Az eljárásokban elképesztő sebesség is elérhető

Mennyi idő kell a korrupció elleni harchoz? Három ország, három modell, hasonló tanulságok

Fotó: clipart.com

2026. szeptember 1. A korrupció elleni küzdelem érdekében létrehozott, és sikeresnek tartott speciális intézmények három földrész egy-egy országában azt mutatják ,hogy néhány éven belül elérhetők kézzelfogható eredmények, és el lehet jutni a politikai elit magas szintjéig is. Az igazi happy end másért maradt végül mindenütt el.

Nagy felhördülés követte idehaza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal utóbb megválasztott elnökének bizottsági meghallgatásán elhangzott kijelentését, miszerint „hat év alatt – ami a hivatal első ciklusa – szerintem bodorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek”. Érdemes ezért megnézni, hogy a politikai elit, a magas rangú döntéshozók és a rendszerszintű kormányzati korrupció elleni harcra létrehozott, függetlennek szánt és nemzetközileg sikeresnek tartott három intézménynek valójában mennyi idő kellett ahhoz, hogy eredményeket mutasson fel.

Három ország példáját néztük meg: Romániáét, Guatemaláét és Indonéziáét. Három különböző ország, három különböző intézményi modell – de abban meglepően hasonló történet, hogy az első kézzelfogható eredményekhez egyiküknek sem kellett évtizedeket várnia. Esetenként ehhez még egyetlen évre sem volt szükség.

Villámgyorsan jöttek az eredmények

Kezdjük Romániával, amelynek korrupcióellenes intézménye, a DNA (Direcția Națională Anticorupție) idehaza is gyakran előkerül követendő példaként. Az intézményt az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltételeként hozták létre. A szervezetből később, különösen azután, hogy 2013-ban Laura Codruța Kövesi lett a főügyész, a világ egyik leghatékonyabb, politikai korrupcióra szakosodott szervezete lett. Már a kezdetekben sem kellett sokáig várni az eredményekre: a 2002-ben felállított DNA a következő évben 22 olyan vádlottat tudott felmutatni, akiknek az ügyében meg is született a jogerős elmarasztaló ítélet.

Guatemalában más helyzetből indultak. A CICIG (Comisión Internacional contra la Impunidad en Guatemala) 2007-ben jött létre, miután a politika és a szervezett bűnözés annyira összefonódott, hogy a guatemalai állam saját erejéből nem tudta megtisztítani a rendszert. Az első kézzelfogható eredmények itt is meglepően gyorsan, már 1,5–2 év után megjelentek.

Indonéziában a KPK-t (Komisi Pemberantasan Korupsi), vagyis a Korrupciófelszámolási Bizottságot 2002-ben, a demokráciába való átmenet részeként hozták létre. A Suharto-diktatúra egyik legsúlyosabb örökségével, a politikai elit korrupciójával kellett felvennie a harcot. A KPK ténylegesen 2003 decemberében kezdett működni, a speciális korrupcióellenes bíróság első döntése pedig már 2005 márciusában megszületett.

Különleges szervezeti megoldások

Az eredmények mögött persze nem pusztán a szerencse vagy a politikai akarat állt. Mindhárom intézményt valamilyen különleges szervezeti megoldással próbálták képessé tenni arra, hogy a politikai korrupcióval szemben is fellépjen.

Romániában szakértők szerint a DNA erejét mindenekelőtt a szakosodás, a viszonylag nagy ügyészi önállóság és az adta, hogy a szervezet politikailag érzékeny ügyeket is felvállalt. Tehették ezt azért is, mert törvényileg függetlenítették a mindenkori igazságügyi minisztertől és a kormánytól, saját rendőri állománnyal, lehallgatási jogkörrel és pénzügyi elemző csoporttal rendelkezett.

Guatemala egészen más utat választott. A CICIG nem klasszikus nemzeti hatóságként jött létre, hanem egy ENSZ-szel közösen működtetett, hibrid nemzetközi szervezetként. Az ENSZ által delegált ügyészek és nyomozók a helyi guatemalai ügyészséggel párhuzamosan dolgoztak, de a helyi politikai nyomástól védetten nyomozhattak a kormányzati elit után.

Indonéziában pedig a KPK különleges jogosítványokat kapott. Bírói engedély nélkül hallgathattak le telefonokat, bankszámlákat zárolhattak, illetve megtilthatták a gyanúsított politikusok külföldre utazását. Ráadásul az általuk előterjesztett ügyeket egy külön erre a célra létrehozott korrupcióellenes bíróság tárgyalta, így a szervezetnek nem kellett a korruptnak tartott hagyományos bíróságokra hagyatkoznia.

Lenyűgöző, amit az évek során fel tudtak mutatni

Romániában a DNA tevékenysége a politikai élet legmagasabb szintjéig ért el. Börtönbüntetésre ítéltek egy aktív miniszterelnököt, Adrian Năstaset, több mint húsz minisztert és korábbi minisztert, valamint közel száz polgármestert és parlamenti képviselőt. Az eljárások pártállástól függetlenül érintettek politikusokat, de bírókat is. 2006 és 2012 között 4738 vádlott ellen emeltek vádat, közülük 2101-en fontos közéleti pozíciót töltöttek be. A jogerős bírósági döntésekben a vádiratok megerősítési aránya 90,25 százalék volt.

