Ezzel valóban értéket kap a házimunka?
2016. augusztus 2.
A háztartási alkalmazottak után az idei első félévben majdnem annyi regisztrációs díjat fizettek be, mint korábban egy teljes év alatt – derül ki a központi költségvetés friss bevételi adataiból. Száguld tehát a cselédadó, de abból túl sokat még így sem nyer a költségvetés. Legalábbis akkor, ha csak a csupasz bevételi számokat nézzük.
Ennek a hónapnak a közepén ünnepelhetjük a cselédadó hatodik „születésnapját”. A háztartási alkalmazottak regisztrációs lehetőségének 2010. augusztus 15-i bevezetését többen határozottan örömmel fogadták. Például azzal érvelve, hogy így „értéket kap a házimunka”. A megoldás arra mindenképpen jó, hogy az alkalmazók lelkiismeretét megnyugtassa, tovább szépítse a foglalkoztatási statisztikákat (utóbbiról – a cselédadót meg sem említve – itt írtunk részletesebben).
A munkavállalók számára viszont mindez semmilyen védettséget nem jelent. Nincsenek munkaügyi szabályok, az így szerzett jövedelem (az érintettek persze adót sem fizetnek, ezt nem is kell megtenniük) után nem keletkezik sem nyugdíj-, sem egészségügyi ellátási jogosultság. A háztartási alkalmazottnak viszont joga van a foglalkoztatótól a kapott pénzről minden hónapban igazolást kérni (az adóhivatal aktuális tájékoztatóját itt nézheti meg). Elméletben ez még bankhitelhez is felhasználható, a gyakorlatban erre azért nem sok esélyt látunk – még ha kérne, sőt kapna is ilyet valaki –, hiszen ez az „igazolás” mindössze két magánszemély közötti papírfecni.
A szabályok szerint szigorúan magánszemélyek közötti „foglalkoztatásról” lehet szó. Háztartási munkaként a NAV a lakás takarítását, főzést, mosást, vasalást, a gyermekek felügyeletét, a házi tanítást, az otthoni gondozást és ápolást, a házvezetést, valamint a kertgondozást ismeri el. Azért ez a tevékenységi kör nem is annyira szűk.
A foglalkoztatók elektronikusan (telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül) jelenthetik be a háztartási alkalmazottat, havi mindössze ezer forintos regisztrációs díj ellenében. A fizetendő összeg független attól, hogy mindössze havi néhány órára vagy esetleg minden napra igénybe veszi (például bejárónőként alkalmazza) a szolgáltatást. A bejelentés elmulasztása viszont százezer forintos bírsággal jár (elég lehet, ha egy elégedetlen alkalmazott bejelentést tesz).
Ehhez képest igen döcögősen indult az új szisztéma. Az első évben mindössze ezer főt jelentettek így be, és ez a szám a NAV nyilatkozatai szerint mostanra is csak mintegy 15 ezerre nőtt. Számításaink szerint az idén havonta átlagosan mintegy 3,2 ezer háztartási alkalmazottat foglalkoztató jelentett. Arra viszont, hogy ez hány ilyen munkával foglalkozót takar, még ebből a számból sem igazán lehet következtetni. Mint ugyanis az adóhivatal is jelzi: amennyiben például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon foglalkoztatja, a másik pedig egész hónapon keresztül, mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat.
A központi költségvetés az idei első félévben az egy évvel korábbinál negyedével több bevételre tett szert a cselédadóból. A korábbi éveket is figyelembe véve sokkal látványosabb a megugrás. Míg ugyanis 2012-ben 11 millió, a követező évben pedig 23 millió forint folyt be ezen a címen, most hat hónap alatt 19 millió forintra rúgott ez a bevétel. Ez tulajdonképpen talált pénz, hiszen a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból nem határoznak meg előirányzatot.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, NAV, regisztráció, cselédadó, háztartási munka
Megugrott a cselédadó
Fotó: iclipart.com
Ennek a hónapnak a közepén ünnepelhetjük a cselédadó hatodik „születésnapját”. A háztartási alkalmazottak regisztrációs lehetőségének 2010. augusztus 15-i bevezetését többen határozottan örömmel fogadták. Például azzal érvelve, hogy így „értéket kap a házimunka”. A megoldás arra mindenképpen jó, hogy az alkalmazók lelkiismeretét megnyugtassa, tovább szépítse a foglalkoztatási statisztikákat (utóbbiról – a cselédadót meg sem említve – itt írtunk részletesebben).
