Összeállítottuk a toplistát

Melyek a legolcsóbb nyugdíjpénztárak?

2017. január 5. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor egészére számított díjterhelés mértéke 15 év alatt jelentősen csökkent, a pénztárak többségében egy százalék alatti az elvonás – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A nyugdíjbiztosításoknál alkalmazott költségmutatóhoz (TKM) hasonló tájékoztató adat korábban ígért bevezetéséről egyelőre nincs hír.

A pénztártagok által fizetett díjaknak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőségük van, ezért a felügyeleti hatóság – tudatta az MNB – ismételten áttekintette az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelését. A nagyobb pénztárak közül az Azénpénzem.hu gyűjtése szerint tavaly a költségeket a legvisszafogottabban – a korábbi évekhez hasonlóan – az Életút érvényesítette, a legtöbb elvonás pedig az Allianznál és a Pannóniánál volt. Az MNB által közzétett adatokból készített összeállításunkból azonban kitűnik (lásd táblázatunkat), hogy még a legmagasabb érték is 1,1 százalék alatti.
A díjterhelési mutató célja egy olyan egységes mutatószám alkalmazása, amelynek segítségével a tagokat éves szinten terhelő, a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont díj megjeleníthető, és az egyes pénztáraké összehasonlítható.
Az MNB tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor egészére számított díjterhelés mértéke a tagi vagyon növekedésének és a vagyonkezelésre levonható költségekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések bevezetésének köszönhetően 15 év alatt jelentősen csökkent, 1,97 százalékról 0,84 százalékra. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a pénztárak többségében egy százalék alatti az elvonás. Az elemzés idejében (ez 2015-öt jelenti) az egyes pénztárak díjterhelési mutatójának értékei 0,14 százalék és 1,19 százalék között szóródtak.

Díjterhelési szélsőértékek a nagyobb pénztáraknál
LegalacsonyabbLegmagasabb
PénztárDíj (%)PénztárDíj (%)
Életút0,47Allianz1,09
Honvéd0,60Pannónia1,09
Aranykor0,65Budapest1,04

Az előző évhez képest pedig (mint az látszik képükön is) a pénztári szektorban mért díjterhelési mutató elég jelentősen nőtt. (Korábban 0,78 százalék volt.)  Ez az emelkedés azonban nem igazán okozhat bánatot a tagoknak. Elsősorban ugyanis arról volt szó – állapította meg a jegybank is –, hogy több pénztár sikerdíjas konstrukciókat alkalmazott. Ez aligha független attól, hogy az alacsony hozamkörnyezet ellenére a pénztárak többnyire a referencia indexet meghaladó hozamokat értek el. Arról ugyanis nem szabad elfeledkezni, hogy bár nagyon fontos a költségszint, azért a vagyon gyarapítása sem mellékes.

Nagyon nehéz az eligazodás


A részletes, a különböző kasszák értékeit is tartalmazó tájékoztató szerint (ezt itt találhatja meg) a pénztártagok számára a nyugdíjpénztári megtakarításukat terhelő díjak meglehetősen nehezen ítélhetők meg. Díjnak egyrészt a befizetett tagdíjak működési és likviditási tartalékra jutó hányada tekinthető (ezt itt kalkulálhatja). Emellett nagyon fontos azonban a megtakarítások befektetése után felszámolt díj (elsősorban vagyon- és letétkezelési díj). A helyzet értékelését nehezíti, hogy a levont díjak vetítési alapja eltérő, a működési és likviditási tartalékra jutó díjat a tagdíj arányában, a befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjakat a befektetett vagyonhoz viszonyítva állapítják meg.

A díjterhelési mutató értékei viszont nem vethetők össze a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításokra számított teljesköltség-mutatókkal (TKM). Míg a díjterhelési mutató mindig egy adott évre vonatkozó tényleges befizetéseket veszi figyelembe, addig a TKM modellszámításra épülve feltételezett befizetések segítségével a futamidő egészére határoz meg egy éves átlagos költséget. Az MNB korábban azt ígérte, hogy a nyugdíjpénztárakra közzétesz egy az összehasonlíthatóságot jobban szolgáló TKM jellegű mutatót is a díjterhelési mutató mellett. Ennek azonban a jelenlegi tájékoztatásban egyáltalán nincs nyoma.

A díjterhelési mutató pedig önmagában nem tökéletesen igazít el. Ez például a befektetésekre csak a pénztárnál közvetlenül megjelenő költségeket veszi figyelembe. A pénztár befektetési portfóliójának hozamát pedig csökkenthetik közvetett befektetési költségek (például a pénztári portfólióban lévő befektetési alapok alapkezelési díja), amelyek nem jelennek meg a díjterhelési mutatóban.

A 2015-ös önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat itt találja

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja

A cafeteria 2017-es szabályait, az adókulcsokat itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok