságazatnak. Egyértelműen az lehet a szándék, hogy visszarendezzék a forgalmat a táplálkozás-élettani szempontból kedvezőtlenebb sertés irányába. Nem egy cikk jelent meg a napokban, amelyekben nevesítették is, hogy kik járnak ezzel az intézkedéssel igazán jól (nem kell sokat gondolkodni, elég visszaidézni, hogy a felcsúti polgármester sertéstelepét a miniszterelnök maga adta át, Mohácson pedig a Csányi Sándor tulajdonában lévő Pick stratégiai partnere, Nagy György milliárdos befektető cége, az MCS Vágóhíd épít új gigavágóhidat).A kormányzat és a sajtó között kitört számháború, vagyis hogy miből is fogyasztanak a legtöbbet a magyarok, még az előbbi KSH adatok alapján is könnyen eldönthető (a kormányzat állítólag ismert már 2014-es, a sertés előretörését mutató számokat, amit azért elég nehéz elhinni – bár nem ez lenne az egyetlen, amiben teljesen szembe megyünk a világgal). A mennyiség alapján ugyanis hiába vezet a baromfi (ezen belül persze a csirke), ha a sertés jóval drágább. Értékben tehát biztosan igaz, hogy erre a húsra költik a legtöbbet a magyarok.
Van az a pénz, amiért egészségtelenebbül élünk
Röpke (cseppet sem reprezentatív) felmérésünk szerint a többség az egészségesebb táplálkozás jegyében a sertés kedvezőbb áfájára sem reagálna fogyasztása átrendezésével. Azaz: megtartanák a fehérebb hús döntőbb arányát. Nem véletlenül szól azonban úgy a mondás, hogy van az a pénz! Nyilvánvaló, hogy sokat jelent az ár, így nem mindegy, hogy a sertéshús és a baromfi áraránya miként változik (a leggazdagabbak és a nagyon tudatos fogyasztók kivételével másokat alacsonyabb árral még olyanra is sikerül rászoktatni, amit amúgy nem igazán tartanak egészségesnek).
A KSH márciusi árait figyelembe véve a 27 százalékról öt százalékra csökkenő áfa hatására a sertéscomb kilója 1080, a rövidkarajé pedig 1170 forint lenne. (A húsárakat a KSH adatai és néhány mostani áruházi ajánlat alapján a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.) A mai áraknak 17,3 százalékkal kellene csökkenniük az áfa-hatás következtében. Érdekes lesz megfigyelni, hogy valójában miként alakulnak majd. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az agrárszektor.hu-nak azt mondta, a verseny miatt nem érdekük a kereskedőknek, hogy az áfa-különbözetet zsebre tegyék, így a csökkentést továbbadnák a fogyasztói árakban, vagyis a sertés tőkehús olcsóbb lenne. Mint a nyilatkozatból kiderült, az azonban már egyáltalán nem biztos, hogy az áresés mértéke eléri azt a szintet, amit az új áfa indokolna.
A főtitkár is arról beszélt – mint minden szakértő –, hogy szerencsésebb lenne, ha az áfa az alapvető élelmiszerek jóval szélesebb körénél csökkenne tíz százalék alá. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában kijelentette: érti azok érveit, akik a baromfiágazatban is áfa-csökkentést szeretnének. Hozzátette, hogy a következő évben, ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús. Ez jó lehet azoknak, akik még meg tudnak ilyen körülmények között is maradni a piacon – tesszük mi hozzá –, aki pedig nem, annak cégét talán jutányos áron felvásárolhatják a szerencsésebbek. Ezt követően pedig valószínűleg újra lehet emelni az árakat.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Húsárak (forint/kiló) | ||||
---|---|---|---|---|
KSH* | Tesco | Húswebáruház | Várható** | |
Rövidkaraj | 1410 | 1499 | 1650 | 1302 |
Comb | 1310 | 1399 | 1299 | 1115 |
Bontott csirke | 804 | 889 | 975 | 932 |
Csirkemell filé | n.a. | 1599 | 1490 | 1545 |
* 2015 március, de tekintettel arra, hogy nincs infláció, ezért összehasonlíthatónak tartjuk a boltok mostani áraival | ||||
**az áruházi árak átlaga alapján, ha a teljes áfa-csökkentést megkapják a fogyasztók |
Címkék: fogyasztói árak, sertés, baromfi, áfa, kormány, KSH
Kapcsolódó anyagok
- 2016.09.08 - Tovább drágult a karaj és a comb
- 2016.08.09 - Csökkentek az árak, de nem a nyugdíjasoknak
- 2016.04.14 - Jövőre már itt a Kánaán!
- 2016.01.15 - Így trükköztek a sertéshús árával
- 2015.12.02 - Most épp a halak izgatják a kormányt?
- 2015.12.01 - Mit eszik a magyar?
- 2015.10.27 - Soha nem lesz egyéni számlás nyugdíj
- 2015.09.09 - Furcsa játék a rezsiköltségekkel
- 2015.08.02 - Sörözöl? Nagy változás jöhet
- 2015.07.22 - Ahogy a csökkenő kereset nőhet
- 2015.05.15 - Parlament előtt az adótörvények
- 2015.02.20 - Hogyan hamisítják a statisztikát?
- 2014.10.23 - Az áfacsökkentés drágulást hozott
- 2014.10.12 - A krumpli legyőzte a rezsicsökkentést is
További kapcsolódó anyagok