Tényleg mindenkinek csökkenhet a törlesztője

Megszűnik az árfolyamgát

Az érintettek elégedetlenek
Fotó: Latzer Anna

2014. november 18. Új árfolyamgátas szerződést már nem lehet kötni jövőre – derül ki a forintosítási javaslatból. Az azonban még nem világos, mi lesz a már meglévő megállapodások sorsa. A devizát leváltó forinthitelek előírt feltételei alapján viszont az mára már egyértelműnek látszik, hogy a törlesztők csökkenhetnek, még ha a tőkehátralékot be is betonozzák a már megszabott váltási árfolyammal.

A forintosításról a parlamenthez tegnap benyújtott javaslat több ponton is jobb a vártnál. Nagyobb (bár azért nem korlátlan) lehetőséget adnak arra, hogy az adósok megtartsák a devizát, és a kiváltó forinthitelek kamatát is korlátozzák. Az árfolyam miatt felháborodott adósok (képünk a tegnapi Kossuth téri tüntetésen készült) azonban utóbbira mintha egyáltalán nem figyelnének. A korlátok pedig az adósok döntő többségének (sőt, talán mindenkinek) megnyugtató lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi tanulmánya alapján áttekintettük, az előírások szerint hogyan néznek ki az arányok.

A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a deviza jelzáloghitelesek közül akár minden tizedik még az induló terheinél is kevesebbet fizethet majd a forintosítás utáni forinthitelére. Számításaink szerint ugyanis körülbelül ekkora azoknak az aránya, akik drágább svájci frank kölcsönt vettek fel annál, mint amit most a kiváltó forinthiteleknél engednek a jogalkotók. A törvényjavaslat szerint a forinthitelek induló kamata, illetve kamatfelára nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat. További fékként lép viszont be, hogy a jelenlegi feltételek szerinti kamat lakáshiteleknél nem lehet magasabb 7,6 százaléknál, a szabad felhasználású kölcsönök esetében pedig a korlát 9,1 százalék. Az alsó korlát 4,1 százalék (háromhavi Bubor most 2,1 százalék, és ezt kell két százalékkal növelni). Ez alatt nem igazán nyújtottak a bankok kölcsönt.

Teljes hiteldíj (%)	Érintettek aránya (%)	Felvételi frankárfolyam (Ft)	Érintettek aránya (%)
Devizahiteles számok és arányok
5,4-5,8	9,6	135-145	3,4
5,8-6,2	17,4	145-155	36,2
6,2-6,6	8,0	155-165	32,8
6,6-7	14,3	165-175	20,4
7-7,4	33,5	175-185	5,5
7,4-7,8	4,0	185-195	1,2
7,8-8,2	12,8	195-205	0,6
8,2-8,6	0,4	205-215	0,0
Forrás: MNB-elemzés * az eredeti hitelfelvétel szerint

A tőketartozás biztos bosszúságot okoz

Ilyen körülmények között elég valószínűtlen, hogy bárki is a havi fizetendője növekedésével lenne kénytelen szembesülni. Ez még abban az esetben is igaz, ha az elszámoltatás során csekély lenne számára a visszatérítés (ami amúgy akkor következhet be, ha bankja az átlagosnál sokkal tisztességesebben hitelezett: alacsonyabb árfolyamrést alkalmazott és nem vagy csak alig emelte időközben a kamatot, díjakat). Az érintettek dühe persze ezzel együtt is érthető.

Az adósok éveken keresztül kizárólag a törlesztőkre figyeltek, ezért is érhetett sokakat óriási meglepetésként, amikor (az árfolyam megugrása miatt) a tőketartozás nagyságának alakulása került az előtérbe. Már korábban kimutattuk, hogy minél hosszabb távra adósodik el valaki, annál nagyobb az összesen fizetendő. Harminc éves futamidő alatt az utóbbi összeg körülbelül kétszerese annak, mint amit a tíz éves futamidő alatt kell kifizetni. Ezt pedig nem az árfolyam, hanem a kamatos kamat okozza (ami, bár iskolai tananyag, kevéssé ismert).

A devizások esetében a forint gyengülése és a kamatos kamat együtt csapott le az adósokra. Az pedig tény, hogy a tőke forintra váltása valóban bebetonozza az árfolyamváltozás miatti korábbi megugrást. Az MNB azt is összesítette, hogy a hiteleket milyen árfolyam mellett vették fel az adósok. A statisztika alapján kimondhatjuk, hogy a hitelfelvevők több mint kétharmada azzal szembesülhet most, hogy a felvételi árfolyamon számított ötmillió forintos tartozása a kötelezően meghatározott váltási árfolyammal 8,3 millió forintra nő.

Még mindig akad nyitott kérdés

A legnagyobb (még nyitottnak látszó) kérdés, hogy mi lesz az árfolyamgátasokkal. A javaslatban ugyanis csak annyi szerepel, hogy „gyűjtőszámla hitelre vonatkozó új hitelkeret szerződés az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló új törvény hatálybalépésének napját követően nem kezdeményezhető”. Arról nem tudunk, hogy az októberig a konstrukcióba belépett mintegy 186 ezer adós pontosan mire is számíthat majd.

Rögzített árfolyamon az MNB adatai szerint már körülbelül 1500 milliárd forint hitelt törlesztettek az adósok, a gyűjtőszámlákon pedig 28 milliárd forint jött össze. A gyűjtőhitel kamatozása pedig még a forinthitelekre előírt szintnél is jóval kedvezőbb (jelenleg 2,1 százalék). Nem mindegy tehát, hogy erre az állományra milyen szabályokat írnak majd elő a jogalkotók (előbb-utóbb nyilván erről is rendelkezniük kell).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: forintosítás, elszámoltatás, devizahitelek, jogszabály, MNB, parlament, törvény