Az még semmi, amiről eddig döntött a parlament

Mélyen nyúlnak a zsebünkbe

Ők (is) túl nagyra nőttek?
Fotó: Latzer Anna

2014. november 19. Alaposan meglódulhatnak majd az élelmiszerárak– következtethetünk a nemzetgazdasági tárca (NGM) által benyújtott törvénymódosítás indoklásából. A kedden elfogadott adótörvény is hoz drágulást, de igazán veszélyesnek az immár a nagy élelmiszerláncok kiszorítását célzó intézkedések tűnnek. Az meglehetősen biztosnak tűnik, hogy a kormányzat által elhatározott nagy átrendezés vesztesei mi lehetünk.

Villámgyorsan elfogadta a parlament a jövő évi adótörvényeket. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően jön tehát a szappanadó, további sarcot (mindenki földadóra számít) vethetnek ki az önkormányzatok a helyi lakosokra. Persze a lakosság tehernövekedéssel nem csak új adók révén szembesülhet. A Fidesz-kormány első három évében – derült ki korábban az Azénpénzem.hu gyűjtéséből – mintegy ezer település vezette be, illetve emelte azt az adót, amit a magánszemélyeknek saját házuk vagy lakásuk után (amúgy különböző címeken) kell fizetniük. Az adóteher 30 százalékkal nőtt.

A T. Ház áldását adta a nagyobb élelmiszer-kereskedők felügyeleti díjának jelentős emelésére. A Spar (amely Magyarország negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca) sajtótájékoztatón ismertette, mit okoz ez az emelés. Rudolf Staudinger, a társaság felügyelő bizottságának elnöke arról beszélt, hogy korábban évente 10-30 milliárd forintot ruháztak be a magyar piacon, de ez most kérdésessé vált. A kiskereskedelemben a forgalom 2-2,5 százalékát lehet profitként megtermelni, az élelmiszerfelügyeleti díj sávos emelése (nekik ez a korábbi 325 millió forint helyett kilencmilliárd forint fizetendőt jelent) a forgalom visszafogására ösztönöz, különben elviszi a nyereséget. (Ha nem hajtják a nagyobb fogalmat, az önmagában is emelheti az árakat, a verseny azonban biztosan csökken.)

A béren kívüli juttatások adóterhének növelésében végül némiképp (a korábban már bejelentett módon) visszakozott a kormány, de a 2015-es cafeteria választás sokaknak így is okozhat bosszúságot. A 16,7 ezer forintos havi keret felett vagy SZÉP-kártyát választ valaki, vagy csökken a juttatása. Érdekes módon így az állam az egyik maga által felfuttatott konstrukciónak (Erzsébet-utalvány) is kemény konkurenst állít. Az ok alighanem az, hogy míg az utalvány valóban állami, a SZÉP-kártya terjedésének haszonélvezői a kormányzat szívének kedves magáncégek lehetnek.

Lehetnek a vásárlók érdekénél fontosabbak szempontok

A kereskedelemben további változás is várható – elsősorban nem a vasárnapi nyitva tartás körüli csatározások (a KDNP már beterjesztette az erről szóló javaslatot) miatt. A parlamenthez kedden benyújtotta a nemzetgazdasági tárca azt a meghökkentő törvénymódosítást, amely szerint a két egymást követő évben veszteséges nagy kereskedelmi cégek napi fogyasztási cikkeket nem árulhatnának. Ez már puhítás az eredeti elképzelésekhez képest, hiszen aszerint ezek a társaságok teljesen lehúzhatták volna a rolót. (Érdemes felidézni, ezzel kapcsolatban mit mondott a Spar: az áruházlánc 2013-ban a vesztesége ellenére különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizetett be az állami kasszába.)

A törvényjavaslat indoklása egyértelműen leleplezi, mit várnak az új szabálytól: áremelkedést. Mint írják: „a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat”. A dolog a cinizmust sem nélkülözi, hiszen a kereskedő cégeket különadókkal már évek óta keményen sarcolják. Elvárják tehát tőlük, hogy ezeket, meg az egyre újabb adókat egyértelműen (és azonnal) a vevőiken verjék le. Ez a pallos azonban még csak lebeg a fejünk felett, a javaslat szerint ugyanis a rendelkezés csak 2018-ban lépne hatályba.

Az árakat már jövőre is emelik egyéb (gyaníthatóan szintén a piaci átrendezést célzó) hatások. Népegészségügyi termékadót vetnek ki a szeszekre (kivéve a gyümölcspálinkát, amiről mindenki tudja, mennyire kedvezőek az élettani hatásai). Például a vodka, a whisky literenként 900 forinttal kerül majd többe a már elfogadott törvény alapján. Még ez sem elég azonban. A dohányiparra (ezen belül elsősorban a nagy gyártókra, a Continental valahogy kimarad a szórásból, sőt nagykereskedőként még helyzetbe is hozhatják) kivetni tervezett egyszeri adó miatt egyes gyártók szerint 60-80 forinttal kerülhet majd többe egy doboz cigaretta. Jön a trafiktörvény 2.0 is. Ezekről már mind benyújtottak javaslatot. Úgy felpörgött a jogalkotás, hogy azt már szinte lehetetlen követni. Ha valaki nem is tudja áttekinteni, mi történik, a pénztárcáján érezni biztosan fogja majd.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adótörvény, adó, élelmiszerkereskedelem, felügyeleti díj, cafeteria, szesz, dohány, Spar