Guatemalában a CICIG 12 éves működése alatt több mint 1540 személyt vontak eljárásba, több mint 660 személlyel szemben folyt eljárás, több mint 70 komplex bűnszervezetet azonosítottak, és több mint 120 nagy jelentőségű ügyet vittek bíróság elé. Emellett mintegy száz mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezték. A CICIG egyik leglátványosabb akciója az a hatalmas vámcsalási hálózat volt, amelynek feltárása az aktív államfő, Otto Pérez Molina bukásához vezetett. Alelnöke, Roxana Baldetti lemondásra kényszerült, majd börtönbe került. A szervezet több tucat kongresszusi képviselőt, bírót és oligarchát is bíróság elé állított.

Indonéziában a KPK által feltárt politikai ügyekben 100 százalékos lett az elítélési arány. Börtönbe került a parlament elnöke, a jegybankelnök-helyettes, több miniszter, valamint számos tartományi kormányzó és alkotmánybíró. A számok itt is beszédesek: a KPK összesen 1064 korrupciós elítéltet juttatott börtönbe, köztük 20 kormányzót, 110 polgármestert, polgármester-helyettest vagy megyei vezetőt, valamint 255 parlamenti képviselőt. 2004 és 2022 között 1351 korrupciós ügyet kezeltek, ezek közül 904 vesztegetési ügy volt.

A pénz visszaszerzése már egészen más történet

És itt jön az egyik legfontosabb tanulság. Attól, hogy egy korrupcióellenes szervezet képes politikusokat bíróság elé állítani és jogerős ítéleteket elérni, még nem feltétlenül következik, hogy a korrupcióval megszerzett vagyon is gyorsan visszakerül az államhoz. A román DNA több milliárd eurónyi, politikai úton elsikkasztott vagyont zárolt, de a vagyonvisszaszerzés lassabban haladt, mint a büntetőeljárások. Ez önmagában is fontos figyelmeztetés: egy korrupcióellenes intézmény hatékonyságát nem lehet pusztán az elkobzási határozatok összegével mérni. (Az éves jelentések angol nyelven itt érhetők el.)

Guatemalában még egyértelműbb volt a különbség. A CICIG maga nem klasszikus vagyon-visszaszerző hatóság volt. A nyomozást és a vádemelést a guatemalai ügyészséggel együtt végezte, a vagyonelkobzást azonban elsősorban a guatemalai állami szervek hajtották végre – csigalassúsággal. Ennek ellenére 2012 és 2018 között több mint 30 millió dollárnyi vagyont, 158 járművet és 86 ingatlant szereztek vissza a CICIG által támogatott korrupcióellenes rendszerben.

Indonéziában sem a vagyonvisszaszerzés volt a KPK leglátványosabb eredménye. Az intézmény utolsó teljes évében, 2019-ben mintegy 146 millió dollárnyi indonéz rúpia volt a visszaszerzett összeg. Ez jóval kevésbé látványos eredmény, mint amit a büntetőeljárások és az elítélések számai sugallhatnak.

... és ami a jövőre nézve igazán tanulságos

A legnehezebb kérdés, hogy a szervezetek által elért eredmények mennyire bizonyulnak tartósnak. A politikai korrupció elleni intézmény ugyanis akkor kerül igazán nehéz helyzetbe, amikor már nem általában „a korrupció” ellen küzd, hanem konkrétan azokkal a politikai és gazdasági szereplőkkel kerül szembe, akiknek módjuk van az intézmény működését később korlátozni.

Aligha véletlen, hogy miközben mindhárom intézmény komoly eredményeket ért el, egyikük sem maradt érintetlenül attól a politikai rendszertől, amellyel szemben fellépett. A DNA politikai szereplőket sem kímélő működése komoly politikai ellenállást váltott ki. Laura Codruța Kövesi ellen később összehangolt támadás indult, Romániában pedig eltávolították a posztjáról. Karrierje azonban nem ért véget: 2019-ben az Európai Ügyészség első vezetőjének választották.

Guatemalában ennél drámaibb lett a történet vége. A CICIG a következő elnök ellen is nyomozni kezdett, mire a guatemalai kormány 2019-ben nem hosszabbította meg az ENSZ-mandátumot. Ezzel a szervezet tevékenysége megszűnt. Indonéziában nem megszüntették, hanem jelentősen meggyengítették a KPK-t. Úgy tűnik, a szervezet „túlságosan sikeres” lett. 2019-ben ugyanis korlátozták a függetlenségét, többek között felügyeleti mechanizmust vezettek be a lehallgatásokhoz, gyakorlatilag felszámolták az intézmény az igazságügyi rendszerben elfoglalt korábbi, önállóbb pozícióját.

Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: korrupció, NVVH, ítélet, jogerős, pénzvisszaszerzés, nemzetközi, feljelentés