A munkavállalók számára viszont mindez semmilyen védettséget nem jelent. Nincsenek munkaügyi szabályok, az így szerzett jövedelem (az érintettek persze adót sem fizetnek, ezt nem is kell megtenniük) után nem keletkezik sem nyugdíj-, sem egészségügyi ellátási jogosultság. A háztartási alkalmazottnak viszont joga van a foglalkoztatótól a kapott pénzről minden hónapban igazolást kérni (az adóhivatal aktuális tájékoztatóját itt nézheti meg). Elméletben ez még bankhitelhez is felhasználható, a gyakorlatban erre azért nem sok esélyt látunk – még ha kérne, sőt kapna is ilyet valaki –, hiszen ez az „igazolás” mindössze két magánszemély közötti papírfecni.
A szabályok szerint szigorúan magánszemélyek közötti „foglalkoztatásról” lehet szó. Háztartási munkaként a NAV a lakás takarítását, főzést, mosást, vasalást, a gyermekek felügyeletét, a házi tanítást, az otthoni gondozást és ápolást, a házvezetést, valamint a kertgondozást ismeri el. Azért ez a tevékenységi kör nem is annyira szűk.
A magánháztartásban élő 15–84 év közötti népesség a KSH korábbi elemzése szerint átlagosan több időt (napi 214 perc) fordított fizetetlen munkára, mint a nemzeti számlákban is figyelembe vett termelőmunkára (napi 164 perc). Mint írták: a fizetetlen munkaidőt a munka jellegének megfelelő szakképzett piaci helyettesítő nettó bérével értékelve, a fizetetlen munka teljesítményének figyelembevétele a háztartások jövedelmét 33 százalékkal növelné meg. (A háztartási munka értékéről a legutóbbi KSH-elemzés itt található.)
Havonta mintegy háromezren jelentenek
A foglalkoztatók elektronikusan (telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül) jelenthetik be a háztartási alkalmazottat, havi mindössze ezer forintos regisztrációs díj ellenében. A fizetendő összeg független attól, hogy mindössze havi néhány órára vagy esetleg minden napra igénybe veszi (például bejárónőként alkalmazza) a szolgáltatást. A bejelentés elmulasztása viszont százezer forintos bírsággal jár (elég lehet, ha egy elégedetlen alkalmazott bejelentést tesz).
Ehhez képest igen döcögősen indult az új szisztéma. Az első évben mindössze ezer főt jelentettek így be, és ez a szám a NAV nyilatkozatai szerint mostanra is csak mintegy 15 ezerre nőtt. Számításaink szerint az idén havonta átlagosan mintegy 3,2 ezer háztartási alkalmazottat foglalkoztató jelentett. Arra viszont, hogy ez hány ilyen munkával foglalkozót takar, még ebből a számból sem igazán lehet következtetni. Mint ugyanis az adóhivatal is jelzi: amennyiben például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon foglalkoztatja, a másik pedig egész hónapon keresztül, mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat.
A központi költségvetés az idei első félévben az egy évvel korábbinál negyedével több bevételre tett szert a cselédadóból. A korábbi éveket is figyelembe véve sokkal látványosabb a megugrás. Míg ugyanis 2012-ben 11 millió, a követező évben pedig 23 millió forint folyt be ezen a címen, most hat hónap alatt 19 millió forintra rúgott ez a bevétel. Ez tulajdonképpen talált pénz, hiszen a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból nem határoznak meg előirányzatot.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, NAV, regisztráció, cselédadó, háztartási munka
