A kormány szerint a dolgozók vágynak a további túlórákra

Megugrott az üzemi balesetek miatti táppénz

2018. december 12. Ma alighanem megszavazza a kormányzati kétharmad a rabszolgatörvény néven elhíresült javaslatot. A mellette szóló érvek úgy foglalhatók össze: bárki akár szó szerint halálra dolgozhatja magát. A fáradtság növeli az üzemi balesetek esélyét, pedig a munkahelyi sérülések miatti táppénz az elmúlt években már így is nagyot nőtt.

Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is.

A DK frakciószóvivője az MTI beszámolója szerint sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy évi négyszáz túlóra ledolgozása esetén a munkavállalókra tízórás munkanapok vagy hatnapos munkahetek várnak. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, hogy ez komoly veszélyekkel járhat, mert egy amerikai orvosi magazinban megjelent kutatás szerint heti 60-70 óra munka is 42 százalékkal növeli a koszorúér-megbetegedés esélyét.
Megkezdik az országos általános sztrájk megszervezését a munkavállalói szakszervezetek, amennyiben a parlament szerdán megszavazza a Munka törvénykönyvének módosításait – erősítette meg a Zoom.hu értesülését László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Már nemcsak félpályás forgalomlassító, hanem egész pályás útlezárások is jöhetnek, amelyek akár teljes ipari parkok működését is ellehetetleníthetik.
A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat (ebben a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról) alapján pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál. A tüntetéseket is kiváltott javaslatról ma lesz a parlamentben a zárószavazás. Hiába a tiltakozás, a kabinet egyértelműen rendkívül elszánt az új passzusok bevezetése mellett. Ezt bizonyíthatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az ATV riporterének a törvényről kifejtette: lehetővé teszi, hogy aki többet akar dolgozni, az többet is dolgozhasson, és többet is kereshessen. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos nyilatkozatában odáig is elment, hogy a magyarok azért mennek külföldre munkát vállalni, mert itthon nem engedik őket eleget túlórázni.

Inkább a fizetés növelése lehetne a megoldás


Mint arról a Mérce beszámolt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség „Munkaidő, amely mellett élni is tudsz – legyen ez így Magyarországon is!” címmel közös nyilatkozatot kapott a német fémipari IG Metall, autóipari szakszervezetek és a Siemens összüzemi szakszervezeteitől. A leírtakből kiderült, hogy úgy látják, Magyarországon az árak szinte nyugat-európaiak, a bérek a német negyedét-harmadát teszik ki – ennek megfelelően a munkások anyagi problémáit nem a túlórákkal kellene megoldani, hanem a bérek emelésével.

Az ATV riporterének arra a felvetésére, hogy a nagy német multicégeknek (például a BMW-nek a Debrecenbe költözéshez) feltétele volt ez a törvénymódosítás, a miniszterelnök azt mondta, hogy nem. Ez a módosítás – fejtette ki – leginkább a kis-és közepes vállalatoknál dolgozó embereket segíti, hiszen ők azok, akik többet akarnak dolgozni, „de buta, bürokratikus kormányok miatt" nem tehetik meg.
Az Európai Parlamentben nagy többséggel döntöttek a tagállamok az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról – írta meg a hvg.hu. A Fidesz a tervet határozottan elutasította, ami a portál szerint egyértelművé tette: a kormánynak fontosabb, hogy megússza az uniós ellenőrzést, minthogy megvédje a külföldön munkát vállaló magyarok jogait.
Sokakban azért merült fel, hogy konkrét vállalást tehetett a kormány, mert korábban általában figyelembe vette, ha egy javaslatnak nagy a társadalmi elutasítottsága. A Policy Agenda korábbi kutatása szerint, amiről a 24.hu számolt be, a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja a Munka törvénykönyve módosításának javaslatát, és mindössze 9 százalék támogatja a kormánypárti kezdeményezést.
 

Az autógyárakban már alig várják, a kereskedelemben észre sem veszik?

 
A Magyar Idők hosszú cikkben érvel a változtatás mellett. Leírják például, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló előírás mindössze alig több mint 2 millió alkalmazottat érinthet. A rendelkezésre álló adatok szerint nem is számít a túlórakeret megemelése, mert a cégek vagy nem használják ki a jelenlegi lehetőségeket sem, vagy alkalmazzák a magasabb óraszámban foglalkoztatást, de feketén. Bizonyos ágazatokban nem életszerű az ilyen mértékű túlmunka.

A cikkből úgy tűnik, hogy az autógyárakban dolgozók alig várják a kiterjesztett túlmunkaidőt. Érintett lehet még a kiskereskedelem, ahol a lap szerint várhatóan kihasználják a kötelezően 250 órában elrendelhető éves keret önként vállalt, legfeljebb 150 órás megtoldását, ám a dolgozók ebből szinte alig érzékelnek majd bármit. Az alkalmazottak ugyanis több esetben már most is évi 400-600 óra túlórát lehúznak.

A kormányzat szócsövének tartott lap megnyugtatásul leírja, hogy a Munkástanácsok a jövőben az egyén szintjén segítené a dolgozókat a jogsegélyhálózatokon keresztül, emellett szorosabban együttműködne a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a munkavállalók helyzetének javítása érdekében.
 

Az eheti parlamenti munkáról itt számoltunk be

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok