Majdnem minden ötödik magyar adósságlevelet eladták

Menekülnek a külföldi befektetők?

2016. április 12. A legfrissebb statisztika szerint a külföldi befektetők egy év alatt 2 230 milliárd forint magyar állampapírtól váltak meg. A magyar adósságleveleket a lakosság és a bankok vették. Az előbbiek esetében azonban egyre nagyobb hangsúlyt ad maga a jegybank is annak, hogy számok nem feltétlenül csak a magánszemélyek vásárlásait jelzik.

Egy év alatt közel 2 230 milliárd forint állampapírt adtak el a külföldi befektetők – számoltuk ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája alapján. Ez az összeg a havi tranzakciókat jelzi. Az eladások és a vételek egyenlege csupán egyetlen hónapban volt pozitív. A legutolsó adat 2016. februári, amikor 240 milliárd forintnyi volt az értékesítés, többnyire a hosszabb lejáratoktól szabadultak. Ezek a számok önmagukban is elég riasztónak hangzanak, de az arányok talán még inkább.

Folyamatosan arra vár mindenki, hogy a nemzetközi hitelminősítők javítanak Magyarország besorolásán. Ez az állampapírok értékesítésének is jót tenne, rossz hír lehetne viszont a bankbetétből állampapírba menekülő lakosságnak, hiszen az extra kamat ilyen körülmények között aligha maradna meg. A Fitch Ratings MTI által ismertetett tanulmánya szerint az áhított felminősítés szinte automatikus lehetne az euró bevezetésével. A hitelminősítő szerint a „köztes esetnek" számító (például Bulgária kettőt is ugorhatna előre a skálán) Magyarországon és Romániában az euróövezeti csatlakozás a független monetáris politika előnyeinek elveszítésével járna. Innen kezdve valószínűleg nincs is miről beszélni.

A külföldiek ugyanis egy év leforgása alatt majdnem minden ötödik magyar adósságlevéltől megváltak. Az eladások a 2015. februári állományhoz viszonyítva 17,9 százalékot tettek ki. Ennek látszania kellett volna a hozamokon és árfolyamokon is. Az, hogy ez egyáltalán nem így lett, az MNB egészen briliáns problémakezelésének köszönhető. A bankok ugyanis 12 hónap alatt majdnem kétezermilliárdnyi állampapírt vettek meg (ezt a jegybanki eszközök átalakításával érték el), és a lakosság is szépen belehúzott. A háztartások mintegy 1 160 milliárd forintnyi állami adósságlevelet szereztek be. (Még csökkenteni is tudták az állampapírok kamatát – bár az még mindig ráver a bankbetétekre, nem véletlenül szív el minden pénzt az állami adósságlevél.)

Már felfigyeltek a furcsa jelenségekre

Maga az MNB is hangsúlyozza egyébként, hogy a lakossági állampapír vásárlásokba beletartoznak a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” is. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számai – mint arról már többször írtunk – még durvább helyzetet mutatnak. Például az MNB adatai szerint tavaly év végén, tehát 2 hónappal ezelőtt a lakosság kezében 3 160 milliárd forint állampapír volt, míg az ÁKK 4 078 milliárdnyi lakossági állampapírról beszélt. A 900 milliárdos különbségből 200 milliárd volt a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek kezében, a többi viszont nyilvánvalóan nem a lakossági megtakarítók zsebét hizlalja a piacinál nagyobb hozamokkal.

Úgy tűnik, ez a jelenség már szemet szúrt az Európai Központi Banknak (EKB) is. Az EKB múlt csütörtökön megjelent éves beszámolója keményen kritizálta a magyar jegybankot. Kifejtették, hogy szerintük az MNB alapítványai közvetlenül, de közvetve sem vásárolhatnának állampapírokat. Ez ugyanis tiltott monetáris finanszírozásnak minősül.

Nem csak ez volt egyébként az EKB problémája. Szerintük a Budapesti Értéktőzsde megvásárlása is a monetáris finanszírozás kockázatát veti fel. Emellett az MNB-nek a monetáris eszközökben végrehajtott több változtatása (többek közt ezeket minősítettük briliánsnak), amelyek az önfinanszírozási program támogatását segítették, akár az uniós szerződésekbe is ütközhet. (Konkrétan a kiváltságos hozzáférés tilalmát említették.)

A Bank of America–Merrill Lynch (BofA-ML) ezt követően megjelent elemzésében – számolt be a Portfolio.hu – arról írt, hogy az MNB-nek nem kell aggódnia a bírálat miatt. Amennyiben viszont keményebb európai lépés jönne, az már jelenős negatív hatással lenne a magyar állampapírpiacra. Ez azonban csak hosszú jogi procedúra végén következhet be. (Nem zárható ki – tesszük már mi hozzá –, hogy a negatív hatások, büntetések és bírságok akkor szakadnak majd az ország nyakába, amikor a mostani kormány már sehol sem lesz.)

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: állampapír, kamatok, külföldiek, bankok, háztartások, lakosság, statisztika, MNB, EKB