Kinyírták a Bónusz jó feltételeit

Mégsem vett annyi állampapírt a lakosság?

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2014. július 20. A júniusi fantasztikus lakossági állampapír-vásárlás egy részét akár a bankok is generálhatták. A kibocsátó piaci pletykákra hivatkozva mindenesetre azonnal leállította a korábbi sorozatokat, az újaknál pedig jókorát nyesett az elérhető feláron. Módosítanak az értékesítési feltételeken is. Ezután a bankok másodpiacon sem vásárolhatnak a papírból.

Váratlanul lezárták július 17-én a júniusban bombasikert aratott Bónusz Magyar Államkötvény eddigi sorozatainak értékesítését. (Érdemes visszaidézni, egyetlen hónap alatt 123,6 milliárd forintnyi talált gazdára a májusi 21,1 milliárd forint után.) Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleménye arra utalt, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták. Mint írják: „a forgalmazók által megvalósított árjegyzési rendszerben és másodpiaci forgalomban kialakult gyakorlat alapján csak részben tudott megvalósulni” az az eredeti szándék, hogy elsősorban a lakosság vásároljon a Bónuszból. Ezért döntöttek úgy, hogy leállítják az eddigi két sorozat értékesítését, és módosítanak az értékesítés feltételein is. A másodpiacon is csak magánszemélyek és nonprofit intézmények vásárolhatják majd az új sorozatokat.  Az ÁKK némi fenyegető éllel megjegyezte: emellett szükség esetén a forgalmazók körét is felülvizsgálja.

Korábban volt példa arra, hogy a bankok magánszemélyek mögé bújva vásároltak kiemelkedően jó feltételű lakosságnak szánt papírokat.
Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Napi Gazdaságnak elmondta: a probléma az volt, hogy piaci pletykák szerint a másodpiaci visszavásárlás és újraértékesítés során intézményi befektetőkhöz is került a kötvényből. A szakember hozzátette: pontosan nem tudják, mekkora mennyiség került intézményekhez a papírból, de a pletyka után az adósságkezelőnek lépnie kellett valamit.

A Bónusz kamatozása nem az inflációhoz, hanem a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción kialakult átlaghozamhoz kötött. Ez a befektetők számára biztonságot jelenthet, hiszen ha a jövőben „elszállnának” a hozamok, akkor azt a nekik járó kamat követi majd (a 4-6 év alatt a kamatok emelkedésére elég nagy az esély), hiszen évente új kamatot határoznak meg. Az állam annyira „nagylelkű”, hogy az előbbi báziskamatot prémiummal is megfejeli.

A korábbi sorozatok esetében a prémium a négyéves lejáratnál 1,75 százalék, a hatévesnél pedig 2,5 százalék volt. Az újabb kibocsátású papírokra azonban ennél már csak fél százalékponttal kevesebbet adnak. A márciusi 4,89-5,64 százalékos kamat összességében így (a csökkenésben a kamatesés is szerepet játszott) 3,49-4,24 százalékra olvadt. Tény persze, hogy a jelenlegi hozamkörnyezetben ez is igen vonzónak számíthat.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok