Megdöbbentő számok a kosarakból

Megugrott a drágulás, mire számíthatnak a nyugdíjasok?

2018. október 11. Egyre kétségbeesetten nézhetik a gyorsuló drágulást a nyugdíjasok. Különösen azért, mert a kormány számukra a következő év elején mindenképpen 2,7 százalékos emelést biztosít. Jövő novemberben ugyan várható további emelés, de az a pénz – főként a magasabbnak érzékelt infláció tükrében – már nem ér majd ugyanannyit, mint januárban.

A képünkön látható grafikon jól mutathatja, miért aggódnak egyre inkább a nyugdíjasok a jövő évi nyugdíjemelés miatt. Hiába néz úgy ki, hogy az éves infláció nem is haladhatja annyira meg a költségvetési törvényben már rögzített emelést, mindig a friss benyomások számítanak. Mostanában pedig magasabb drágulási ütem érzékelhető. Még a hivatalos adatok alapján is.

Furcsa optikája van annak – írta az Mfor.hu –, hogy pont a referencia-időszak letelte után lép ki abból a sávból az infláció, amely még nem tette indokolttá a nyugdíjasok számára a novemberi kiegészítés utalását.

A KSH a napokban tett közzé, hogy szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez az inflációban minden korábbi várakozásnál erőteljesebb szintet, és közel ötéves csúcsot jelent. Az idényáras élelmiszerek 21,1 százalékkal (ezen belül például a fejeskáposzta majdnem 52 százalékkal), az autók üzemanyaga közel 15 százalékkal drágult.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: az élelmiszerek ára egyre nagyobb tempóban emelkedik. Júniusban még éves szinten 3,4, júliusban 3,6, augusztusban 4,1 százalékkal drágultak, szeptemberben viszont már 4,6 százalékkal. A szolgáltatások mérsékeltebben, de szintén gyorsulva drágulnak.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

Elméletben a nyugdíjasokat az átlagnál erőteljesebben érintheti az élelmiszerek drágulása. Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon sok függ attól, pontosan kinek mi kerül a kosarába. Az általunk összeállított alábbi – a nyugdíjasok bevásárlásától egyáltalán nem idegen – kosár meghökkentő módon éves szinte több mint 20 százalékos drágulást jelez. Amennyiben viszont a kenyeret fehérre, a húst pedig sertéscombra cseréljük benne, az áremelkedés 4,2 százalékra szelídül. Igaz azonban, hogy aki ezt választja, annak mintegy 500 forinttal többet kell fizetnie a pénztárnál 2018-ban a mi kosarunkhoz képest.

Szeptemberi árak (Ft)
Megnevezés	2017.	2018.
Tej 1l	218	252
Kenyér félbarna 1 kg	241	250
Tojás 10 db	369	393
Csirkeszárny 1 kg	553	582
Krumpli 1 kg	143	190
Hagyma 1 kg	165	217
Olasz felvágott 10 dkg	144	156
Összesen	1833	2209
Éves változás (%)		120,5
Forrás: Azénpénzem gyűjtés a KSH adatokból

Nem csak ilyen egyedi különbségek számítanak azonban. A családi pénzügyeket kézben tartó háziasszonyok jól meg tudják ítélni, hogy saját költségvetésük mennyiben igazolja vissza a KSH által összeállított, az infláció mértékét meghatározó kosarat. Megnéztük, eszerint mire mennyit költ nagyobb tételben egy aktív „átlagnyugdíjas”. Az eredmény ezen a téren is igen meglepő lett.

Költés 130 ezer forint jövedelemből*
Kategória**	Kiadás Ft/hó
Élelmiszer	23 512
Rezsi	16 951
Autó	22 679
Étterem	8 242
Cigi	6 339
Telefon	5 469
Gyógyszer	3 432
Összesen	86 623
*kb. ennyi az átlagnyugdíj, de az arányok minden, nemnyugdíjas jövedelemkategóriában igazak
** a KSH által alkalmazott súlyokból a legnagyobb tételeket vettük ki, hozzátéve a gyógyszert

Azt egészen biztosan állíthatjuk, hogy nem létezhet olyan „átlag”, akinek a havi kiadásai a fenti táblázat szerint alakul. A statisztikusoknak persze számolniuk kell valamivel, az inflációt pedig úgy kell kalkulálni, hogy mindenki beleférjen (aki dohányzik, és aki nem, illetve akinek van autója, meg akinek nincs).

Mi jöhet még az idén?

Bármi is kerül azonban a nyugdíjasok kosarába, az inflációs kompenzációt (az áremelkedés ellensúlyozását) az határozza meg, hogy mit terveznek be a költségvetésbe, és mit mutatnak végül a hivatalos adatok. A következő év elején mindenképpen 2,7 százalékos nyugdíjemelést biztosít (ennek alapjába nem számít bele az idén kiosztott nyugdíjprémium) a kormány.

Amennyiben a hivatalos (a KSH által számított) infláció magasabb lesz, jövő novemberben – ahogy tették ezt tavaly – újabb emelés jön majd. A KSH legutóbbi jelentése szerint egyébként 2018 első kilenc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal, a nyugdíjasokat érintően pedig 2,5 százalékkal nőttek. Kérdés, mi lesz a folytatás. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az intézet szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: az alacsony infláció korszaka véget ért. Néhány elemző prognózisát az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Inflációs prognózis (%)
Elemző	2018. éves	2019. éves
Erste, Nyeste Orsolya	2,9	3,3
CIB	Kevéssel 3 alatt	3 felett
K&H, Németh Dávid	3,0	3 felett
Takarékbank, Horváth András	2,8	n.a.
ING, Virovácz Péter	2,8	3,3
Kopint-Tárki*	3,0	3,5
*Most emelték meg a prognózisukat 2,7, illetve 2,8 százalékról

Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a kalkuláltat, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. Várható tehát (egyösszegű) további emelés, de az a pénz már nem ér majd ugyanannyit, mint januárban. A „kisnyugdíjasok” számára pedig minden fillér számíthat.