Már több hitele van az embereknek, mint forint betétje

Menekült a lakosság a bankoktól

Fotó: clipart.com

2023. augusztus 3. Júniusban 277 milliárd forint megtakarítást vontak ki az emberek a bankokból, az év eleje óta pedig több mint 800 milliárd forintot – derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A megtakarításokra kivetett extra adó állampapírba és befektetési alapokba terelte a lakossági megtakarításokat. A legfrissebb adatok szerint annyira sok pénz távozott a bankokból, hogy megugrott a hitel/betét arány.

Már májusban átlépte a 100 százalékot a lakossági forint hitelek és betétek aránya (101,6 százalék volt), júniusban pedig 105 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy több forint hitele van az embereknek, mint amennyi betétet a bankokban tartanak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. A tavaly februári 80,7 százalékos mélypontról jelentős az emelkedés.

A devizabetétekkel és a már alig látható devizahitelekkel együtt ennél azért kiegyensúlyozottabb a kép, ugyanis ekkor 84,1 százalék a hitel/betét mutató. Ez 2022 februárjában még 69,1 százalék volt.

Pedig alig veszünk fel hitelt

Az arány emelkedése az elmúlt időszakban nem azért következett be, mert olyan őrült sebességgel ömlene ki a hitel, hogy azzal nem tartja az iramot a megtakarítás. Sőt, annyira visszaesett a hitelezés, hogy lakáshitelből kevesebb mint fele annyi szerződés született idén júniusban (4724 db), mint 2022 júniusában (9505 db). És míg tavaly júniusban 109 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok, addig 2023 júniusában csak 43 milliárd forintot. Tavaly még az első félévben összesen 793 milliárd forint lakáshitelt vettek fel az emberek, addig 2023 első felében mindössze 261 milliárd forintot, ami mindössze a 33 százaléka, azaz az egyharmada a tavalyinak. A számokból is jól látható, hogy teljes az összeomlás a lakáspiacon.

A fogyasztási hitelek nagyjából tartják magukat, de a lakáshitelezés visszaesésével a teljes lakossági hitelállomány csak minimálisan növekszik. Az MNB legfrissebb adatai szerint az év végi 9400 milliárd forintos szintről mindössze 9442 milliárdra nőtt a bankoktól felvett lakossági hitelállomány.

Közben menekül a betét

A hitelek és betétek aránya valójában azért ugrott meg, mert hatalmas összegeket vontak ki az emberek a bankokból. Az MNB legfrissebb adatai szerint júniusban 277 milliárd forintot vittek el a bankbetétekből. Idén 6 hónap alatt 821 milliárd forint távozott a bankokból, míg tavaly júliustól, tehát egy év alatt összesen 1240 milliárd forint. Vagyis csak nagyon kicsit, de nőtt a hitelállomány, de nagyot esett a betétállomány.

A júniusi betétkivonásra persze magyarázatot ad a megtakarításokra kivetett extra adó, hiszen az MNB számaiból az is kiderül, hogy a háztartások 325 milliárd forinttal növelték a befektetési alapokban lévő megtakarításaikat, 376 milliárd forint pedig állampapírba vándorolt, ebből 185 milliárd forint – az ÁKK szerint - lakossági állampapírba.

(Ha valaki még júniusban fektetett befektetési jegybe, akkor júliustól nem terheli a szocho. Az állampapíron elért hozamot/kamatot pedig még a 15 százalékos kamatadó sem csökkenti.)

Minden bankbetét más megtakarításba ment?

A különböző megtakarítási formák között az átjárások azonban nem evidenciák. A bankokból kivont betét egy része persze mehetett más megtakarításba, de nagy a valószínűsége annak is, hogy sokan felélték azt. A kormány a folyószámlákon tartott pénzeket szeretné állampapírba terelni – Nagy Márton miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az extra adó miatt a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat meg – de az elmúlt időszakban a lekötött betétek állománya is csökkent.

Mint fentebb írtuk, idén 6 hónap 821 milliárd forint távozott a bankokból, ebből közel 700 milliárd a látra szóló számlákról, így az 7067 milliárd forintra csökkent. Míg a lekötött betétek állománya körülbelül 2600 milliárdról mintegy 110 milliárddal 2389 milliárd forintra csökkent december óta.

A lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló egyéb felmérésekből pedig az derül ki, hogy egyre többen felélik a félretett pénzüket. Így leginkább az valószínűsíthető, hogy van egy viszonylag szűk megtakarító réteg, ők vesznek most újonnan állampapírt és vettek befektetési jegyet, míg a lakosság nagyobb része éppen feléli a bankban és egyéb megtakarításokban (biztosítás, nyugdíjpénztár) félretett pénzét.

A hitel/betét arány emelkedésén mindenesetre el kellene gondolkodniuk a bankoknak, mert a jelenlegi szint ugyan rendben van, de a tendencia tavaly február óta tart, és nem lehet tudni, hol áll meg.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: bankok, megtakarítás, betét, hozam, szocho, kamatadó, befektetési alap, Nagy Márton, állampapír, MNB, hitel/betét, lakáshitel